|
 2014.05.23.
Lényeges a határmenti régiók közötti
együttműködések fejlesztése
A visegrádi négyek, valamint Románia és Bulgária összehangolják
fejlesztési stratégiájukat
A visegrádi országok
(V4), valamint a kezdeményezéshez csatlakozó Románia és Bulgária
közös területfejlesztési stratégiája jó kiindulási pontot
jelent ahhoz, hogy az Európai Unió 2014-20-as időszakában az
érintett országok ez alapján együttműködve fejlesszék a térséget,
és az EU-nál hatékonyan képviseljék a közös érdekeiket.
Szerkesztőségünk vendége: Dr. Komoróczki István, a
Nemzetgazdasági Minisztérium tervezéskoordinációért felelős
államtitkára.
A Visegrádi Négyek elnöki pozícióját jelenleg
Magyarország tölti be. Hazánk kezdeményezte azt a találkozót,
amin részt vettek a V4-eken kívül Románia és Bulgária területfejlesztési
miniszterei?
–A Visegrádi Négyek elnökeként
Magyarország kezdeményezte a V4+2 országok területfejlesztési
minisztereinek találkozóját. Magyarország számára az elmúlt
és az idei év intenzív, Közép-Európára fókuszáló időszak.
A Visegrádi Négyek, valamint Románia és Bulgária – azaz a
V4+2 országok – területfejlesztési együttműködésének
fontos mérföldkövéhez értünk. A Visegrádi Négyek elnöki
posztját minden évben más állam tölti be, így fordulhatott
elő, hogy már négy éve, 2010-ben is Budapesten írtuk alá azt
a közös nyilatkozatot, amely iránymutatásul szolgált a munkánkhoz.
Az elmúlt négy évben, a nemzeti területfejlesztési törekvéseinket
és a releváns uniós szakpolitikát figyelembe véve, áttekintettük
térségünk helyzetét, meghatároztuk a közös területfejlesztési
kihívásokat, és igyekeztünk olyan beavatkozási lehetőségeket
találni, amelyek hozzájárulhatnak a V4+2 térség kiegyenlített
és harmonikus fejlődéséhez.
Hogyan esett a cseh szakemberekre a választás,
hogy velük együtt alkossák meg a V4+2 közös területfejlesztési
stratégiáját?
–Amostani találkozó, bár
nagyon fontos mérföldkő számunkra, csupán egy újabb állomása
annak a 2008 óta zajló munkának, amelyet az akkori cseh Regionális
Fejlesztési Minisztérium indított el, és amelynek szakmai
koordinációját a cseh Területfejlesztési Intézet végezte. A
résztvevő államok aktív közreműködése azonban
elengedhetetlen egy ilyen együttműködésben, magyar részről több
megbeszélésen, és számos szakértői dokumentum elkészítésében
részt vettünk.
Miért tartották fontosnak, hogy a kezdeményezéshez
Románia és Bulgária is csatlakozzon?
–Bulgária és Románia 2007-ben csatlakoztak az
Európai Unióhoz, így kézenfekvő volt, hogy nyissunk a délkelet-európai
országok irányába. A Visegrádi Négyek mindig is szoros együttműködésre
törekedtek a szomszédos országokkal, és az sem kizárt, hogy a
jövőben további országok is bekapcsolódjanak ebbe a munkába.
Ezen hat ország vezetése sok mindenben nem ért
egyet, főleg a helyi magyarságot, a kettős állampolgárságot,
és az autonómiát illető kérdésekben. Mindezek nem hátráltatják
a közös területfejlesztési stratégia kidolgozását?
–Természetesen minden nemzetközi kapcsolatban vannak
olyan területek, amelyekben eltérő álláspontot képviselünk.
Együttműködésnek azonban csak akkor van értelme, ha találunk
olyan témákat, amelyben közös erővel többet tudunk elérni,
mint külön-külön. Jelenleg a közös adottságaink is sok
esetben inkább versenytársakká tesznek bennünket a globális
munkamegosztásban, amit csak tudatos, tervezett együttműködéssel
lehet feloldani. Csak így válhat Kelet-Közép-Európa újra az
európai térség növekedési motorjává.
Milyen érdekazonosságok adják az alapját az együttműködésnek?
