vissza a főoldalra

 2014.05.16. 

Az intolerancia, a gyűlölet minden alkalommal kiütközik

A hatalom dühödt harcot folytatat a székelyek jelképei ellen

A helyi közigazgatási egységek saját zászlóinak elfogadásáról és használatáról szóló törvénytervezetet terjesztett a parlament elé a Szociáldemokrata Párt (PSD) 42 képviselője. A Victor Ponta miniszterelnök és Liviu Dragnea közigazgatási miniszterelnök-helyettes által is aláírt törvénykezdeményezést április 14-én terjesztették be, és először a szenátusban, majd a képviselőházban kerül napirendre. A Székely Nemzeti Tanács (SZNT) viszont a készülő zászlótörvény veszélyeire hívta fel a székelyföldi önkormányzatok és a székely emberek figyelmét, és mozgalmat hirdetett a székely jelképek védelméért.

 A PSD tervezete szerint a községek, városok és megyék zászlóit kormányhatározattal fogadják el az önkormányzat javaslata alapján. A helyi zászlók formájának és méreteinek egyezniük kell a román nemzeti lobogóval, nem sérthetik a román nemzeti jelképeket, és nem tartalmazhatják más országok nemzeti jelképeit. A székely zászló nem sérti a román nemzeti jelképeket, miért szólítják föl mégis a székelyeket a zászlótörvény bojkottjára? – kérdezem Izsák Balázst, az SZNT elnökét.

 –Nincs szükség arra, hogy az ember természetes igényeit a törvény keretei közé szorítsák. Állami szabályozás nélkül veszünk levegőt, a családunk napi programját is belátásunk szerint szervezzük meg, és nem kell a román államnak szabályoznia azt sem, hogy miként hirdessék papjaink az igét, milyen legyen a székely népviselet, milyenek legyenek, és hogyan használjuk a jelképeinket. A román állam, amikor az élet valamilyen területét szabályozza, akkor korlátokat, sorompókat is épít.

A községek, városok saját lobogót eddig nem fogadhattak el a már érvényes jogszabályok szerint?

 –Most is vannak olyan települések, megyék, amelyek saját zászlóval rendelkeznek. Ezek elfogadásának alapja az 53/2002-es Kormányrendelet.

 Miért büntetik meg azokat a polgármestereket, akik a város-vagy községházára kitűzték a székely lobogót?

 –Két dolgot kell leszögezni. Egyrészt a székely zászló nem valamely község vagy megye zászlaja, és nem is kell azzá válnia. Másrészt a székely zászló kitűzéséért még nem büntettek meg egyetlen polgármestert sem. A kormánymegbízottak felszólították őket, hogy távolítsák el a községházáról a zászlót, perelték őket, fenyegették is, de büntetést a székely zászló kitűzéséért még egy polgármesternek sem kellett fizetnie. Mi indokolja a zaklatást? A nemzetiségi gyűlölet. A nem kívánatos idegenként kezelt székelységgel szembeni ellenérzés. Azt persze az államhatalom képviselői is tudják, hogy ez csúnya dolog, és nem szalonképes viselkedés Európában, ezért álokokat keresnek, törvényességgel próbálnak takarózni, teljesen hiába: az intolerancia, a gyűlölet minden alkalommal kiütközik.

 Az SZNT szerint mi az, amit jelképez a székely zászló, és az a szimbólum miért szúrja a szemét a hatalomnak?

 –A székelység a magyar nemzet egyetlen olyan törzse, amelyet a nemzeten belül önálló közösségként, népként lehet meghatározni. Néppé tesznek bennünket sajátos hagyományaink, szokásaink, a történelmünk, saját népi és magas kultúránkat őrző szülőföldünk, Székelyföld. Néppé tesz bennünket a ragaszkodás az önrendelkezés jogához. De elevenen él annak az emléke is, hogy a rendiség korában, a székely nemzet Erdélyben egyenrangú volt a magyarral. Egyrészt ennek az erős közösségi identitásnak a jelképe a székely zászló. Másrészt az is köztudott, hogy a székelyek történelmi jelképeire alapozva a Székely Nemzeti Tanács fogadta el, mint saját jelképét, és azért válhatott általánosan elfogadottá mára, mert a székelység magáénak érezte a célt, amelyet a Székely Nemzeti Tanács megfogalmazott, tehát az autonómiatörekvés jelképe is.

