|
 2014.06.04.
MEGJELENT a MAGYAR FÓRUM XXVI. évfolyamának
23.száma!
Tartalomból:
Nemzeti 11 (címlapon)
Orbán Viktor
megnevezte kormánya, a harmadik Orbán-kormány tagjait. Éppen
11-en vannak, akárcsak egy futballcsapatban és ez a hasonlat azért
is érvényes, mert tudjuk, Orbán szereti a focit. Ez a mostani
csapat, vagy ha úgy tetszik válogatott egy komoly előkészítő
munka, egy négyéves átszervezés eredményeként állt fel. Többnyire
ugyanazokból áll, mint az előző kormány, kicsit mégis más.
Ez a csapat most a látványos átszervezések után egy kevésbé
látványos, de annál fontosabb időszakra készül. Most a módszeres,
mindennapi, kissé talán szürke munkaidőszak következik. Most
jön az a rész, hogy szembesülünk a nehézségekkel, a napi működés
kínjával. Előre tudható, lesznek benne keserves részek. A
nagy átszervezés híráradata, a konfliktusok, óriási, hősies
harcok után ezt a részt a magyar közönség kevésbé fogja
szeretni. Ez lesz a nehezebb félidő. Sok hazaadással, néha a
hazai közönség füttyögetésétől kísérve.
In memoriam Csurka István
TRIANON (II. RÉSZ)
(2.oldal)
1988-ban,
amikor a változások már bizonyosan bekövetkezendőek voltak,
de a lefolyásuk, a módjuk még alig derengett, e sorok írója
el sem tudta képzelni, hogy mindez ne egy összeurópai és
szuperhatalmi értekezlet, ha kell: békekonferencia keretében történjék,
amely új feltételeket, új határokat, új jogokat és kötelességeket
állapít meg minden résztvevő számára. Meg kellett volna
mondani, mit szabad és mit nem, mire futja és mire nem. Kell-e
valamire ez a 130 millió ember, vagy sem? Ez az értekezlet
elmaradt, mert ez kikerülhetetlenül a Versailles-jal való
szembenézést is jelentette volna. A két világháború győzteseinek
rá kellett volna döbbenniük, mennyit vesztettek. Mind a történelmi
tisztánlátás, mind az erkölcsi erő, mind pedig a bátorság
hiányzott ehhez a döntéshez.
Duray Miklós: A trianoni ítélet három
nemzedék távlatából
(3.oldal)
Trianon
után bizonyíthatóan kettévált a nemzet, mégpedig úgy,
ahogyan az megterveztetett: maradékmagyarokra és elcsatoltakra.
Úgy, mint a hóviharban, a menedékházban melegedőkre és a
kint szorultakra. Lehet, hogy sokunkban Trianon hallatán a non, a
nem visszhangzik, ami érthető, hiszen ez a tragikum – ha képesek
vagyunk lelkileg újra és újra átélni –, lélektépő érzelmeket
vált ki. De érzékeljük- e, mit utasítunk el és mit fogadunk
be, mit felejtünk el, és mivel azonosulunk? Emlékszünk-e, emlékezhetünk-e
arra, hogy a történelmi ország közepén élők, mit észlelhettek
az „akkort” követően? Bizonyára mindenkinek fájt a
nemzethalált jövendölő június negyedike, és a délután fél
ötöt jelző harangszó. Egy épeszű magyar ember vagy egy
hungarus tudatú, de más anyanyelvű ember akkor nem érezhetett
mást, csak gyászt.
Hazánk természeti adottságai a megújuló
energiaforrások viszonylatában ideálisak
Az energiafelhasználás és a rezsiköltségek
további csökkentése jelentősen ösztönözheti a fejlesztések
elvégzését (4.oldal)
Magyarország
elkötelezett mind a lakossági, mind a gazdasági szereplők
energiaköltségeinek további csökkentése mellett. Hizó
Ferenc zöldgazdaság fejlesztéséért, klímapolitikáért és
kiemelt közszolgáltatásokért felelős helyettes államtitkár
elmondta: Magyarországon jelentős mértékben csökkenthető az
energiafogyasztás különböző korszerűsítésekkel.
