vissza a főoldalra

 2014.05.30. 

Európai körkép az EP-választás eredményeiről

A korábbi két európai parlamenti választásnál is alacsonyabb volt a részvétel Szlovéniában, Olaszországban a Matteo Renzi miniszterelnök vezette balközép Demokrata Párt (PD) végzett az élen, Németországban konzervatív győzelem született.

 Hivatalos francia részeredmény: a szélsőjobboldal győzött 26 százalékkal

 Franciaországban a szélsőjobboldali Nemzeti Front a szavazatok 26 százalékával megnyerte az európai parlamenti (EP) választásokat, több mint öt százalékkal maga mögé utasítva a 20,66 százalékot szerzett jobbközép Népi Mozgalom Unióját (UMP). A kormányzó szocialisták 13,88 százalékkal a harmadik helyre szorultak a francia belügyminisztérium által a szavazatok nyolcvan százalékának feldolgozottsága után kiadott hivatalos részeredmények szerint. A centrista pártszövetség (UDI-Modem) 9,7 százalékot, a Zöldek 8,75, a kommunistákat és egyéb szélsőbaloldali formációkat tömörítő Baloldali Front pedig 6,23 százalékot ért el.

 Konzervatív győzelem Németországban

 Németországban a konzervatív CDU/CSU pártszövetség a bajor CSU vártnál gyengébb szereplése miatt ugyan szavazatokat veszített a vasárnapi európai parlamenti (EP-) választáson az öt évvel ezelőtti voksoláshoz képest, de így is nagy előnnyel az első helyen végzett a hétfő hajnalban közölt hivatalos előzetes eredménye szerint. Az EP történetében először egy német euroszkeptikus párt és egy neonáciként számon tartott német párt is szerzett képviseletet az Európai Unió multinacionális parlamenti közgyűlésében. A részvételi arány 48,1 százalékos volt Németországban, jelentősen emelkedett a 2009-ben regisztrált 43,3 százalékhoz képest, és jóval felülmúlta a 43,11 százalékos uniós átlagot. A CDU/CSU a szavazatok 35,3 százalékát érte el, így várhatóan 36 mandátumot szerez az EP-ben Németországra jutó 96-ból.

 A CDU kampányát vezető David McAllister volt alsó-szászországi miniszterelnök elégedetten nyilatkozott az urnazárás után, kiemelte, hogy elérték céljukat, hiszen a konzervatívok ismét győzelmet arattak. A csak Bajorországban induló CSU 1,56 millió szavazatot szerzett, 300 ezer szavazót elveszített 2009-hez képest, eredménye szövetségi szintre átszámítva 5,3 százalékra csökkent az előző EP-választáson elért 7,6 százalékról. Horst Seehofer pártelnök, bajor miniszterelnök súlyos csalódásnak nevezte az eredményt, rámutatva, hogy elemezni kell az okokat. Az első elemzői értékelések szerint nem vált be az uniós integrációval szemben erősen kritikus kampány. Ez a hangvétel nem mozgósította eléggé a bázist, és új szavazókat sem igen hozott, mert az euroszkeptikus nézeteket hitelesebben képviselték mások, elsősorban az újonc Alternatíva Németországnak (AfD).

 A tavaly alakult AfD – amely a szeptemberi választáson nem jutott be a német parlament alsóházába (Bundestag) – az EP-választáson stabilizálta kétmilliós bázisát és helyét a német politika első vonalában, a CSU-t legyőzve 7 százalékos eredményt ért el, amivel 7 helyet szerezhet az EP-ben. Bernd Lucke, a párt társelnöke hangsúlyozta, hogy pártja higgadt, szakszerű politizálásra készül az EP-ben, és nem hajlandó együttműködni radikálisokkal, köztük a francia Nemzeti Fronttal, az osztrák vagy a holland Szabadságpárttal. A konzervatív CDU/CSU után a második helyet a szociáldemokraták (SPD) szerezték meg, éppen úgy, mint az előző nyolc közvetlen EP-választáson. Az SPD a 2009-es 20,8 százalékhoz, eddig legrosszabb eredményéhez képest jelentősen előrelépett, 27,3 százalékot értek el, ami 28 mandátumot jelenthet.

