vissza a főoldalra

 

 

 2014.05.08. 

A Kiváló Minőségű Sertéshús védjegy a készítmények értékesítését is segíti

A hazai és jó minőségű termékek előnyben részesülnek a sertéshús vásárlása során

Új védjegyet vezetett be a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) megbízásával a Vágóállat és Hús Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (VHT) a magyar sertéshús minőségének garantálására. Dr. Németh Antal, a Vágóállat- és Hús Szakmaközi Szervezet és Terméktanács elnöke elmondta: a Kiváló Minőségű Sertéshús védjegy a hazai sertéságazat egészének lehetőséget nyújt arra, hogy kiváló, egyedi ízvilággal rendelkező, hagyományos termékeit itthon és külföldön egyre szélesebb körben ismert, a minőséget és a magyar származást szavatoló védjeggyel hozza forgalomba.

 Mit szeretnének elérni a Kiváló Minőségű Sertéshús (KMS) védjegy bevezetésével? Tehát miben segíti ez a minőségbiztosítási rendszer a hazai ágazatot?

 –A védjegy bevezetésével el szeretnénk érni, hogy minőségi terméket vásároljanak a fogyasztók, és ne kommersz árúkat. A minőségi hústermékek előállításához nélkülözhetetlen bizonyos adottság és szakmai felkészültség. Másrészt a magyar sertéshús értékeire is fel szeretnénk hívni a figyelmet. Mindezzel a magyarországi sertéshúst előállító vállalkozásokat segítjük. Célunk, hogy többet termeljenek, magasabb összeget kapjanak az árúért, biztosabb legyen a termelésük. Mivel nagyon jelentős az exportunk, ezért a külföldi partnereknek a figyelmét is fel kívánjuk hívni a magyar sertéshús különleges, egyedi értékeire, hogy végre egyértelművé váljon, hogy miért kell többet fizetni a minőségi árúért.

 Sertéshúsról, abból előállított termékekről beszélünk. Számtalan újságban, internetes oldalon lehet arról olvasni, hogy a sertéshús zsíros, annak fogyasztása egészségtelen, s inkább fogyasszunk szárnyasokat. Mi erről a véleménye?

 –Kétségtelen, hogy a baromfitenyésztőknek nagyon jó a marketingjük. Arról viszont keveset beszélnek a médiában, hogy zsíros sertéshús már a múlté, hiszen a genetikának köszönhetően megváltozott a hazai sertésállomány is. Így ma sokkal magasabb a hústartalma a sertéstermékeknek, mint 10-20 évvel ezelőtt. Ezért egyes, korábban zsírosnak mondott sertéshúsoknak ugyanolyan az egészségügyi értékük, mint a mellfilének, vagy a csirkecombnak. Nem is beszélve a kulináris élvezetről.

 Milyen kritériumoknak kell megfelelni ahhoz, hogy egy sertéshús megkapja ezt a védjegyet?

 –Nem az előállítás, hanem a termékek kaphatják meg a védjegyet, legyen szó vágó állatról, félsertésről, darabolt sertésről, vagy bármely sertéshúsból előállított készítményről. De nem elég az, ha valaki egy dokumentumon feltünteti azt, hogy milyen a termék összetétele. Hanem meg akarunk győződni arról, hogy a helyszínen mennyire biztonságos és garantált annak a minőségnek a hosszú távú előállítása, amit az első pillanatban kijelentenek róla. Így komoly és részletes helyszíni ellenőrzést kell végrehajtani. A fogyasztó számára is fokozza a bizalmat, hogy a helyszínen akarunk meggyőződni a termék minőségéről. Másrészt olyan biztonsági elemeket építünk be a rendszerbe, mint amilyen az élelmiszerbiztonság, a nyomon követhetőség, a származásigazolás, a környezet biztonsága, és az állatvédelem. Tehát nagyon szigorú biztonsági rendszer alapozza meg a Kiváló Minőségű Sertéshús védjegy használhatóságát.

 Kik ellenőrzik azt, hogy az adott hústermék megfelel-e annak, hogy a csomagoláson ott szerepeljen a Kiváló Minőségű Sertéshús?

 –Egyrészt a VHT saját auditorai végzik el az ellenőrzés. Saját auditorokról beszéltem, de azt tudni kell, hogy más cégek, más vállalatok megbízásából ők már 5-10 éven át ellenőrző tevékenységet végeztek, s úgy kerültek kiválasztásra, hogy a mi filozófiánkat átvéve folytassák a védjeggyel kapcsolatos ellenőrzéseket. Másrészt a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalon belül létrejött egy olyan csoport, amelynek tagjai az ellenőrzésekre és nem a hatósági munkára szakosodtak.

 Ma nagyon sokan a pénztárcájuk tartalmához igazodva vásárolnak, azt figyelik, hol van leértékelés. A kiváló hazai sertéshús mennyivel drágább, mint az import készítmény?

 –Jelenleg nem drágább a hazai kiváló sertéshús, mint az import árú, hiszen a védjegy-program elején a marketingmunka részeként, az állam a rendszer kialakításához és működtetéséhez szükséges költségeket fölvállalja. Későbbiekben, ahogy sok más európai országban, az állam ki óhajt vonulni a működtetésből, a forrásokat így már nem biztosítja, s a védjegyrendszernek önmagát kell fönntartania. Az állam csak akkor száll ki a rendszerből, miután már a védjegyet bevezettük a piacra, a fogyasztók fölismerik annak többletértékeit, s azért hajlandók is lesznek többet áldozni.