–A legfontosabb célokban országaink érdeke sok
szempontból azonos, ezért az együttes fellépés, az együttes
képviselet – ahogy közel 700 éve is – természetes
politikai erővé kovácsol bennünket. A V4+2 országokat a
magyarországihoz hasonló területi folyamatok jellemzik, és
mivel országaink sajátosságai és kihívásai jórészt közös
múltunkban gyökereznek, ezért problémáink megoldásához is közös
fellépésre van szükség. Ilyen többek között az utóbbi évtizedekben,
a határok lebontásával megindult folyamat is. Míg a határ
menti térségek általában ritkán lakott és elmaradott térségeknek
számítottak a 20. században, a nagyvárosok fejlődésének hatására
mára határokon átnyúló agglomerációk jöttek létre, melyek
jelentős fejlődési lehetőséget hordoznak magukban.
Ezzel a stratégiával elérhető az, hogy Brüsszel
felé az érintett hat ország közösen lobbizzon?
–Közös célunk, hogy a Visegrádi Négyek,
valamint Románia és Bulgária a térség és Európa dinamikusan
növekvő gazdasági és termelési pólusává váljon. Ehhez szükség
van a nagyvárosaink összekapcsolására, valamint a határ menti
térségek összehangolt fejlesztésére. A közös területfejlesztési
stratégia ehhez nyújt segítséget, ezért mind a hat ország
elkötelezett a megkezdett együttműködés folytatásában. Az
együttműködés azon kívül, hogy lehetőséget teremt a hat
ország területfejlesztési politikájának összehangolására,
az Európai Unió meghatározó területi folyamatainak alakításához,
a területi kohézió elősegítéséhez is hozzájárul. A magyar
V4 elnökség alatt számos alkalommal előfordult, hogy országaink
képviselői közösen léptek fel Brüsszelben, például a
2014-2020-as több éves pénzügyi keret tárgyalásainál, vagy
a területfejlesztés számára kiemelten fontos kohéziós
politika szabályainak kialakításakor.
Elképzelhető, hogy a közép-európai
térségben létrejöhet egy a Benelux államokhoz hasonló
alakulat?
–Sokat lehet és kell is tanulni a Benelux együttműködés
tapasztalataiból, különösen a közös finanszírozású
projekteknél. Területfejlesztési szempontból az infrastruktúra-hálózatok
fejlesztése és az észak–déli kapcsolatok javítása régóta
fontos célunk, ami csak az érintett országok közös szerepvállalásával
valósulhat meg.
Ahogy államtitkár úr kijelentette: „hazánk számára
a 2013-as év Közép-Európa-fókuszú volt.” Ez a térség területfejlesztésben
mennyire marad el a nyugati országokhoz képest?
–A területfejlesztés és a területpolitika
minden országban más és más szempontok szerint épül fel,
hiszen tekintettel kell lenni az adott ország közigazgatási, önkormányzati
berendezkedésére éppúgy, mint az egyes térségek eltérő
adottságaira. A kelet-közép-európai országokra általánosan
jellemző, hogy a fővárosi régiók kiemelkedő fejlettséggel
rendelkeznek az ország többi részéhez képest. A V4+2 országok
vidékies térségeinek jelentős része kedvezőtlen gazdasági
és demográfiai folyamatokkal jellemezhető, amelyre közösen
talán könnyebben sikerül megoldást találnunk.
Szuverén államokról van szó. A területi tervezés
nemzeti hatáskörbe tartozik. Hogyan lehet elérni mégis azt,
hogy ezen államok versenyképessége javuljon a következő EU-s
költségvetési ciklusban?
–A kohéziós politika az EU fő beruházási eszköze,
amely lehetővé teszi az Európa 2020 célkitűzéseinek elérését:
a növekedés elősegítését és a munkahelyteremtést, az éghajlatváltozással
és az energiafüggőséggel szembeni küzdelmet, a szegénység
és a társadalmi kirekesztettség csökkentését. Ugyanakkor
minden tagállam a saját adottságainak és szükségleteinek
megfelelően dönthet arról, hogy pontosan mire költi a
rendelkezésére álló uniós fejlesztési forrásokat, a célkitűzések
megvalósítása érdekében. A 2014-2020 közötti időszakban a
magyar fejlesztéspolitika fókuszába a gazdaság fejlesztését,
a foglalkoztatási szint növelését helyeztük. Azért, hogy ez
a fejlődés területileg minél inkább kiegyenlített legyen,
nagy hangsúlyt fektetünk a gazdasági növekedést segítő
helyi és térségi fejlesztések megvalósítására is.
