Függetlenség

2014.05.30.

A harmonizált jogszabályok hatályba lépését követően a hangsúly a jogérvényesítésre tevődött át

Csatlakozásunk óta valamennyi környezetvédelmi szakterületen elsődlegesek voltak az EU tagsággal összefüggő feladatok

Magyarország európai uniós csatlakozása óta jelentős változások történtek a vizek, a talaj és a levegő minőségének védelme, a települési szennyvízelvezetés és -tisztítás, a hulladékgazdálkodás, illetve a természetvédelem területén is. Szerkesztőségünk vendége: Dr. Illés Zoltán, a Vidékfejlesztési Minisztérium környezetügyért felelős államtitkára.

Magyarország 10 éve tagja az Európai Uniónak. Azóta a környezetvédelmi tárca, majd államtitkárság milyen jogalkotói szerepet vállalt az EU-tagsággal összefüggő feladatok területén?

–Az Európai Unióhoz való csatlakozásunk óta valamennyi környezetvédelmi szakterületen elsődlegesek voltak az EU tagsággal összefüggő feladatok: jogalkotás, jogharmonizáció, szabványosítás, a hozzájuk kapcsolódó hatásvizsgálatok elvégzése, intézményi háttér átalakítása. Tehát ki kell hangsúlyoznom, hogy a Vidékfejlesztési minisztérium Környezetügyért Felelős Államtitkársága aktív szerepet vállalt az uniós jogalkotási munkában a magyar környezetvédelmi érdekek képviseletével.

Legyen szíves mindezt példákkal is alátámasztani.

–Gazdasági szabályozóeszközként bevezetésre került a környezetterhelési díj, amely ösztönöz a környezetbe történő anyag- és energiakibocsátás csökkentésére, a leghatékonyabb megoldások alkalmazására, és elősegíti az állam és a környezethasználók közötti arányos teherviselés megvalósítását. Tudni kell, hogy a vízvédelmet új, ökológiai szemléletű alapokra helyezte az Európai Unió a felszín alatti vizek védelméről szóló új Irányelve és a Tematikus Talajvédelmi Stratégia. A harmonizált jogszabályok hatályba lépését követően a hangsúly a jogérvényesítésre tevődött át. Az elmúlt időszakban megtörtént a felszín alatti vizek és a talaj szennyezését okozó tevékenységek felülvizsgálata, és szennyezés-csökkentési program készült. Megszűnt a legveszélyesebb – az úgynevezett K1 besorolású– szennyezőanyagok közvetlen felszín alatti vízbe történő bevezetésének lehetősége. A települési szennyvízelvezetés és -tisztítás területén jelentős beruházások valósultak meg, amelyekhez az EU Kohéziós Alap és a Strukturális Alap nagyobb mértékű támogatást nyújtott. A legnagyobb fejlesztések Győrben, Szegeden, Sopronban, Kecskeméten, Pécsett, Szombathelyen, Debrecenben, Hatvanban, Székesfehérvárott történtek. A budapesti szennyvíz-elvezetés és -tisztítás a csepeli Központi és a Dél-budai szennyvíztisztító megépülésével, valamint a kapcsolódó beruházásokkal vált teljessé. Sikerült jelentős szennyezés-csökkentést, illetve vízminőségi állapotjavulást elérni a Balaton, illetve a Ráckevei /Soroksári/- Duna-ág vízminőségében.

Még mindig sokan panaszkodnak a szmogra, a levegőminőség nem megfelelő védelmére. Sikerült-e javulást elérni a levegőminőség védelem területén?