 Mi a tapasztalat: a hazai fogyasztók mennyire bíznak a védjegyekben?

 –Fölméréseink szerint a hazai és jó minőségű termékek előnyben részesülnek a sertéshús vásárlása során. A magyar termékek felé két dolog miatt fordulnak a fogyasztók. Egyrészt biztosak abban, hogy a hazai áru a minőségre is garanciát jelent és megbízható forrásból származik és friss, másrészt fontosnak ítélik, hogy vásárlásukkal a hazai piacot és a gazdaságot támogatják. Tehát a fogyasztók jelentős része hajlandó akár 5-10%-kal magasabb árat fizetni a termékért, amennyiben tudja, hogy az magasabb értéket képvisel.

 Nagy kérdés, hogy ezeket a termékeket hol keresse a vásárló? A multiknál, vagy a kiskereskedőknél?

 –A rendszer bevezetéséről március végén tájékoztattuk a sajtót, s az első termelőhelyek auditálása, és egyben elfogadása már megtörtént, s velük a szerződéskötés folyamatban van. Így rövid időn belül ezek a vállalkozások képesek megteremteni a forgalmazás föltételeit – többen közülük saját üzlettel rendelkeznek. Ezekben az üzletekben és  az általuk ellátott boltokban is a közeljövőben meg lehet vásárolni a Kiváló Minőségű Sertéshús védjeggyel ellátott termékeket. Tárgyaltunk hipermarketekkel, kiskereskedelmi láncolatokkal is, s azok vezetői érdeklődnek ezen termékek iránt. Így fokozatosan vezetjük be a piacra a kiváló sertéstermékeket.

 A magasabb feldolgozottságú termékek előállítása hozzájárulhat a foglalkoztatás növekedéséhez is?

 –A minőségi termék előállítása több munkával, több odafigyeléssel, részletesebb utánjárással és kontrolltevékenységgel jár, s ezért biztos vagyok benne, hogy mindez több munkaerőt vesz igénybe.

 Az, hogy az új védjegyet önök a VM-mel közösen vezetették be, azt jelenti, hogy jó a kapcsolatuk a szaktárcával, és odafigyelnek a javaslataikra?

 –A védjegy tulajdonosa a VM, míg mi annak a kizárólagos hasznosítói vagyunk. Ilyen értelemben egymásra vagyunk utalva, s a kölcsönös kommunikáció során fejlődik a védjegy rendszere is. Április 4-én is volt egy ilyen rendezvény, ahol minden más mellett környezetvédelmi kérdések is fölvetődtek, hiszen nem mindegy, hogy az adott üzem környezetvédelmi okok miatt bezárásra kerül-e vagy hosszabb távon is megfelő. A nyomon követési rendszer részletes megjelenítéséről is tárgyaltunk, hogy a vásárló, akár okostelefonja használatával meggyőződhessen a terméken szereplő kódszám valódiságáról. A kód tartalmazza ki a termelő és a termék elállításának és polcra kerülésének ideje is fel van tüntetve. A KMS védjegy tehát segíti a fogyasztókat abban, hogy átlagon felüli minőségű, hazai terméket választhassanak. Az eddig elmondottakat összefoglalva: a Kiváló Minőségű Sertéshús védjegy a sertéságazat egészének lehetőséget nyújt arra, hogy kiváló, egyedi ízvilággal rendelkező, hagyományos termékeit itthon és külföldön egyre szélesebb körben ismert, a kiválóságot és a magyar származást szavatoló védjeggyel hozza forgalomba, s ezzel erősítse a bizalmat a hazai és külhoni fogyasztókban.

 Oroszország az év elején importstopot vezetett be az Európai Unióval – így Magyarországgal szemben is –, mert Ukrajna után a litvánoknál és a lengyeleknél is felütötte a fejét a sertéspestis. Ez mennyire nehezíti meg a hazai sertéstartók helyzetét?

 –Az afrikai sertéspestis jelent meg Ukrajnában, Litvániában és Lengyelországban. A utóbbi két állam az EU tagja, éppen ezért az egész Unióra vonatkoztatva Oroszország komoly embargós föltételeket szabott meg. Így élő sertést, vagy friss sertéshús termékeket nem lehet beszállítani hozzájuk az EU országaiból. Folynak a tárgyalások ebben a témában, de azt nehéz megjósolni, hogy Oroszország mikor enged az importstopból. Azt tudni kell, hogy az EU sertéstermékeinek csak 10 %-a kerül kivitelre, s annak is csak egy része Oroszországba, ugyanakkor az orosz import egy jelentős része az EU-ból származik. A helyzetet bonyolítja, hogy az USA-ban is felütötte a fejét egy új vírusos betegség a sertésállományban. Így Oroszország onnan sem tud importálni sertéshúst. Ezért kereskedelmi és járványügyi szempontok figyelembevételével kell minden fél érdekében meghozni a döntést.

 

Medveczky Attila