Dr. Szakály Sándor: TRIANON
(5.oldal)
A
magyar delegáció tagjai az első napokban a szállodában várakoztak,
latolgatták a lehetőségeket és egymással tárgyaltak, illetve
tanulmányozták az összeállított anyagokat. Apponyi azon kérését,
hogy az Amerika Egyesült Államok kormánya párizsi misszióvezetőjével,
Hugh C. Wallace nagykövettel tárgyalhasson – azaz beutazhasson
e célból Párizsba – elutasították. A magyar küldöttség
ezen rövid idő alatt nyolc jegyzékben foglalta össze előzetes
álláspontját és juttatta el azokat a békekonferencia titkárságához.
Válasz egyikre sem érkezett. A magyar delegáció 1920. január
15-én a francia külügyminisztérium épületében vehette át a
békefeltételeket, amelyekre az elküldött jegyzékek semminemű
hatást nem gyakoroltak, és kapott lehetőséget arra, hogy a következő
napon kifejtse álláspontját. Apponyi Albert 1920. január 16-án,
francia nyelven elmondott beszédében – melynek lényegesebb
gondolatait angolul is összefoglalta, illetve a végén olaszul
is összegezte azokat – többek között elmondta, hogy
amennyiben „…egykori területünk, a történelmi Magyarország
érdekében felhozandó érveink az önök szemében nem lesznek
eléggé döntőek (nem lettek azok! – Sz. S.), úgy azt
javasoljuk, hogy kérdezzék meg az érdekelt népességet” (nem
kérdezték meg – Sz. S.).
A hagyományos családmodell védelmét kérjük
a magyar EP- képviselőktől
A család érték, s éppen ezért nemzetünk
érdeke, hogy minden fórumon kiálljunk mellette
(7.oldal)
Dr.
Szabó Endre, a Kárpát-medencei Családszervezetek Szövetsége
elnöke: Franciaország és
Írország kivételével az egész kontinensen elégtelen a népszaporulat;
a demográfiai mutatók kétségbeejtőek. Fölvetődik a kérdés,
hogyan lehet ezen segíteni? Az optimális módszer a megfelelő
családpolitika alkalmazása; tehát a gyerekes családok kiemelt
támogatása. Ezt a metódust alkalmazzák hazánkon kívül a
skandináv- államokban, így például Svédországban számos
intézkedést vezettek be a gyermekvállalás érdekében. De
Ukrajna, Románia, sőt Oroszország törvényeiben is találunk
olyan elemeket, amelyeket a népességgyarapodás érdekében
fogadtak el. Más európai országokban viszont abszolúte hiányzik
vagy csak nagyon csekély mértékben él a családpolitika intézménye.
Az utóbbiak közé tartozik Nagy-Britannia, ahol – s erről
ottani látogatásom során személyesen meggyőződtem –, az újságok
arról írnak, s feltehetőleg a politikusok is abban
gondolkodnak, hogy minél több olyan bevándorló családot hívjanak
az országba, akik hajlandók gyermeket vállalni.
Etnocídium – a délvidéki magyarság
helyzete 1918 után
A ’20-as években a magyar iskolákból kirúgták
a szerbül nem beszélő pedagógusokat
(8.oldal)
Nagy
Tibor a szabadkai Kosztolányi Dezső Tehetséggondozó Gimnázium
alapító igazgatója, tanára és a bácskossuthfalvai Id. Kovács
Gyula Általános Iskola történelemtanára elmondta:
hozzávetőlegesen 35-40 ezer magyar értelmiségi és technokrata
költözött el Délvidék területéről. Az áttelepülést az
új hatalom még „támogatta is” az optálási joggal. Ha
valaki föl akarta számolni a vagyonát, és át akart települni
Magyarországra, azt a délszláv állam elősegítette.
Olyannyira, hogy biztosított az ingatlanjára vevőt, sőt még
maradék ingóságait is átjuttatta tehervonaton a határ túloldalára.
Az elmúlt évtizedekben a magyar állam „túlprivatizálta
magát”
A kormány a gazdaság fehérítése érdekében
számos intézkedést hoz a jövőben is
(9.oldal)
A
kormány folytatja azt a stratégiáját, amelyet a MOL, a Rába
és az E.ON vásárlásával megkezdett. Banai Péter Benő, a
Nemzetgazdasági Minisztérium költségvetésért felelős
helyettes államtitkára elmondta: 2010-től a kormány a
stratégiai jelentőségű területeken növeli az állami jelenlétet.
