vissza a főoldalra

 2014.05.30. 

Eljöttél, vártam rád?

Egyre több plakát hirdeti a fővárosban, hogy év végén Beatünnep címmel az Illés zenekar fennállásának 50. évfordulója alkalmából rendeznek jubileumi koncertet a Budapest Arénában. Kétségtelen, hogy az ország legnépszerűbb beategyütteséről van szó, olyan dalokat írtak (Az utcán, Miért hagytuk, hogy így legyen, Ha én rózsa volnék stb.), amelyeket a mai tizenévesek is ismernek, dalaiknak mondanivalójuk van, továbbá a népzene és a rock ötvözésével is új folyamatokat indítottak el a könnyűzenében. Népszerűségük töretlen a mai napig, nem is kérdéses, hogy megélhetést biztosítanak-e a teltházas búcsúkoncertek. Hiszen az Illés zenekarnak már több legutolsó koncertje is volt, az idei 50. jubileumi az első búcsúkoncert 25. jubileumi koncertje is.

Az Illés együttes 1965 és 1973 között működött és virágzott, majd hivatalosan feloszlott a zenekaron belüli nézetkülönbségek miatt, a Szörényi testvérek pedig Bródyval megalapították a Fonográfot. Ennek ellenére azóta is számos alkalommal adták elő népszerű slágereiket, nehogy azt gondolja bárki is, hogy a pénz motiválta volna őket egy alkalommal is…

Teltek-múltak az évek, előtört mindenkiben a nosztalgia, és a korábbi sikerekre és szép emlékekre emlékezve 1981-ben újra összeállt a banda egy koncert erejéig.1990-ben aztán a 25 éves jubileum alkalmából Szörényiék engedni kényszerültek a rajongók nyomásának, és búcsúkoncertet hirdettek a Népstadionban. Hatalmas tömegek fizettek azért, hogy még egyszer, utoljára láthassák együtt a legendás felállást.

A rendszerváltással óriási lehetőség nyílt volna a zenekar előtt, évente pár nagykoncerttel végigzenélhették volna a Kárpát-medencét. Azonban ekkor már nem csak a zenei, hanem a politikai nézetkülönbségek is széthúzták a zenekart, különösen az SZDSZ-es Bródy János és az MDF-es Szörényi Levente fújtak egymásra.

Hamar kiderült, hogy azoknak sem kellett bánkódniuk, akik lemaradtak a 90-es buliról. Kisebb fellépések után 1996-ban már végleges búcsúkoncertet beszéltek meg, nem is kellett sokat nógatni a népet, háromszor is megtelt a BS. Magyarán szólva jó ötlet volt a megismételt búcsú… Csakúgy, mint a három évvel későbbi közös koncert az Omegával és a Metróval, a gázsi pártállástól függetlenül megérkezett.

Az idő kereke nem állt meg, korábbi nyilatkozatok ide vagy oda, a 40 éves jubileum ismét összehozta a zenekart, és 2005-ben két bulit is lekötöttek, egyet a Szigeten, egyet pedig Csíkszeredában. A fellépések meghirdetése után röviddel elhunyt a zenekar dobosa, Pásztory Zoltán, a koncerteket azonban már nem akarták lemondani, így Szörényi Örs (Levente fia) ült a bőrök mögé. A siker óriási volt, de Szörényiék immár hajthatatlannak bizonyultak, fogadkoztak, hogy Pásztory halálával immár nem teljes az együttes, soha többet nem lépnek fel közösen. Két évvel később pedig Illés Lajos is az égi zenekarba távozott, így megerősödött a korábbi ígéret.

2010-ben Hattyúdal címmel adott az énekes, Szörényi Levente koncertet, hogy egy utolsó fellépéssel végleg elbúcsúzzon a színpadtól. A koncert óta jó ideig Szörényiről csak a magyar őstörténet kapcsán hallottunk, mint kutatja Árpád vezér sírját a Pilisben, és oszt meg velünk újabbnál újabb, kizárólag tudományos alapú információt eleinkről. Bródy János is többet hallatta a hangját a „sajtószabadságért”vívott küzdelemben, mint a színpadon.

A tavaly megrendezett jubileumi István, a királynak a megannyi vesztes mellett nyertesei is voltak: egy interjúból derült ki, hogy a Szörényi–Bródy szerzőpárosnak egyaránt tetszett az Alföldi-féle rendezés, mint mondták végre egyetértenek valamiben. A páli fordulat után nem is kellett sokat várni a béke gyümölcsére, idén újra a nagyérdemű elé áll az Illés zenekar maradéka, a meghirdetés szerint Pásztory Zoltánt és Illés Lajost a modern technika segítségével fogják a színpadon megjeleníteni.

Elvakult rajongóként azt gondolhatnánk, hogy Szörényi Levente és Bródy János példája útmutató mindnyájunknak. Két ellentétes világnézettel bíró ember, akik folyton folyvást félre tudják ezt tenni, nem csillapodik a béke, a barátság és az együtt zenélés öröme iránti vágyuk. Az ő összefogásuk sikeres…

Végiggondolva az egészet, én mégiscsak Deák Bill Gyula számát dúdolgatom magamban… „Sok rockernek csak üzlet az élet, búcsúkoncert, mégis visszatérnek, valahogy megélnek…”

Merle Tamás