vissza a főoldalra

 2014.05.30. 

Kettészakadt az Európai Unió irányítása

Ha azt akarjuk, hogy a falvak ne néptelenedjenek el, akkor már az általános iskolákban agrárismeretekre kell oktatni a diákokat

Nemzeti küzdelemmé vált a magyar szuverenitás megvédése az unióba, amellett, hogy Magyarország az Európai Unió teljes jogú, teljes körű és szilárd tagjai kíván lenni. Dr. Turi-Kovács Béla parlament korelnöke, a Kisgazda Polgári Egyesület (KPE), Kisgazda Polgári Szövetség (KPSZ) elnöke elmondta: az elmúlt ciklusban a kormány jelentős anyagi fölételt biztosított ahhoz, hogy minél többen vállaljanak gyermeket. Az óvodai és bölcsődei férőhelyek számát viszont jelentősen növelni kell, hiszen a fölmérések is igazolják, hogy magyar nők döntő többsége szeretne gyermeket szülni.

 Elnök úr május 9-én a magyar termőföld, a magyar akác és a magyar pálinka védelmével kapcsolatban tartott sajtótájékoztatót Esztergomban. Mennyire tartja lényegesnek, hogy a magyarországi EP-képviselők ne ismerjék el a kettős mércét?

 – A Fidesz-KDNP listáján bejutott képviselőknek egyik legfontosabb feladatuk az lesz, hogy ne ismerjék el a jogosítványokban a kettős mércét. Azok az országok, melyek kezdettől fogva hátránnyal indultak el az európai csatlakozás folyamatában, sokkal nehezebben tudják saját érdeküket érvényesíteni, mint azok, amelyek mögött nagy pénzügyi és gazdasági hatalmasságok állnak. Ezt a különbözőséget kiegyensúlyozni az Európai Parlamentben nem lehet, de a mértékét csökkenteni már igen. Nemzeti elkötelezettséggel elérhető, hogy mindig és minden vitában komolyan vegyék hazánk érdekeit. Nem állítom azt, hogy minden vitában nekünk van igazunk, de arra törekedni kell, hogy ne alkalmazzanak az EU-ban kettős mércét, tehát ne fordulhasson az elő, hogy amire lehetőséget adnak egy gazdagabb nyugati tagországnak, azt Magyarországtól megtagadják. Biztos vagyok abban, hogy azok, akik az EP-választáson a kormánypártok színeiben mandátumhoz jutottak, e kettős feladat mentén látják el majd képviselői munkájukat. Hiszem, hogy alkalmas politikusok indulnak a nemzeti színekben. Nekünk, kisgazdáknak is van jelöltünk a Békés megyei Erdős Norbert személyében, aki erősen kötődik a magyar földhöz, ismeri a magyar gazdálkodók problémáit, és amennyiben megkapja a választóktól a fölhatalmazást, akkor teljes erővel küzd majd a magyar érdekekért.

 Nem félő, hogy az EP bürokratáinak döntései a magyarországi euroszkeptikusok malmára hajtják a vizet?

 –Egész Európában lehet ettől tartani. Meglátásom szerint kettészakadt az Európai Unió irányítása. Egy lassan magukat mindenek, s mindenki fölé helyező bürokrata csoportosulásra, melyek tagjait nem közvetlenül választják. De végsős soron mégis az EU tagállamainak kormányai adják meg a bizalmat a számukra. Ezek a bürokraták nem veszik figyelembe az egyes tagországok politikai és gazdasági helyzetét, hanem főleg a nemzetek fölötti szempontokat, ami a legtöbb esetben nem jelent mást, mint a nemzetközi pénzügyi világ kiszolgálását. Másfelől az uniót a nép által választott képviselők irányítják. Azt a küzdelmet, amit Magyarország az említett bürokraták által hozott intézkedések ellen folytatott az elmúlt négy évben, azért tartom kiemelkedőnek, mert sikeres volt. Ilyen sikeres küzdelmet, egyetlen egy más tagország sem tudott vívni. S ezt nem utolsósorban annak köszönhettük, hogy Orbán Viktor miniszterelnök úr teljes elszántsággal, néha nagyon nehezen elviselhető körülmények között is kiállt hazánk igaza mellett. Kormányfőnk munkáját ebben nagymértékben segítették a Fidesz-KDNP európai parlamenti képviselői, akiknek jelentős szerepük volt abban, hogy az Európai Néppárt mellénk állt a vitás kérdésekben.

 Magyarországnak hogyan lehet olyan új utat kell keresni, ami elsősorban magyar, de illeszkedik az európai közösséghez?