 Sigmar Gabriel pártelnök rendkívüli sikerként értékelte az eredményt, kiemelte, hogy a második világháború vége óta egyetlen országos választáson sem növelték támogatottságukat ekkora mértékben. A sikerben nagy szerepe volt Martin Schulz listavezetőnek, az európai szocialista pártcsalád csúcsjelöltjének – tette hozzá. A Zöldek eredménye gyengült a 2009-es 11,8 százalék után, de az ökopárt még a lélektani határként számon tartott 10 százalék felett végzett, csaknem 3 millió választó támogatása révén a szavazatok 10,4 százalékát szerezte meg, ami várhatóan 11 mandátumot jelent. A Baloldal is gyengült kismértékben, az öt évvel ezelőtti 7,2 százalék után 7 százalékot szerzett, és így 7 képviselői helyhez juthat.

 A Bundestagból tavaly kiesett liberális FDP zuhanórepülése folytatódott, a támogatottsága a 2009-es – minden korábbinál magasabb – 11,1 százalékról 3,4 százalékra gyengült, a mandátumainak száma így 12-ről várhatóan 3-ra csökken. A német alkotmánybíróság az idén eltörölte az EP-választásra vonatkozó bejutási küszöböt, így 7 kisebb, 1 százalék körüli támogatottságú párt is szerezhet egy-egy mandátumot, köztük a neonáciként számon tartott Német Nemzeti-demokrata Párt (NPD), és az ironikus felvetéseiről ismert – például Németország és Berlin megosztottságának visszaállítását és Svájc körbefalazását követelő – A PÁRT (Die PARTEI) nevű „viccpárt", amelyre több mint 180 ezren szavaztak.

 Luxemburgban Juncker pártja nyert

Luxemburgban Jean-Claude Juncker egykori miniszterelnök, az Európai Néppárt csúcsjelöltjének pártja, a Keresztényszociális Néppárt (CSV) kapta a legtöbb szavazatot a vasárnapi európai parlamenti (EP-) választáson.

 Az éjfél után közzétett adatok tanúsága szerint a CSV-re a választók 37,65 százaléka szavazott, amivel a párt 3 mandátumot szerez majd a strasbourgi uniós parlamentben. A tavalyi előre hozott választáson győzni tudó, ám a kisebb pártok összefogása miatt a hatalomból távozni kénytelen CSV mellett még a Zöldek, a Demokrata Párt és a Luxemburgi Szocialista Munkáspárt szerzett egy-egy mandátumot.

 A részvétel kötelező volt, a választópolgárok 90 százaléka ment el szavazni.

 Belgiumban a flamand nacionalistáké a legtöbb mandátum

 Belgiumban a flamand nacionalista Új Flamand Szövetség (N-VA) szerezte a legtöbb a mandátumot az európai parlamenti választáson a vasárnap éjfél után közzétett nem hivatalos eredmények szerint.

 Belgium 21 EP-képviselője közül a királyságot alkotó három közösségből a hollandul beszélő flamandok 12-t, a franciaajkú vallonok 8-at, a német kisebbség pedig egy képviselőt választhat.

 Az N-VA az összes voks 18,4 százalékát kapta, ezzel négy mandátumot szerez, 3-3 képviselője les Strasbourgban a flamand kereszténydemokratáknak, a vallon liberálisoknak és a vallon Szocialista Pártnak (PS) is.

 Flandriában a nacionalisták és a kereszténydemokraták mellett a Flamand Liberálisok és Demokraták szerezhetnek még két mandátumot. A hollandajkú közösséget emellett egy-egy fővel képviseli majd a balközép Másik Szocialista Párt (sp.a), a flamand zöldek, és a szélsőjobboldali Flamand Érdek (Vlaams Belang) egy-egy politikusa.

 A franciaajkú közösség a PS és a liberális Reformer Mozgalom (MR) három-három politikusa mellett a jobbközép Demokrata Humanista Centrum (cdH) és az Ecolo vallon zöldpárt egy-egy jelöltjét juttatta mandátumhoz.

Az országban a szavazás az EP-választáson előzetes regisztrációhoz kötött, akik pedig jelzik, hogy szavazni akarnak, azok számára a részvétel kötelező.

 Hollandia: a korábbi exit pollt megcáfolva mégsem szerepelt olyan rosszul Wilders idegengyűlölő pártja

 Az előrejelzettnél jobban szerepelt Hollandiában Geert Wilders euroszkeptikus, idegengyűlölő szélsőjobboldali Szabadságpártja (PVV) az európai parlamenti választásokon: míg a voksolás után, csütörtök éjjel közzétett exit poll eredmények szerint a párt csak a negyedik helyen szerepelt, az ANP holland hírügynökség vasárnap éjszakai, immár az előzetes eredményeken alapuló összegzése szerint a PVV holtversenyben a második helyen végzett.

