vissza a főoldalra

 2014.05.16. 

Visszaszerezzük nemzeti önállóságunkat az energiapiacon

Akik eddig is csak hazát árulni jártak Brüsszelbe, nem képviselhetik majd az EP-ben a magyar rezsicsökkentés gazdaságpolitikáját

A szeptemberi 5,7 százalékos áram- és az októberi 3,3 százalékos távfűtési díjcsökkentés nem került veszélybe. Németh Szilárd Csepel polgármestere, országgyűlési képviselő, a rezsicsökkentésért felelős Fideszes munkacsoport vezetője elmondta: eddig összesen több mint kétezren jelentkeztek ezeken a rezsipontokon. Elsősorban számlázással, számlaértelmezéssel, a ki-és visszakapcsolással, valamint a rezsicsökkentés végrehajtásának elmaradásával, illetve hiányosságával kapcsolatban voltak kifogások.

 Képviselő úr még idén januárban azt nyilatkozta lapunknak, hogy az országgyűlési választások fő tétje, hogy folytatódik-e a rezsicsökkentés. Április 6-án a választópolgárok újfent kétharmados többséget szavaztak a kormánypártoknak, így nem áll le ez a metódus. Ellenkező esetben milyen sors várt volna hazánk polgáraira?

 –A Gyurcsány-féle választási koalíció mindegyik tagja megfogalmazta, hogy a rezsicsökkentést károsnak tartják. Ebből következik, hogy visszavonták volna a rezsicsökkentéssel kapcsolatos intézkedéseinket, így az arról szóló jogszabályokat is. Nyilvánvaló, hogy a szeptemberi 5,7 százalékos áram- és az októberi 3,3 százalékos távfűtési díjcsökkentésnek is búcsút inthettünk volna. Az álbaloldali kormányok 2002 és 2010 között tizenöt alkalommal engedélyezték a gáz- és villanyáremelést, ami mindig sokkal magasabb volt az inflációnál. Ezekben az években, Európában mi fizettünk a legtöbbet a gázért, és második helyen voltunk az áram árában. A választók április 6-án kinyilvánították, hogy nem kérnek az ilyen politikájából. Olyan erős felhatalmazást adtak a Fidesz-KDNP-nek, hogy ismét kétharmados többséget szereztünk a parlamentben. Így minden rezsicsökkentéssel kapcsolatos elképzeléseinket meg tudjuk valósítani. Most a legfontosabb, hogy a már említett, 2014-re tervezett csökkentések megvalósuljanak. Azt a főcélt tűztük ki, hogy Európán belül a legolcsóbb energiát szolgáltassuk mind a magyar családoknak, mind a magyar gazdaságnak. Tehát ki szeretnénk terjeszteni a rezsicsökkentést a vállalkozói környezetre is. A családok szempontjából az a cél, hogy még nagyobb biztonságban érezzék magukat, és még több szabadon felhasználható pénz maradjon náluk. A magyar vállalkozásokat pedig versenyelőnybe tudjuk hozni a rezsicsökkentéssel. Olyan vállalkozóbarát környezetet szeretnénk, ahol csökkennek a cégek rezsiköltségei, ezáltal olcsóbban termelhetnek, marad pénz a korszerűsítésre, bővítésre. Ezzel új munkahelyeket is teremthetnek. Ennek alapja, hogy olyan, nonprofit jellegű, közösségi tulajdonban működő energia-szolgáltatókat hozzunk létre, melyek a működésbiztonság fenntartása és a szükséges minőségi fejlesztések mellett képesek a piacon a legolcsóbb energiával ellátni a magyarokat. Ehhez új jogszabályi környezet szükséges; ez lesz majd az új közműtörvény, amit a parlament elé viszünk.

 Említette, hogy a rezsicsökkentést kiterjesztenék a vállalkozói környezetre. Esetünkben különbséget tesznek a kis-és közepes, és a nagyvállalkozók között?

 –Az Egyesült Államokban 1/3-áron kapják az energiát az európai országokhoz képest a vállalkozások. Ez hatalmas versenyelőnyt jelent az európai vállalkozásokkal szemben. Meggyőződésünk, hogy az ipari rezsicsökkentéssel munkahelyek jönnek létre, hazai vállalkozások erősödnek meg. Nem a kkv-szektor és a nagyvállalkozások közötti különbségtétel, hanem a szolgáltatás a lényeges. A piacon az állami tulajdonú közműszolgáltató tudja majd olcsóbban adni az energiát.

 Mit gondol, hogy ezt a rezsicsökkentést is megtámadják majd az EU bürokratái?