–A levegőminőség-védelem területén a csatlakozási szerződésben vállalt átmeneti mentességgel kapcsolatos feladatok határidőre teljesültek. Az energetikai nagytüzelő berendezések átalakítása nagy volumenű levegőminőség-javulást eredményezett az ország több régiójában. A legfontosabb változás a Mátrai Erőmű füstgáztisztítója, valamint a Vértesi Erőmű füstgáz kéntelenítőjének üzembe helyezése volt. Ezek a beruházások az országos kén-dioxid kibocsátást mintegy 30 %-kal mérsékelték. A légszennyezettségi mérőhálózatban számottevő előrelépés történt. Befejeződött a monitorállomások kiépítése, ezzel 59 állomásból álló mérőhálózat jött létre. Több fejlesztési projekt keretében elkészült az országos légszennyezettségi mérőhálózat egységes adatforgalmi rendszere. Az európai normáknak megfelelő környezetvédelmi engedélyezési rendszernek köszönhetően a beruházások mind nagyobb hányada kerül már a tervezési fázisban környezetvédelmi értékelésre. A tervek, programok megfogalmazásakor, valamint a területi tervezésben gyakorlattá vált a stratégiai környezeti vizsgálatok végzése, melynek segítségével magasabb, stratégiai szinten valósítható meg a fejlesztési tervek és a környezetvédelmi célok összehangolása. A környezetvédelmi engedélyezésben alkalmazott integrált szemléletnek köszönhetően, valamennyi környezeti elemre kiterjedően érvényesülnek a környezetvédelem alapelvei: a megelőzés és az elővigyázatosság. Az elmúlt évtizedben életünk szinte valamennyi terültén végbement zöld szemléletváltozás jelentősen hozzájárul az egészséges környezethez való jog mind hatékonyabb gyakorlati megvalósulásához hazánkban.

Milyen változások zajlottak Magyarországon a hulladékgazdálkodásban, ezen belül is a lakossági szemét begyűjtésében és elszállításában?

Büszkén jelenthetem ki, hogy jelentős és korszakalkotó eredményekről számolhatunk be a hulladékgazdálkodás vonatkozásában. Az Európai Unió új hulladék keretirányelvét 2008 novemberében fogadták el, amely a hulladékgazdálkodással kapcsolatban számos új alapelvet, fogalmat és előírást határozott meg a tagállamok számára. A Hulladék Keretirányelv átültetését Magyarország a 2013. január 1-jén hatályba lépett hulladékról szóló törvénnyel valósította meg. A jogszabály megújította hazánk hulladékgazdálkodását, új alapokra helyezte a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás rendszerét, annak minőségének és színvonalának javításával. Emellett annak érdekében, hogy kevesebb hulladék kerüljön a lerakókba, bevezettük a hulladéklerakási járulékot. Erről idén részletesen lapjuknak is nyilatkoztam. A hulladékról szóló törvény és egyben a Hulladék Keretirányelv is előírja a megelőzési programok készítésének kötelezettségét. Ennek a tagállami kötelezettségnek megfelelve kidolgoztuk az Országos Hulladékgazdálkodási Tervet (OHT), illetve az annak részét képező Országos Megelőzési Programot, amelyet a Kormány 2013 decemberében elfogadott. Az OHT, mint szakpolitikai stratégia a hazai és az EU-s jogszabályi környezetnek megfelelve hazánk hulladékgazdálkodásának új irányait jelöli ki (hulladékképződés megelőzése, hulladék hasznosításának ösztönzése) feltárva az elmúlt évek hulladékgazdálkodási gyakorlatát, elemezve az egyes hulladékáramok tekintetében kijelölhető célokat, intézkedéseket és az ezek megvalósításához szükséges eszközöket. A hazai hulladékgazdálkodás jogszabályi hátterének reformja a hulladékról szóló törvényhez kapcsolódó végrehajtási rendeletek megalkotásával válik teljessé.

Egy évvel ezelőtt nyilatkozta, hogy „a XXI. század a környezet- és természetvédelemről szól”. Melyek Magyarország természetvédelmi politikájának lényeges elemei?