 A vasárnap éjszakai adatok szerint a kereszténydemokraták végeztek az első helyen, s nekik 5 mandátumuk lesz az Európai Parlamentben. A második helyre viszont Wilders pártja és a baloldali liberális (a kereszténydemokratákhoz hasonlóan szintén Európa-párti) Demokraták 66 kerültek: mindkét szervezetnek 4-4 helye lesz Strasbourgban.

A holland választási bizottság a végleges adatokat csak később ismerteti.

 Néppárti győzelem született Spanyolországban, de visszaestek a nagy pártok

 A kormányzó Néppárt (PP) nyerte az európai parlamenti választást Spanyolországban, de eredményei a másik hagyományosan nagy erőhöz, a szocialista párthoz (PSOE) hasonlóan jelentős mértékben elmaradnak a legutóbbi EP-választásokétól. Portugáliában a szocialista ellenzék győzött, mert a jelek szerint a választók elégedetlenek a kormány gazdasági megszorító intézkedésekre épülő politikájával.

 Spanyolországban a csaknem végleges (98 százalékos feldolgozottságú) eredmények szerint a PP 26,03, a PSOE 23,04 százalékot szerzett, és 16, illetve 14 képviselőt küldhet az uniós parlamentbe, ahol az ország összesen 54 hellyel rendelkezik. Öt évvel ezelőtt a Néppárt 24, a szocialisták 23 mandátumhoz jutottak.

 A mostani voksoláson számos kisebb erő jelentősen előrelépett, és közülük is kiemelkedően szerepelt az idén januárban tanárok által létrehozott, baloldali Podemos párt, amely 7,9 százalékkal 5 képviselői helyhez jutott. A környezetvédőket és szélsőbaloldali erőket is magában foglaló Egyesült Baloldal hat mandátumot nyert, és egyről négyre növelte képviselőinek számát a centrista Haladás és Demokrácia (UPyD) párt is.

 A választási részvétel valamelyest nőtt az előző, 2009-es EP-választáshoz képest: akkor a jogosultak 44,89, most 45,7 százaléka járult az urnákhoz.

 Portugáliában – szintén csaknem végleges eredmények szerint – az ellenzéki szocialisták öt százalékponttal több szavazatot kaptak, mint öt évvel ezelőtt: a voksok 31,6 százalékát nyerték el. A kétpárti kormánykoalíció (a Szociáldemokrata Párt és a konzervatív Demokratikus és Szociális Központ) a szavazatok 28,54 százalékát szerezte meg, szemben a 2009-es 40,08 százalékkal. Harmadik helyre a kommunisták kerültek 12 százalékkal, a negyedik befutó pedig egy meglepetéspárt, a Föld Pártja (MPT) lett, 7,11 százaléknyi vokssal.

 Portugália 21 képviselőt választott az Európai Parlementbe.

 Az országban a tervek szerint jövő ősszel általános választásokat tartanak, és a mostani eredmények nem számítanak kedvező előjelnek Pedro Passos Coelho miniszterelnök számára. A kommunisták már bejelentették, hogy hamarosan bizalmatlansági indítványt terjesztenek be a kormánnyal szemben.

 Portugáliában vasárnap a jogosultak 34,5 százaléka élt szavazati jogával.

 Jobboldali győzelem Horvátországban

 Jobboldali győzelem született Horvátországban, mivel a 11 európai parlamenti helyből hat mandátumot a jobboldali pártok szereztek meg. S egy zöldpárti politikus is képviselni fogja az országot az Európai Parlamentben.

 A 11 európai parlamenti mandátumból az ellenzéki Horvát Demokratikus Közösség (HDZ) vezette jobboldali pártok szövetsége 5 mandátumot szerzett az Európai Parlamentben, s egy mandátumhoz jutott a Szlavónia és Baranya Horvát Demokratikus Szövetsége (HDSSB) által irányított, szintén jobboldali Szövetség Horvátországért.

 A kormányzó Szociáldemokrata Párt (SDP) vezette koalíció 4 mandátummal rendelkezik majd a testületben. S a Horvátország Fenntartható Fejlődése (OraH) először küldhet egy képviselőt az EP-be.

 A szavazásra jogosult polgárok 25,17ű-a vett részt a választásokon.