Mennyire tartották lényegesnek a tanácskozáson
résztvevő országok a helyi kkv-ék megerősítését?
–A kis- és középvállalkozások fejlesztését,
versenyképességük fokozását mindegyik ország elemi érdekének
tartja. A találkozón egyetértettünk abban, hogy
tapasztalataink megosztásával kölcsönösen segíthetjük egymás
törekvéseit, mely különösen aktuális most, az új uniós
programozási időszak kezdetén, amikor még zajlik a 2014-2020 közötti
uniós fejlesztési források tervezése.
Elképzelhető, hogy a hat ország között megnő
ezen dokumentum alapján az import és az export volumene?
–Stratégiai elképzeléseink és dokumentumaink
összehangolása nagyon fontos lépés, ám önmagában még nem
jelent egyből megoldást minden problémánkra. A fejlesztési pólusaink
összekapcsolása, a régió elérhetőségének javítása, az
infrastruktúra-hálózatokban azonosított folytonossági hiányok
felszámolása reményeink szerint ugyanakkor az országok közötti
gazdasági kapcsolatok további fejlődéséhez is új lehetőségeket
teremt.
A határmenti régiók és azok központjai közti
úthálózatok, vasúti hálózat fejlesztése is szükséges a
V4+2 államok versenyképességének erősítése szempontjából?
–Nagyon fontos a határmenti és az azoktól távolabb
eső régiók közötti együttműködések fejlesztése, erről
az Európai Uniós tagországok regionális fejlesztéséért
felelős minisztereinek április 24-én Athénban tartott tanácskozásán
is szó volt. A tanácskozás résztvevői egyetértettek abban,
hogy a V4+2 országok együttműködése ebből a szempontból jó
példaként szolgál az európai gazdasági térség számára.
Legnagyobb városaink már most is kapcsolódnak az EU központi
területéhez, és fontos tényezői vagyunk az Európai Unió
versenyképességének, valamint jövőbeli növekedésének. A
regionális központjainkat tekintve viszont már nem állunk
ilyen jól. A határaink mentén több olyan várostérség és
nagyváros található, amelyek összekapcsolása, integrált
fejlesztése a határszakasz mindkét oldalán húzóerő lehetne.
Magyarország szempontjából olyan közös fejlesztési
tengelyekben állapodtunk meg, amelyek összekötik például
Pozsonyt Győrrel, Szegedet Araddal, Miskolcot Kassával, Nagyváradot
Debrecennel.
Az nem jelent-e problémát az együttműködésben, hogy
Románia még nem tagja a schengeni térségnek?
–Románia schengeni csatlakozása természetesen jót
tenne a határ menti kapcsolatok fejlődésének, mivel megkönnyítené
az ott élők mindennapjait, és a térség törékeny gazdaságának
megerősítéséhez is hozzájárulna.
A határtérségek gazdasági támogatására a
szomszédos országok és hazánk mekkora összeget szán 2014 és
2020 között?
–A határon átnyúló együttműködési
programok keretében 2014 és 2020 között a magyar-román határszakaszon
mintegy 190 millió euró uniós támogatási forrást fordíthatunk
a magyar és a román megyék fejlesztési elképzeléseinek
megvalósítására. A magyar-szlovák határszakaszon pedig
mintegy 155 millió euró uniós fejlesztési forrás áll majd
rendelkezésre a határtérség gazdaságának támogatására. Közös
célunk, hogy a programokkal mindkét oldalon növeljük a
foglalkoztatottak számát, összekapcsoljuk a munkaerő-piaci központokat
és a szomszédos településeket, valamint ösztönözzük a
helyi szereplők és intézmények együttműködését.
Manapság nagyon lényeges az országok megfelelő
energiaellátása. Kiépült-e már az észak-déli gázvezeték?
–Az előbb említett athéni miniszteri találkozón
is elhangzott, hogy csökkenteni kell a tagországok egyoldalú
energia függőségét. Az utóbbi évek nagy eredménye, hogy március
végén elkészült az észak-déli gázfolyosó fontos része, a
Magyarországot (Vecsés) Szlovákiával (Felsőzellő/Veké
Zlievce) összekötő gázvezeték, amely a magyarországi import
földgázvezetékek kapacitásának mintegy 10-15 százalékát
tudja majd biztosítani. Az észak-déli gázfolyosó kiépítése
ezzel azonban még nem fejeződött be.