 –Ezt az utat kel megtalálnunk, mert más út nem létezik. Az elmúlt négy év kormányzati politikája azt igazolja, hogy ezen a területen is lehet eredményesen előrehaladni. Azaz, keresni kell az EU-n kívüli kapcsolatokat, hogy így megerősödve az unión belül is jelentősebb érdekérvényesítést érhessünk el. Az elmúlt években a kormány politikája nem arra irányult, hogy Magyarországot a keleti térségbe tolja, hanem, hogy a Kelet erejét is fölhasználjuk arra, hogy az EU-n belül saját jogainkat érvényesítsük. Most viszont egy nagyon sarkalatos témához érkeztünk el, a magyar termőföld ügyéhez. Mint ismert, a májustól hatályos új földforgalmi törvényt számos bírálat éri uniós körökből.

 Ha már a választásokról beszéltünk, miként értékeli azt, hogy az ellenzékiek pártok szerint az április 6-ai országgyűlési voksolás eredménye azt mutatja, hogy megszűnt a szabad és tiszta választások lehetősége?

 –A magyarországi középutas választási rendszer egyáltalán nem példanélküli Európában. Ma az egész világon arra törekednek – néhány állam kivételével – , hogy a választásokat követően az ország kormányozható legyen. Ezért, értelemszerűen a győztes pártok mindenütt arra törekszenek, hogy stabil kormánya legyen az adott országnak. A magyar választási rendszer – s ezt a parlamenti vitában is kiemeltem – éppen azt biztosítja, hogyha kellő támogatottsággal bír valamelyik politikai párt, vagy pártszövetség, akkor széles jogkörrel képes kormányozni. Ez a választási rendszer azt is lehetővé tette – s ezt sosem hangoztatják az ellenzéki oldalon –, hogy ha a baloldal csak hasonló eredményt ért volna el áprilisban, mint amit a Fidesz és a szövetségesei, akkor kétharmados többséggel változtathattak volna az egész választási eljárási metóduson. Ezt a kockázatot a Fidesz felvállalta, mert úgy gondoltuk, hogy olyan választási föltételeket kell teremteni, ami a kétharmados többséget is lehetővé teszi, de mindenképpen olyan kormányzati többség kialakulását garantálja, amelynek legitimitása megkérdőjelezhetetlen a döntések meghozatalakor. Ezért azt gondolom, hogy a baloldaliak a választási rendszerrel szembeni kritikáikkal inkább a saját szervezetlenségüket, gyengeségüket, butaságukat próbálják elleplezni. Hiszen, ha jól megnézzük a baloldali összefogás kampánytevékenységét, láthatjuk: minden hibát elkövettek, mert nem a jó megoldásokat összesítették, hanem az összes rosszat. Ezért szemrehányást kizárólag önmaguknak tehetnek. A nemzeti oldal egyértelműen élt, de nem élt vissza a törvényes lehetőségekkel.

 A Kisgazda Polgári Egyesület ismét meg tudja alakítani parlamenti képviselői csoportját?

 –Kövér László házelnök úr már kihirdette azt a kisgazda parlamenti csoportot, amely négy tagból áll. S ezt a számot, a mostani 199 fős képviselőházban nem szabad lebecsülnünk, hiszen öt fő már frakcióalakításhoz jogosít. Ez minket nem érint, mert nem indultunk külön a választásokon, nem is állt ez szándékunkban. A házszabály viszont a csoportunknak több jogosítványt is biztosít, s mi ezekkel éltünk az előző ciklusban, s a jövőben is így teszünk. Ez azt jelenti, hogy bizonyos kérdésekben, melyeket lényegesnek tekintünk a magyar vidék, a magyar mezőgazdaság, de elsősorban a leszakadó népesség megsegítése érdekében, képviselői csoportunk együtt dolgozik, és igyekszik a frakción belül megszerezni a többség támogatását. Fontosnak tartjuk, hogy azok a célok, melyeket mi magunk elé tűztünk, a frakció közös céljai legyenek – ez eddig nagymértékben sikerült. S így el tudjuk érni, hogy elképzeléseink jogszabályi szintre emelkedjenek.

 A kisgazda –fogalmat sokan lejáratták az elmúlt évtizedekben. Sikerült –e önöknek ezen változtatni?