 A választások egyik legnagyobb vesztese a Dragutin Lesar vezette Munkapárt, mivel elveszítették az egyetlen mandátumukat az Európai Parlamentben, ezért a párt vezetője vasárnap lemondott pártelnöki tisztségéről, mert véleménye szerint az övé a legnagyobb felelősség a választási kudarcért. Zoran Milanovic miniszterelnök a nem hivatalos eredmények közzététele után megköszönte a választási részvételt és inkább az előttük álló feladatok megoldására hívta fel a figyelmet, mivel szerinte nincs meghátrálás és még határozottabban kell előre haladniuk.

 Tomislav Karamarko, a győztes HDZ elnöke szerint az ország katasztrofális helyzetben van a balközép kormány miatt, ezért nincs helye az eufóriának. Az ellenzéki jobboldali párt mára Horvátország legerősebb pártja, amely rendelkezik olyan gazdasági programmal,amely képes az országot kivezetni a gazdasági válságból mondta vasárnap este Karamarko.

 Ivo Josipovic államfő vasárnap kijelentette; a jövendő 11 európai parlamenti képviselőtől aktív részvételt vár az európai döntéshozatalban és persze a legjobb döntések meghozatalát Horvátország számára. Horvátországban 2013 áprilisában tartottak EP-választást, mivel az ország 2013. július 1-én lett az Európai Unió tagja. Ekkor a horvát választópolgárok 12 mandátumról dönthettek, eggyel többről, mi a mostani választáson. A tavalyi választáson a HDZ vezette szövetség 6 mandátumot szerzett, az SDP által vezetett koalíció 5 képviselőt küldhetett az EP-be, míg a Horvát Munkapárt egy képviselői helyet szerzett. Ekkor a választásra jogosultak 21 százaléka élt szavazati jogával.

 Szlovákiában Fico pártja nyert, az MKP és a Most-Híd egy-egy mandátumot szerzett

 A Robert Fico vezette kormánypárt, a baloldali Irány-Szociáldemokrácia nyerte az európai parlamenti (EP-) választásokat Szlovákiában, a Magyar Közösség Pártja (MKP) és a Most-Híd szlovák-magyar vegyespárt egy-egy mandátumot szerzett – derült ki a voksolás vasárnap nyilvánosságra hozott hivatalos végeredményeiből.

A szombaton rekordalacsony, 13,05 százalékos részvétel mellett tartott választáson az Irány-Szociáldemokrácia az érvényes voksok 24,09 százalékát szerezte meg, ami Robert Fico pártjának 4 EP-mandátum megszerzésére volt elég. Ez eggyel kevesebb, mint amennyivel a párt jelenleg rendelkezik.

 Túllépte az 5 százalékos parlamentbe jutási küszöböt Berényi József pártja, az MKP, amely a voksok 6,53 százalékát megszerezve jobb eredményt ért el, mint a Bugár Béla vezette Most-Híd szlovák-magyar vegyespárt, amelyre a választók 5,83 százaléka voksolt.

 Az eredmény mindkét párt számára egy-egy mandátumot jelent, az MKP listájáról Csáky Pál a felvidéki magyar párt listavezetője, a Most-Híd részéről Nagy József a pártlista második helyezettje jutott Brüsszelbe.

 Szlovákia az országra eső kvóta alapján 13 képviselőt juttat Brüsszelbe, ahová a szombati voksolás alapján 8 párt és politikai mozgalom jelöltjei jutottak ki. A szlovák EP választáson a vártnál jobban szerepeltek a jobboldali pártok, az Európai Néppárt (EPP) frakciójában politizáló szlovákiai EP képviselők száma nem változik, a következő választási ciklusban is 6 lesz. A baloldal, amely Szlovákiában gyakorlatilag csak Robert Fico kormánypártját jelenti, helyzete egy képviselői mandátummal gyengült.

 A második legjobb eredményt elérő Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH) a voksok 13,21 százalékát szerezte meg, így az eddigihez hasonlóan ismét két képviselőjük lesz Brüsszelben. Ennél gyengébb eredményt ért el, de ugyancsak 2 képviselői mandátumot szerzett a Szlovák Kereszténydemokrata Unió – Demokrata Párt (SDKÚ-DS) amely a voksok 7,75 százalékát megszerezve a harmadik legjobb eredményt produkálta.