Ilyen például az energia- szektor, ahol mind a lakosság, mind a
gazdaság egésze szempontjából fontos a közérdek érvényesítése.
A nagyvárosi remete-művész (10.oldal)
Bencsik János
festőművész: gazdag emberek mindig is voltak és lesznek is
hazánkban. Felvetődik a kérdés, hogy ők miért nem vásárolnak
képeket? S ha vásárolnak is, akkor főleg – tisztelet a kivételnek
– , miért a giccses alkotásokat? Ismerjük a mondást: „a
halott művész a jó művész”, tehát az alkotó halála után
értékelődnek föl annak alkotásai. Az én vásárlóim közül
többen kijelentették, hogy meg szeretnének ismerni, s a műtermemben
lévő képek közül szeretnének választani maguknak, mert
azokról tudják, hogy eredetiek. Az, hogy egy képzőművésznek
a mai állapotok között kialakuljon a vevőköre, az főleg a
szerencsén múlik. 1989 óta élek Magyarországon, s előtte két
és fél évtizedig Bukarestben alkottam, ahol nem foglalkoztam
eladással, mert újságoknak rajzoltam, majd grafikákat s egy
ideig reklámgrafikákat is készítettem, így meg tudtam élni.
Mielőtt átköltöztem Magyarországra, kénytelen voltam
megtanulni eladni a képeimet, hiszen Bukarestben mindent fel
kellett számolnom. Akkor jöttem rá, hogy ha a művésznek nincs
menedzsere, akkor meg kell tanulnia az önmenedzselés módszereit.
Református templom épül az udvarhelyszéki Décsfalván
A helyi cigányok többsége a Hit Gyülekezetéhez és más szektákhoz
csatlakozott (12.oldal)
Fosztó József
agyagfalvi református lelkipásztor: Sajnos a Pünkösdhöz kötődő
népszokások az utóbbi 100 évben kihaltak. Pünkösdöt mint sátoros
ünnepet a jelentős egyházi alkalmakhoz sorolja a gyülekezet. Különösen
az ünnep első napján vannak sokan az istentiszteleten, és úrvacsorát
vesznek. Décsfalván is osztunk úrvacsorát a híveknek. Ezelőtt
két évvel a fél falu ott volt a pünkösdi ünnepi
istentiszteleten. Mivel alig fértünk be az osztályterembe,
felvetődött a templomépítés gondolata. Azt is tudni kell,
hogy hozzánk elég közel van Csíksomlyó, és a faluturizmus
beindulásával egy-két autóbusznyi, a búcsúra igyekező
embert is elszállásolnak Agyagfalván. S bizony a vendégfogadással
elfoglalt emberek már nem figyelnek kellőképpen az ünnep lényegére.
„A hazámnál fontosabb nincs számomra az életben!”
Kötet jelent meg Papp György andrológusprofesszorról (13.oldal)
A mindvégig személyes
hangvételű beszélgetésből megismerhetjük Papp György vezetői
filozófiáját és ebből fakadó munkastílusát is, amelyet azért
érdemes külön is kiemelni, mert az egészségügyre jellemző,
szigorúan hierarchikus működési struktúrában meglehetősen
ritka az a helyzet, amikor attól válik tekintélyessé egy vezető,
hogy nem csupán teljes jogú partnerként kezeli a munkatársait,
de kifejezetten segíti is a vele együtt dolgozók egyéni útkeresését
és személyes ambícióik megvalósítását. Márpedig az immár
két évtizede osztályvezetőként tevékenykedő professzor így
működteti saját osztályát – mint vallomásából kiderül,
nagyon is tudatosan: „A békén hagyott ember is produkál, ez
az egyik vezetői alapelvem. Éppen ezért én magam nem a feudális
hierarchia szerinti „csendőrpertu” stílusában vezetek és kérek
számon, hanem „elősöprögetek” a kollégáimnak. Azaz lehetőséget
adok nekik ahhoz, hogy mindegyiküknek meglegyen a saját kifutása,
szabadon dolgozhasson és olyan légkörbe jöhessen be dolgozni,
amelyben szívesen tartózkodik.”