 Tehát a fő problémájuk, hogy közösség jelképeiket Bukaresttel kelljen jóváhagyatni az adott önkormányzatnak? Egyáltalán milyen következményekkel járhat az, ha elfogadja a törvényhozás a székely zászlót?

 –Igen, az egyik kifogásunk a törvénnyel szemben valóban az, hogy a jelképeinket nem kell Bukarestnek jóváhagynia. A másik kifogás a várható következményekkel függ össze. Eddig azért nem sikerült hatékonyan fellépni a székely zászló kitűzésével szemben, mert nem volt olyan törvény, amely azt tiltotta, büntette volna. A tervezet pedig világosan kimondja: a nem megfelelő zászlókat el lehet kobozni, és magas pénzbüntetés is kiróható. Megfelelő pedig, az ország zászlaján és az Unió zászlaján kívül csak a Bukarest által jóváhagyott helyi zászló lehet.  És ez a lényege a törvénytervezetnek. Elkobozni csak veszélyes dolgokat indokolt: fegyvert, robbanóanyagot, mérget, kábítószert. Elrettentő mértékű büntetést kiróni is csak olyan cselekedetre szabad, amelynek társadalmi veszélyessége, erkölcstelen vagy káros jellege ezt indokolttá teszi. Ilyenekről a zászlóhasználatnál nem lehet beszélni. Nyilvánvaló, hogy a megfélemlítés a cél. A hatalom dühödt harcot folytatat a székelyek jelképei ellen, a retorzió törvényi alapjait készítik elő.

 Hogyan látja, a PSD tervezete mögött nem az erdélyi, a székelyföldi magyarság további megosztása áll? Hiszen egyesek szerint a szociáldemokraták ezzel a javaslattal legalizálnák a székely zászlót.

 –Ez porhintés, szó sincs a törvényben székely zászlóról, annak legalizálásáról, mi több nincs semmi köze a székely zászlóhoz. Tény, hogy a politikusok összekapcsolják azzal, de mindenki a választói igényeihez igazítva. Az RMDSZ sikerként kommunikálja, és el akarja hitetni, hogy ezzel fogják „legálissá” tenni a székely zászló használatát. Ezzel szemben a román pártok a román közvélemény felé azt kommunikálhatják, hogy ezzel sikerül majd korlátozni a székely zászló használatát. És ez áll közelebb az igazsághoz.

 A román lapok úgy vélekednek, hogy a zászlótörvény az ára annak, hogy Victor Ponta miniszterelnök meghívta kormányába a Romániai Magyar Demokrata Szövetséget. Úgy tudom, hogy vannak olyan székelyföldi RMDSZ-es politikusok, akik kezdetektől fogva kiálltak a székely zászló mellett, és az autonómiatörekvést is támogatják. Viszont a Szövetség vezetői sosem voltak a területi autonómia mellett. Az RMDSZ talán az EP-kampányra használhatja föl a zászlótörvényt?

 –Ebben a pillanatban úgy tűnik, az RMDSZ egy olyan csapdába sétált be, amelynek a felállításában ő maga is részt vett a kormányba lépéskor. Ugyanis a közösség teljes kudarcként élné meg, ha a zászló üldözését egy olyan kormány folytatná, amelyben az RMDSZ is benne van. Ám az RMDSZ-nek nincs elegendő ereje, hogy a koalíció tagjaként véget vessen az üldözésnek. Ezért belemegy abban csűrésbe-csavarásba, amit a zászlótörvény jelent, és megpróbálja belemagyarázni a székely zászló szabad használatának lehetőségét, holott éppen a végleges betiltását készíti elő. Ezt az EP kampányra felhasználni nem lehet, hiszen arra csak negatív kihatással lesz. A székely zászló használatát korlátozó, vagy azt végleg betiltó törvénynek épp az lehet a következménye, hogy az RMDSZ nem éri el az ötszázalékos küszöböt.  

Hogyan képzeli el az SZNT a zászlótörvény bojkottját?

 –A székely önkormányzatoknak tudatosan kerülniük kell azt, hogy saját zászló fogadjanak el, hiszen egy helyi zászló elfogadása ilyen körülmények között Székelyföld autonómiájáról való lemondás szimbolikus gesztusaként lenne értelmezhető. 

 Az RMDSZ-en kívül a többi romániai magyar párt, nemzeti tanács miként vélekedik az önök álláspontjáról?  

–Az RMDSZ álláspontját nem ismerem, de remélem, hogy a többi párt, illetve az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács azonosul az álláspontunkkal.

Medveczky Attila