 Az EP-be való bekerüléshez választási küszöböt túllépte még a negyedik legjobb eredményt (a voksok 7,46 százaléka) szerzett, populista Egyszerű Emberek és Független Személyiségek (OLaNO) nevet viselő, a szlovák politikai palettán a 2012-es parlamenti választások előtt megjelent mozgalom, amelynek egy képviselője lesz Brüsszelben. Hasonlóképpen mint a KDH-ból kilépett Daniel Lipsic által alapított Nova pártnak, amely a voksok 6,83 százalékát kapta meg. Egy képviselője lesz az EP-ben a liberális Szabadság és Szolidaritás (SaS) pártnak is, amely a szavazatok 6,66 százalékát kapta meg.

 Szlovákiában az EP-be kerülésért rekordszámú, 29 politikai párt és mozgalom 333 jelöltje küzdött. Az EP választás részvételi aránya ugyanakkor még a várakozásoknál is alacsonyabb szinten alakult, 13,05 százalékos volt.

 A kormánykoalíciós Igen (ANO) nyert Csehországban

 A kormánykoalícióhoz tartozó Igen (ANO) mozgalom nyerte az EP-választást Csehországban 16,13 százalékkal, ami négy mandátumot jelent – közölte a cseh statisztikai hivatal.

 Ugyancsak négy EP-képviselői mandátumot szerzett az ellenzéki TOP 09 (15,95) és a kormánykoalíciós Cseh Szociáldemokrata Párt (CSSD-14,17 százalék). Az ellenzéki Cseh- és Morvaország Kommunista Pártja (KSCM-10,98) és a kormánykoalíciós Kereszténydemokrata Unió-Csehszlovák Néppárt (KDU-CSL-9,95) három-három, a Polgári Demokratikus Párt (ODS-7,67) két, míg a Szabad Polgárok Pártja (SSO-5,24) egy mandátumot szerzett. A választási részvétel 18,2 százalékos volt, az eddigi három csehországi EP-választás közül a legalacsonyabb. A két korábbi választás alkalmával a választási részvétel mérsékelten 28 százalék felett volt.

Az Európai Parlamentben Csehországnak eddig 22 képviselője volt: ODS (9 mandátum), CSSD (7), KSCM (4), KDU-CSL (2). Ez a szám a következő időszakban 21-re csökkent.

 Érdektelenség Szlovéniában

 A legtöbben Ljubljanában, és a fővárostól 20 kilométerre északra fekvő Kranjban voksoltak.

 Az előzetes eredmények azt mutatják, hogy a jobbközép pártok szerezték meg a legtöbb szavazatot, és így a nyolc mandátumból öt lehet az övék. A szétforgácsolódott baloldalnak mindössze három hely jutott.

 A választást megelőző közvélemény-kutatások és az urnazárást követő exit poll is ezt az eredményt vetítette előre.

 A Janez Jansa volt miniszterelnök által vezetett, ellenzéki Szlovén Demokrata Párt (SDS) a voksok 24,86 százalékát szerezte meg, így három mandátumot tudhat magáénak, míg a két, szintén ellenzéki pártot, a kereszténydemokrata Új Szlovéniát (NSi) és a Szlovén Néppártot (SLS) tömörítő lista két helyre számíthat az uniós parlamentben a voksok 16,46 százalékának megszerzését követően.

 A baloldalon egy hely jutott Igor Soltes egykori szlovén számvevőszéki elnök Hiszek nevű listájának (10,50 százalék), egy a Szlovén Nyugdíjasok Demokrata Pártjának (8,16 százalék) és egy a Szociáldemokratáknak (8,05 százalék).

 Az előzetes eredmények alapján úgy tűnik, Jelko Kacinnak nem sikerült harmadszor is Strasbourgba kerülnie, önálló listája a szavazatok mindössze 4,86 százalékát szerezte meg, ami egyetlen mandátumra sem volt elegendő. Kimarad az európai politikából a legnagyobb szlovén parlamenti párt, a Pozitív Szlovénia is (6,62 százalék), és nem politizálhat Strasbourgban az Álommunka nevű lista sem (3,59 százalék), amely jelöltjeit internetes követői közül sorsolta ki.

 Szlovéniában egyébként 2004-ben és 2009-ben is a konzervatív pártok, illetve az Európai Néppárthoz (EPP) tartozó pártok szerezték meg a legtöbb voksot.