Csorja Gergely: A CIGÁNYKÁRTYA (16.oldal)
Eltagadhatatlan tény,
hogy bizony a létező konfliktus a cigányság és a környékbeliek
között többnyire a cigányok számlájára írható, még akkor
is, ha a tényleges bűncselekményeket többnyire csak néhány
család tagjai követik el. Akit késsel fenyegetnek az otthonában,
vagy ellopnak a kertjéből mindent, ami mozdítható, azt nem
nagyon érdekli a cigányság hányatott sorsa, vagy a folyamat,
ami ide vezetett. Azt csak az érdekli, hogy biztonságban és
lehetőleg nyugalomban élhessen. A moszkvai pénzeken
felfuttatott pártok aztán beleadtak apait-anyait, polgárháborút
vizionáltak, fellépést sürgettek, azonnali megoldást követeltek,
és ezzel szavazatokat szereztek. Nekünk, magyaroknak a Jobbik
jutott mint Moszkva-barát párt és bizony komoly érdemeket –
és ezzel együtt jelentős mennyiségű szavazatot is –
szereztek a cigány–magyar konfliktus elmélyítésében.
Ezeknek a pártoknak természetesen nem a megoldás az érdekük,
csak a konfliktus fenntartása. Milyen megoldást tudott a Jobbik
felmutatni Tiszavasváriban, a Jobbik fővárosában? Semmilyet.
Keresse a Magyar Fórumot csütörtöktől az újságárusoknál!
De már június 4-én, szerdán 9 és 17 óra között megvásárolhatja
kiadóhivatalunkban. Kiadóhivatal: 1092 Budapest, Ráday u. 32. ,
I. em. 3. Levélcím: 1464 Budapest, Pf. 1575
info@magyarforum.hu
A CSURKA ISTVÁN EMLÉKBIZOTTSÁG FELHÍVÁSA
Kedves Honfitársam!
Bizalommal teli szívvel és abban a reményben keresem fel,
hogy sorskérdéseinkben egyetértünk. Végzetes volna tovább
halogatni, ezért ki kell mondanunk: tartozunk megőrizni annak az
embernek az emlékét, akinek ma ilyen nagy hitele van a magyarság
legjobbjai között. A dolog szellemi voltából következik, hogy
az őrzés megszervezése egy értelmiségi csoport feladata. Erre
vállalkozott a Csurka István Emlékbizottság, amely elnökévé
választott.
Négy-öt magyar összehajol – Csurka István emlékére,
ez a jelmondatunk.
A mintegy 4000 honfitársunktól kapott támogatásának köszönhetően,
ígéretünknek megfelelően, 2012. Karácsonyra kiadtuk a Csurka
István Emlékkönyvet. 2013 nyarán pedig felavattuk síremlékét,
melyen valóságos láng lobog, soha ki nem alvó. Jelképezve őt,
a lámpást, aki világított szerte Magyarországon. 2014 tavaszán
Pató Róza szobrászművész felkérésünkre elkészítette a
Csurka István –emlékplakettet. Március 31-én szép műsorral
emlékeztünk meg Csurka Istvánról az Újpesti Polgári
Centrumban. Szeretnénk felhívni figyelmüket, következő nagy célunkra:
Csurka István tiszteletére, 80. születésnapjára köztéri
szobrot szeretnénk emelni. Mindamellett országjáró körutat
szervezünk, hogy Csurka István a nemzeti emlékezetben is méltó
helyre kerüljön. A fiatalságot is bevonnánk a programokba: a középiskolások
számára novellapályázatot hirdetünk. Bár elég erőt érzünk
magunkban, a feladat azonban olyan nagy, és jelentős pénzeszközöket
igényel, hogy saját erőből nem győzzük.
Mint karmesternek
engedjék meg, hogy Liszt Ferenc Les
preludes című művének mondanivalójával búcsúzzam: az
ember élete nem egyéb, mint egy csodálatos előjáték a
halhatatlansághoz.
Budapesten, 2014. nyarán
Barátsággal:
Medveczky Ádám a Magyar Állami Operaház Kossuth-díjas
karmestere
***
Szíves adományaikat
várjuk A Művelt, Tájékozott Emberért Alapítvány számlaszámára:
11712004-20341426
Kérjük, a
megjegyzés rovatban tüntessék fel, hogy „Csurka István Emlékére”.
A Csurka István
Emlékbizottság adománygyűjtése A Művelt, Tájékozott Emberért
Alapítvány céljaival összhangban történik.
|
