|
 2014.05.08.
Magyarországon az innováció és az
ipari fejlődés egyik fontos bázisa lehet a bionika
Bionikai Innovációs Központ épül a Pázmány Péter Katolikus
Egyetem és a Semmelweis Egyetem közreműködésével
Öt milliárd
forinttal támogatja a kormány a Semmelweis
Egyetem és a Pázmány Péter Katolikus Egyetem együttműködésével
létrejövő Bionikai Innovációs Központ (BIK) létrehozását;
a forrást a Kutatási Technológiai és Innovációs Alap biztosítja.
A támogatás célja, hogy a Bionikai Innovációs Központ elősegítse
és koordinálja a hazai bionikai innovációs hálózat kialakulását
és működését, valamint katalizálja és erősítse a hazai
bionikai ipar kibontakozását és versenyképességét.
Mielőtt rátérnénk a Bionikai Innovációs Központ létrehozására,
feladataira, legyen kedves – mivel olvasóink közül nem mind járatosak
az egészségtudomány világában – definiálni a bionika
fogalmát – kérem Dr. Mátyus Pétert, a Semmelweis
Egyetem Szerves Vegytani Intézetének igazgatóját, a BIK tudományos
igazgatóját.
–A bionika szó a biológia és az elektronika szavak összekapcsolódásából
ered, bár ismerünk egyéb származtatást is. A mi értelmezésünk
szerint a bionika a biológiai oldalról a molekuláris biológia,
s bizonyos mértékig az idegtudományok, másfelől az
elektronika, az informatika és a biotechnológia tudományterületeinek
újszerű ötvözése által született olyan mérnöki terület,
amelynek a révén új eszközök, eddig nem ismert megoldások születnek.
Az alkalmazások elsősorban a biomedicina területeire irányulnak,
de a bionikai eszközöknek, szolgáltatásoknak óriási jelentősége
lehet az élelmiszeripar, az agráripar, a környezetvédelem és
a nemzetvédelem szempontjából is.
Nemzetvédelmi szempontból miért jelentősek
ezek az eszközök?
Hazánkban mikor indult el a bionika oktatása, és mi
lesz a feladata a most létrejövő szakmai központnak?
–Körülbelül öt évvel ezelőtt kezdődött el a
bionika oktatása hazánkban. Dr. Roska Tamás akadémikussal, a
Bionikai Innovációs Központ kezdeményezőjével történt közel
egy évtizeddel ezelőtti találkozásom nagyon nagy jelentőségű
a bionika iránti elkötelezettségem szempontjából. Roska
professzor úr mindent megtett a bionika honosítása érdekében.
Az ő korábbi aktivitása sok módon kapcsolódik a bionikához.
Professzor úrral a bionika tartalmából indultunk ki (mint
utaltam rá: részben a biomedicinális, biológiai területek, részben
az informatika és az elektronika összefonódásával létrejött
mérnöki tudományról van szó), s ebből adódott a Semmelweis
Egyetem – jól ismert a biomedicina területén való kimagasló
kompetenciája – és a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Információstechnológiai
Kara – amely erős informatikai és bionika-releváns bázissal
rendelkezik – összefogásának szükségessége. A két intézmény
fizikailag is közel van egymáshoz.
Ezek
alapján gondoltuk azt, hogy ez a két intézmény biztosítani
tudja a bionikai képzés hátterét. Így öt évvel ezelőtt
elindult a bionikai alapszak képzés, kontinensükön elsőként.
Sikerült az alapszakot követő két mesterszakot is akkreditáltatni.
Az első hallgatók most végeztek a mesterszakokon. Nagyon fontos
az a tény, hogy a magas színvonalú oktatás curriculuma
teljesen új, amely révén a bionika azon ismeretanyagát sajátítják
el a hallgatóink, s olyan kompetenciákkal rendelkeznek a képzés
végére, melyek az új típusú eszközök kutatásához, tervezéséhez,
fejlesztéséhez és megvalósításához szükségesek.
A
hazai BIONIKA szempontjából ez volt tehát az első lényeges
esemény, míg a második a Bionikai Innovációs Központ-projekt
elindulása, aminek fő célja a - még fizikailag nem létező -
Központ létrehozása kiváló szakemberekkel és kompetetív
projektekkel.
Csupán Központról
van szó, vagy annál többről is?