A következő EU-s költségvetési időszakban a terület-és
településfejlesztési operatív programon keresztül mekkora összeg
áll a megyék rendelkezésére?
–A 2014-2020-as időszakban a Terület- és Településfejlesztési
Operatív Programon keresztül több mint 1000 milliárd forint áll
majd a megyék és a megyei jogú városok rendelkezésére. Ebből
a forrásból például önkormányzati többségi tulajdonú
ipari parkok, technológiai parkok, iparterületek, inkubátorházak,
logisztikai központok valósulhatnak meg, és a még szükséges
infrastrukturális háttér kiépítésére is lehetőség nyílik.
Az elmúlt héten beszéltem a Magyar Kórházszövetség
elnökével, aki dicsérte az előző kormány egészségügyi
fejlesztési intézkedéseit, de azt kritizálta, hogy a fővárosi
és a Pest megyei kórházakat érintően nem történek nagy
volumenű fejlesztések, s így a vidéki kórházak már
fejlettebbek, mint a budapestiek. Lehet-e valahogy orvosolni azt,
hogy ez a régió ne váljon „mostohagyerekké”?
–Mint ahogy említettem, a fővárosi régiók
fejlettsége, Bulgária kivételével minden V4+2 országban,
jelentősen meghaladja az ország fejlettségét. Ez az alapvetően
kedvező helyzet kétségtelenül nehézséget jelent a fejlesztési
források megszerzésénél, mivel így például a Közép-magyarországi
régió az ország többi részénél szigorúbb feltételekkel
juthat európai uniós támogatáshoz. A kelet-közép-európai
országok fejlettebb központi régióinak támogathatósága éppen
ezért egyike azoknak a kérdéseknek, ahol a Visegrádi országoknak
együtt kell kiállniuk érdekeik védelmében az Európai Unió különböző
fórumain.
Elérhető-e ezzel a stratégiával az ESDP (Európai
Területfejlesztési Perspektívák) felülvizsgálata?
–Az 1999-ben elfogadott ESDP 2007-ben már átesett
egy felülvizsgálaton, azóta pedig éppen a magyar EU elnökség
alatt, 2011-ben fogadták el az „Európai Unió Területi Agendája
2020”
című stratégiai dokumentumot. A közösen kialakított területfejlesztési
stratégia alapján elérhetjük, hogy a kelet-közép-európai térség
sajátosságait jobban figyelembe vegyék a Területi Agenda
elveinek érvényesítésekor.
Még április elején együttműködési megállapodás
írtak alá a V4 kamarai vezetői. A V4 kamarai vezetők a megállapodásban
megfogalmazták, hogy közös álláspontot alakítanak ki a
gazdaságot érintő európai uniós kérdésekben, feltárják a
kölcsönösen előnyös lehetőségeket a kiemelt ágazatokban.
Ez a megállapodás mennyire van harmóniában a közös területfejlesztési
stratégiával?
–Nagyon fontosnak tartjuk, hogy a térségi
kapcsolatok jelentőségét a területpolitika mellett máshol is
felismerjék, és együttműködjenek a közös érdekek mentén.
Az infrastruktúra-hálózatok hiányosságainak megszüntetése,
a fejlesztési pólusok összekapcsolása és az országaink összehangolt
és kiegyenlített fejlődése csak az ágazati szakpolitikák
programjain, és a gazdasági szereplők beruházásain keresztül
valósulhat meg.
Közhely, hogy minden dokumentum annyit ér,
amennyit meg is tudnak valósítani belőle. Államtitkár úr
hogyan látja, a többi ország is megtesz mindent a stratégiában
foglaltak gyakorlatban való átültetése érdekében?
–Közös célunk, hogy a Visegrádi Négyek,
valamint Románia és Bulgária a térség és Európa dinamikusan
növekvő gazdasági és termelési pólusává váljon. Abban
pedig a találkozón mindannyian egyetértettünk, hogy ehhez a
nagyvárosaink összekapcsolására, valamint a határ menti térségek
összehangolt fejlesztésére van szükség, ezért mind a hat
ország elkötelezett a megkezdett együttműködés folytatásában.
Megállapodtak-e abban, hogy a jövőben is
tartanak a területfejlesztéssel kapcsolatos közös tanácskozásokat?
Medveczky
Attila
|
