|
 2014.05.23.
Nemzeti-területi autonómiát követelnek
a krími tatárok
A krími tatárok
nemzeti-területi autonómiát követelnek maguknak a Krím félszigeten,
és felszólították minden demokratikus állam kormányát és
parlamentjét, valamint a nemzetközi szervezeteket, hogy lépjenek
jogaik helyreállításáért.
Az erről szóló határozatot a krími tatárok kitelepítésének
70. évfordulójáról megemlékező gyásznagygyűlésen fogadták
el – közölte a medzslisz, a krími tatárok döntéshozó-végrehajtó
szerve vasárnap. A nagygyűlést a Szimferopolhoz tartozó
Ak-Mecset településen tartják, miután az Oroszország által
bekebelezett ukrajnai félsziget szakadár vezetése megtiltotta,
hogy a központi Lenin téren gyűljenek össze. A krími tatároknak
a település felé tartó menetoszlopait az OMON nevű különleges
rendőri alakulat és felettük köröző katonai helikopterek kísérték.
Szimferopol több utcáját páncélozott harcjárművekkel zárták
le.
A határozat megfogalmazói elsődleges intézkedésként a
történelmi megnevezések visszaállítását, és olyan törvények
elfogadását követelik, amelyek szavatolják a krími tatárok
által megválasztott képviseletek működését a krími köztársaság
döntéshozói és végrehajtói szerveiben. Ezen kívül követelik
a krími tatár nép össznemzeti kongresszusa, a Kurultáj,
valamint az általa létrehozott önigazgatási szervek, a
medzslisz és egyéb regionális és helyi intézmények elismerését,
mint az „őshonos krími nép" képviseleteit.
A határozatban felszólítanak a krími tatárokkal
szembeni politikai, nemzetiségi és vallási diszkrimináció és
elnyomás azonnali beszüntetésére. Közben Olekszandr Turcsinov
ügyvivő államfő az elnöki honlapon nyilvánosságra hozott közleményében
szolidaritását és támogatását fejezte ki a krími tartárok
és más kitelepített etnikumok képviselői iránt az évforduló
alkalmából.
„Hetven évvel ezelőtt a kommunista, sztálini rezsim
kegyetlen bűncselekményt követett el: a helyi nemzetiségek képviselőit
tömegesen telepítette ki a Krím félszigetről, alaptalanul
azzal vádolva meg őket, hogy együttműködtek a hitleristákkal"
– jelentette ki üzenetében. Megemlítette, hogy nem csak krími
tatárokat, de görögöket, bolgárokat, örményeket, törököket,
irániakat és olaszokat is kitelepítetek a félszigetről.
„A totalitárius hatalom mindent elkövetett azért, hogy
a megállítsa a kitelepített etnikumok nemzeti fejlődését,
megsemmisítse nemzeti emlékeiket, kultúrájukat és nyelvüket"
– tette hozzá az ideiglenes elnök. Turcsinov ígéretet tett
arra, hogy bármilyen politikai és gazdasági helyzetben Ukrajna
továbbra is támogatni fogja a Krímbe visszatelepülteket és
leszármazottaikat.
„Ma, amikor a totalitárius rezsim árnyéka újra
megjelent a Krím fölött, amikor tömegesen sértik meg az
elfoglalt félsziget lakóinak jogait, kifejezzük szolidaritásunkat
és támogatásunkat a krími tatárok és más deportált
etnikumok képviselői iránt. Meggyőződésem, hogy mindig együtt
maradunk, legyőzzük a nehézségeket, visszaállítjuk Ukrajna
területi egységét és méltó életet teremtünk önmagunknak
és gyermekeinknek" – hangsúlyozta az ügyvivő államfő.
1944. május 18-án kezdődött el a krími tatárok kitelepítése
a Krím félszigetről Közép-Ázsiába. Az egész nép kitelepítését
– azaz kollektív megbüntetését – a sztálini rezsim azzal
indokolta, hogy állítólag tömegesen együttműködtek a német
és román megszállókkal a második világháború idején. Történészek
adatai szerint a mintegy 200 ezer kitelepített 40 százaléka
vesztette életét a kegyetlen körülmények, éhezés és betegségek
következtében. A Szovjetunió összeomlása után, a kilencvenes
évek elején fokozatosan kezdtek visszatérni a tatárok ősi földjükre,
a Krím félszigetre.
MTI
|