 A mostani voksolás a politikai elemzők szerint megmutatta azt is, hogy a szlovén politikusok mire számíthatnak a júliusra tervezett előre hozott parlamenti választáson. A rekordalacsony részvétel pedig azt bizonyította, hogy az emberek elvesztették a politikába, illetve Európába vetett hitüket – jelentette ki Janja Bozic Marolt elemző. Miro Kline kommunikációs szakember szerint pedig a távolmaradással a szavazópolgárok a brüsszeli politikában való csalódottságuknak adtak hangot.

 Az ellenzéki szocialisták győztek Portugáliában

 Az ellenzéki szocialisták győzelmét hozták az európai parlamenti választások Portugáliában vasárnap az urnazárás után nyilvánosságra hozott előrejelzések szerint.

 A Szocialista Párt a becslések szerint 30-36 százalékhoz jutott az ibériai országban, amely Magyarországhoz hasonlóan 21 képviselőt küldhet az EP-be. Az ellenzéki pártot ez az eredmény 6-9 mandátum betöltésére jogosítja fel.

 A kormányzó koalíció, a Szociáldemokrata Párt és a konzervatív Demokratikus és Szociális Központ (CDS-PP) 25-29 százalékot szerzett, ez 6-8 képviselői pozíciót jelent.

 Két képviselői helyet nyerhet egy új erő, a Föld Pártja (MPT), amely 7 százalék körüli voksot kapott. A kommunisták és Zöldek koalíciója 12-15 százalékkal 3-4 mandátumra számíthat. Legalább egy képviselői helyet elnyert a Baloldali Blokk is 5-7 százaléknyi szavazatmennyiséggel.

 Ha a tényleges eredmények megerősítik a prognózisokat, az jelentős visszalépést jelenthet Pedro Passos Coelho miniszterelnök kormánya számára másfél évvel a jövő őszre tervezett általános választás előtt.

 A kormánypárt az élen Olaszországban

 A Matteo Renzi miniszterelnök vezette balközép Demokrata Párt (PD) végzett az élen a vasárnapi európai parlamenti választáson Olaszországban az urnák lezárása után közölt exit poll előrejelzések szerint.

 Az európai uniós országok közül Olaszországban zártak be utoljára, vasárnap este tizenegy órakor a szavazóhelyiségek, így itt egyelőre csak a szavazókörökből kilépők megkérdezésén alapuló felméréseket tettek közzé, részeredmények később várhatóak.

 Az előrejelzések harminc százalék feletti eredményt tulajdonítanak a kormánykoalíciót vezető PD-nek. Az exit poll adatok szerint a balközép mögött a Beppe Grillo vezette ellenzéki 5 Csillag Mozgalom (M5S) áll. Az M5S a tavalyi olasz parlamenti választásokon 25,5 százalékkal a legnagyobb pártnak bizonyult.

 Egyes előrejelzések szerint a PD és az M5S között tíz százalékos vagy ennél is magasabb a különbség a Matteo Renzi vezette párt javára. A győzelem a február 22-én megalakult római kormány iránti bizalom jele lenne a Matteo Renzi miniszterelnök elindította gazdasági-intézményes reformok folytatása érdekében.

 Harmadikként a Silvio Berlusconi vezette Hajrá Olaszországot (FI) tüntetik fel, melynek eredménye jelentősen elmaradna az előző két pártétól.

 A szélsőséges Északi Liga az előrejelzések szerint bejutott az Európai Parlamentbe. Az exit poll adatokat Olaszországban a pártok óvatosan fogadták, miután a 2013-as olasz parlamenti választásokon valótlannak bizonyultak. Elsőként Deborah Serracchiani, a PD főtitkár-helyettese nyilatkozott azt hangoztatva, hogy ha a felmérések igaznak bizonyulnak, az olasz balközép párt lehet „a legnagyobb szocialista és demokrata párt az Európai Unióban".  

Az olasz elemzők kiemelték, hogy a nyugati tagállamokban Matteo Renzi és Angela Merkel német kancellár az egyetlen, aki a kormányerőt vezetve győzelmet szerzett az európai választásokon. Hozzátették: ha a Matteo Renzi vezette PD erőteljes előnyre tett szert és hátra szorította az M5S-t, ez azt mutatja, hogy az olasz választók elutasították Beppe Grillo szélsőséges politikai nézeteit.

 „Ha a PD jóval harminc százalék felett teljesített, akkor mindenkori legjobb teljesítményét érte el, de még várjuk a végleges eredményeket" – hangoztatta Maria Elena Boschi a kormány reformügyi minisztere.