 –Ebben szinte biztos vagyok. Amióta bevezettük a rezsicsökkentést, folyamatosan támadtak bennünket az unió bürokratái. Ilyen volt a hírhedt Tavares-jelentés és a többi hasonló, alaptalan vádaskodás. A rezsicsökkentést azért támadták, mert létezik hazánkban egyetemes szolgáltatás, ami védett piacot, hatósági árat jelent. Tehát az állam törvénnyel, rendeletekkel határozza meg a magyar családoknak jutatott energia árát. Az előbbiek miatt a május 25-ei európai parlamenti választásnak is nagy tétje van. Különösen súlyos feladat hárul a Fidesz-KDNP Brüsszelbe delegált képviselőire, hiszen nekik kell az első vonalban megvédeniük a rezsicsökkentést az ellenséges uniós környezetben. Bizonyára mindenki előtt világos, hogy azok, akik tagadják az EU létjogosultságát vagy azok, akik eddig csak hazát árulni jártak Brüsszelbe – gondoljunk a Tavares-jelentés tollbamondására – nem képviselhetik az EP-ben a rezsicsökkentésen alapuló magyar gazdaságpolitikát.

 Öszesen 18 tagállamban van egyetemes szolgáltatás, vagy hatósági ár. Akkor mégis miért Magyarország a „fekete bárány” az unióban?

 –Azért mert az EU-n belül Magyarország vezette be először a rezsicsökkentés politikáját. Azt se felejtsük el, hogy az uniós bürokraták nem csak a hazai álbaloldallal, hanem a magyar elvtársak által privatizált üzleti világgal is egyek. Idehaza elsősorban francia és német cégek tartották a kezükben a gáz - és árampiac egészét, és finoman szólva is nagyon jól profitáltak ezzel az MSZP-s időszakban. Most történik ennek a piacnak nemzeti kézbe való visszaszerzése. Gondoljunk a Főgázra, vagy a MOL gáztározóinak visszavételére, s arra a bátor tettre, amit a paksi atomerőmű bővítése jelent. Ezek mind fontos lépések afelé, hogy visszaszerezzük nemzeti önállóságunkat az energiapiacon. Az energiapolitikánknak nem csak gazdaságélénkítő hatása lehet, ha azt kiterjesztjük a vállalkozásokra, hanem ez a törekvés nemzeti érdekeinket, gazdasági függetlenségünket is megalapozza.

 A kormányhivatalokban már működnek a rezsipontok az ország 20 területén. Főleg milyen kérdésekkel fordulnak a kirendeltségekhez a fogyasztók?

 –Azon túl, hogy történelmi tett a hazai rezsicsökkentés, nagyon fontos, hogy most fordul elő először, hogy az energiapolitikai kérdések nem a szolgáltatókat, hanem a magyar fogyasztókat érintik pozitívan. Ezért mindent megteszünk azért, hogy a tudatos fogyasztói magatartást elősegítsük. Ennek az egyik szegmense a rezsipontok működése. Eddig összesen több mint hétezren jelentkeztek ezeken a rezsipontokon. Elsősorban számlázással, számlaértelmezéssel, a ki- és visszakapcsolással, a rezsicsökkentés végrehajtásának elmaradásával, illetve hiányosságával kapcsolatban voltak kifogások. Ezen kívül zöld számot üzemeltet a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal: +36-80-205-386, és a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóságot is föl lehet keresni a panaszokkal. Tapasztalataink szerint úgy érzik a lakosok, hogy most nem csak meghallgatják a problémáikat, hanem tesznek is azok orvoslásáért.

 Tudtommal a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság 90 munkatársa 2013-ban több mint 1000 hatósági eljárást indított, és 429 millió 513 ezer forintos bírságot szabott ki. Ezt az összeget beépítik a költségvetésbe, vagy másra használják föl?

 –A bírság összege a költségvetésbe beépül, de most először fordul elő, hogy nem csak bírságról van szó, hanem kötbérről is. S már nem csak a szolgáltató kötbérezhet, hanem a fogyasztó is. A szolgáltatók kötelesek tájékoztatni a fogyasztókat a díjak csökkenéséről. A szolgáltatási szerződés megszegésének minősül, ha a szolgáltatók nem teljesítik rezsicsökkentést. Amennyiben a fogyasztóvédelmi hatóság is megállapítja a szerződésszegést, a cégeknek tízezer forint kötbért kell fizetniük az érintett lakossági fogyasztóknak minden egyes hibás számla után. Azt is egyértelművé tettük, hogy minden, ami a szolgáltató tulajdonában van - például a mérőórák -, azért nekik kell fizetni a költségeket. A szolgáltatók természetesen ennek ellenállnak, de ha a fogyasztók tudják, hogy a panaszaikkal hová forduljanak, és látják, hogy ennek eredménye is van, akkor bátran ki mernek állni saját igazukért. Ez a tudatos fogyasztói magatartás.