– Nem csak Központról van szó, hanem egy Bionikai Innovációs
Park is létesül. Természetesen a kettő között szoros
kapcsolat lesz. A központ feladata, hogy a bionikai területen
magas színvonalú kutatásokat végezzen, adott esetben akár
eljutva egy prototípusig; tehát az ipari megvalósítás érdekében
kutasson. A bionikai innovációs park pedig, reményeink szerint,
olyan kis-és közepes vállalatoknak ad helyet, melyek eredményeinket
képesek továbbfejleszteni, és piacképes termékké konvertálni.
Ugyanakkor a vállalatok inspirálólag hatnak a Központra is.
Magyarországon
már vannak jól látható jelei a bionika térhódításának;
említhetők a többek között a mi szakembergárdánk,
partnereink közreműködésével született nemzetközileg is
jelentős eredmények. Így várakozásunk kellően megalapozott
arra, hogy a parkban működő cégek rendkívül gyorsan és
jelentősen fejlődnek majd a Bionikai Innovációs Központnak is
köszönhetően. A Központ feladata az is, hogy a képzést elvégző
rendkívül felkészült hallgatóink befogadásával nagy jelentőségű
eredmények szülessenek, míg a park küldetése mindezek hasznosítása.
A Központban nem oktatunk, de fogadunk majd kutatómunkát végző
hallgatókat; főleg a Phd-képzésben lesz szerepe.
Összességében
ez a szakmai-konstrukció egy új versenyképes iparág hazai
elterjedését és térhódítását teszi lehetővé.
Mivel a kontinensen kuriózumról beszélhetünk,
így külföldi diákok is érdeklődnek a magyarországi bionikai
képzés iránt?
–Már jelenleg is, külföldi kapcsolataink révén
fogadunk külföldi hallgatókat, egyelőre kisebb létszámban.
Terveink szerint hamarosan áttérünk az angol nyelvű oktatásra,
elsősorban a mesterszakon, mert a hallgatói mobilitásnak nagy a
jelentősége a képzés korszerűssége szempontjából. És
nagyon lényeges az, hogy a hazai és külföldi hallgatók ismerjék
meg egymás kultúráját, s mindebből kapcsolati tőkék szülessenek.
Kapcsolataink révén még az idén több hallgatónk is tanulhat
az USA-beli Notre Dame egyetemen, amelyik a bionika valódi
„fellegvára”. Az Egyesült Államokból indult el a bionikának
az a formája, amire mi is felfigyeltünk, és aminek a honosításával,
kibontakoztatásával és innovatív
továbbfejlesztésével
foglalkozunk. A magyar hallgatók visszatérnek hazánkba, itthon
hasznosítják és kamatoztatják tudásukat, s bízunk benne,
hogy az a kultúra, amit a Semmelweis Egyetem és a Pázmány Péter
Katolikus Egyetem együttesen nyújtani képes, a két rektor –
Dr. Szél Ágoston és Dr. Szuromi Szabolcs – elkötelezett támogatásával,
a bionika oktatását különleges helyzetbe hozza – és mindez
erősíti a külföldi hallgatók érdeklődését is.
Szükségesnek tartja, hogy, akik a mesterképzésre
jelentkeznek, már rendelkezzenek valamilyen diplomával?
–A mesterképzés, annak tartalma miatt, azok számára végezhető
el relatív könnyedén, akik a mi alapszakunkon végeztek. Ettől
függetlenül befogadunk olyan hallgatókat is, akik például
orvosi vagy gyógyszerészi diplomával rendelkeznek. Ilyen
esetekben különbözeti felvételi vizsgát kell tenni a
jelentkezőknek. Hiszen tudnunk kell, hogy a hallgató eddigi felkészültsége,
ismeretanyaga megfelelő-e a mesterszak képzési követelményeinek.
Azt lehet-e már
tudni, hogy Bionikai Innovációs Központnak fizikailag hol lesz
a helye? A Práter utcai intézet közelében?
– A Központ közel lesz a
Semmelweis Egyetem klinikai tömbjéhez és a Pázmány Péter
Katolikus Egyetem informatikai és bionikai karának épületéhez,
tehát a Józsefvárosban működik majd, az Önkormányzattal már
most jó az együttműködésünk.
–A két egyetem 50-50%-ban a Bionikai Innovációs Központ
Nonprofit Kft-nek a tulajdonosa. Tehát a központnak az
anyaegyetemekkel szoros kapcsolata lesz, de ez az intézet saját
személyi állománnyal működik majd, hiszen olyan főállású
kutatókra lesz szükség, akik a már elmondott feladatoknak
szentelik munkásságukat.
Medveczky
Attila
|