 –A kisgazda-fogalom megítélésén csak részben sikerült változtatnunk. Ez bizonyára a mi hiányosságunk is, de nagymértékben azoknak a kísérleteknek a bűne, amely minden egyes választásnál tetten érhetők. Hiszen olyan kisgazda formációk jelennek meg a választásokon, amelyek eleve esélytelenül indulnak el. Ezt bizonyítja, hogy ezek a pártocskák nem képesek annyi szavazatot sem szerezni, mint amennyi ajánlást leadtak a választáson való indulás érdekében. Sajnos ezzel nem csak maguknak ártanak, hanem nekünk is, mert a közgondolkodásban kialakulhat egy olyan vélemény, miszerint nincsenek is kisgazda politikusok. Erre az a válaszom, hogy a kisgazdák azért nem tűntek el a politika palettáról, mert mi nép-nemzeti gondolat mentén politizálunk a Fidesz-szövetségen belül. Meggyőződésünk, hogy ennek a szövetségnek az adja az erejét, hogy van egy nagyon erős polgári része, a Fidesz, egy erősen keresztény, ideológiailag elkötelezett része, a KDNP és vagyunk mi, akik népi-nemzeti irányultságú politikát folytatunk. Úgy hiszem, hogy ez a szövetség hosszú távon fenntartható. Megítélésünk mindig attól függ, hogy mit tudunk elérni azok számára, akiket képviselni szeretnénk. 2010 és 2014 között sok mindent sikerült elérnünk, de vannak olyan területek, ahol változtatnunk kell. Ezért is hangoztattam az alakuló ülésen azt, hogy a választóktól kapott erős bizalom egyfelől az eddigi politikánk folytatására jogosít föl bennünket, de arra is kötelez, hogy az elkövetett törvényhozási hibákat minél előbb kijavítsuk, és olyan helyzetet teremtsünk, amely nem csak a választóink, hanem az egész magyar nemzet javát szolgálja. Úgy vélem, a szükséges jogszabályi korrekciókat egy év alatt végre lehet hajtani.

 Az egyik céljuk, hogy elérjék az oktatási törvény módosítását. Ezen a téren milyen változtatásokat tartanának megfelelőnek?

 –Ez a változtatás szorosan összefügg azzal a kormányzati céllal, amit én is támogattam, miszerint termőföldet csak földműves szerezhet Magyarországon. Viszont a földműves definícióját álláspontom szerint jobban meg kell határozni a következő ciklusban. Hiszen ellentmondás áll fönn a földtörvényben foglaltak és az alaptörvényben rögzített egyik passzus között, amely kimondja, hogy a magyar termőföld nemzeti közös örökségünk, s ebből az következik, hogy a magyar állampolgárokat nem lehet kizárni a termőföld megszerzésének lehetőségéből. Sőt segíteni kell őket abban, hogy termőföldhöz jussanak. Ezzel függ össze mindaz, amit az oktatáson belül szeretnénk elérni. Erre megvan a támogatottságunk, s véleményem szerint meg is oldódik a helyzet. Én még 1945 előtt jártam elemi iskolába, és a tananyagban szerepelt a mezőgazdasági ismeretek tanítása. S hetente egy-két alkalommal az iskola kertjében folyt a gyakorlati oktatás. Ezért, ha azt akarjuk, hogy a falvak ne néptelenedjenek el, hanem az ott élő fiataloknak legyen esélyük arra, hogy a családjukkal együtt az adott településen meg tudjanak élni, akkor már az általános iskolákban agrárismeretekre kell oktatni a diákokat. Ahol nincs közvetlen módja annak, hogy a diákok a gyakorlat során is megismerjék a mezőgazdaságot, ott az elméletet kéne elsajátítani. Minden bizonnyal, ha a 8. osztály elvégzése után a magyar gyerekek úgy kerülnek ki az iskolából, hogy tudják és ismerik a hazai agrárium legalapvetőbb feltételeit, kérdéseit, akkor növekszik a fiatal gazdák száma. Magyarországon az egyik legnagyobb probléma, hogy túl sok a jövőkép nélküli falu, s ez megengedhetetlen. Ezek a kistelepülések viszont nem tűnnek el a térképről, ha a fiatalok helyben találják meg számításaikat.

 Ahhoz, hogy ez bekövetkezzen, annak alapvető föltétele a népességfogyás megállítása. Mit lehet tenni a hazai demográfiai helyzet javítása érdekében?

 –Az elmúlt ciklusban a kormány –a rendelkezésére álló anyagi források függvényében – minden fölételt biztosított ahhoz, hogy minél többen vállaljanak gyermeket. Az óvodai és bölcsődei férőhelyek számát viszont jelentősen növelni kell. Tudomásul kell venni, hogy a nők jelentős része azért nem vállal gyermeket, mert fél az életpályájának kettétörésétől. Úgy véli, hogy életének jelentős részét gyermekére kell áldoznia. De nem szabad, hogy az áldozat érzése kerekedjen felül, hanem arra kell törekedni, hogy a gyermekükben örömüket leljék. Lényeges tehát, hogy minél több bölcsőde, óvoda épüljön, növekedjen a férőhelyek száma, hiszen a fölmérések is igazolják, hogy magyar nők döntő többsége szeretne gyermeket szülni, de mikor abba gondolnak bele, hogy ez karrierjüket veszélyeztetheti, akkor megrettennek. Nekünk kormányzati szinten nem az a feladatunk, hogy ideológiai szinten győzzük meg arról a nőket, hogy minél több gyermeket hozzanak a világra, hanem, hogy elegendő számú, biztonságos, jó nevelést garantáló intézmények jöjjenek létre. Mindez legalább annyira javíthat a demográfiai helyzeten, mint azok az anyagi támaszok, amelyeket az előző kormány jogszabályilag biztosított a gyermekes családok számára.

Medveczky Attila