–Meggyőződésem, hogy a következő években több környezet-, természetvédelmi és vízügyi kérdésre kell választ adnunk világszerte és hazánkban is. Ráadásul a közvélemény-kutatások is azt mutatják, hogy a magyar lakosság 97 százaléka kiemelt területként kezeli a környezet- és természetvédelmi kérdéseket. Hazánk természetvédelmi politikájának meghatározó eleme a két európai uniós természetvédelmi irányelv – a madárvédelmi irányelv (2009/147/EK) és az élőhelyvédelmi irányelv (92/43/EGK) – végrehajtása, amelynek teljesítése leginkább a Natura 2000 hálózat kialakítása, védelme, fenntartása és fejlesztése révén valósul meg. A terület-kijelölésre vonatkozó tagállami javaslat összeállítása uniós csatlakozásunk feltétele volt, ami ugyanakkor csak az első lépés volt a hálózat véglegesítése, és a kijelölés hivatalos lezárása felé. Az elmúlt 10 év legfontosabb eredménye, hogy 2011-re sikeresen lezárult a Natura 2000 hálózat kijelölése, az Európai Bizottság megállapította, hogy egyetlen élőhelytípus vagy faj esetében sincs szükség további Natura 2000 területek kijelölésére Magyarországon, tehát a Bizottság nem követel tőlünk több Natura 2000 terület- kijelölést. Ez nem kis dolog, és nem függ azzal sem össze, hogy egy ország hány százalékán van már Natura 2000 terület.Jelenleg nálunk a Natura 2000 hálózat kiterjedése összesen 1,99 millió hektár, amely tartalmazza a külön jogszabállyal védett természeti területek több mint 90%-t is. Az élőhelyvédelmi irányelv 17. cikke alapján 6 évente kell a tagországoknak jelenteni a közösségi jelentőségű fajok és élőhelyek természetvédelmi helyzetéről. Hazánk először 2007-ben, majd 2013-ban adott le országos jelentést. A jelentések szerint – a kedvezőtlen természetvédelmi helyzetben lévő fajok és élőhelytípusok aránya 62, illetve 80% – számos elem tekintetében komoly és hosszú távú intézkedésekre lesz szükség a kedvező természetvédelmi helyzet irányába történő elmozduláshoz. Ugyanakkor kétségtelen, hogy már jelenleg is kedvező elmozdulás tapasztalható több élőhelytípus és faj természetvédelmi helyzetében, amihez az aktív természetvédelmi intézkedések, élőhelyrekonstrukciós beavatkozások, fajmegőrzési tevékenységek is jelentősen hozzájárultak. Célunk a jövőben is, ahogy az elmúlt két évben ezt előkészítettük, hogy a természeti környezetünk állapotát a 2014-2020 időszakban is minél hatékonyabban tudjuk javítani, kiemelten kezeljük az élőhely-rekonstrukciókat, fejlesztéseket, hiszen az ökoszisztémák javai és szolgáltatásai egyre inkább felértékelődnek a megporzó rovarok tevékenységétől kezdve a vizes élőhelyek klíma-változást csökkentő hatásán át az ökoturizmusig. Ne feledkezzünk meg a munkahely-teremtő képességről sem. Ma már mindenki előtt világos, hogy azokat az uniós forrásokat, amiket eddig is és a jövőben is természetvédelmi célra használunk, annak igenis komoly gazdasági, munkahelyteremtő hatása van. Akár több ezer is, ahogy nemzeti park igazgatóságainktól begyűjtöttük az információkat. Erre gondoltam, amikor a természetvédelmi politika lényeges elemeit említettem, hogy mindent komplexitásában kell szemlélni és kezelni. A természetvédelmet, a vidékfejlesztést, a vidék megtartó-képességét, de ezeket csak úgy lehet együttesen, egymást erősítve kezelni, ha közben vigyázunk is természeti, nemzeti kincseinkre, illetve okosan felismerjük a bennük rejlő potenciált. Nagyobb figyelmet fordíthatunk testi, szellemi épülésünk, akár gyógyulásunk felé is egészséges környezetben. Ezt a kormány felismerve számos olyan programot indított el (turistaházak felújítása, zöldfelületek kialakítása majd a zöld infrastruktúra kihasználásával, Erzsébet-kártya), ami az embereket közelebb viszi a természethez, a vidékhez

Az elmúlt uniós költségvetési időszakban mekkora uniós támogatást kaptunk a környezetvédelmi célok megvalósítására?

–A környezetvédelmi támogatások szempontjából a 2004-2014 között eltelt tíz év két nagyobb szakaszra osztható, hiszen két többéves pénzügyi keretet fog át ez az időszak. A csatlakozásunkat követő időszakban 2004-2006 között a Környezetvédelem és Infrastruktúra Operatív Program (KIOP) foglalta egységes keretbe a környezetvédelmi fejlesztéseket, ugyanakkor párhuzamosan zajlott még a korábbi PHARE és ISPA keretében megkezdett programok megvalósítása is. A KIOP három ágazatban: a környezetvédelem, az energetika és a közlekedés területein belül tette lehetővé fejlesztések megvalósítását uniós társfinanszírozással, a támogatásban részesült projektek megvalósítása 2004-2009 között megtörtént. A környezetvédelem prioritás keretében összesen 96 projekt valósult meg sikeresen, melyhez kapcsolódóan mintegy 48 milliárd forint támogatás kifizetésére került sor. A 2007-2013 időszakban a Környezet és Energia Operatív Program (KEOP) keretében valósultak meg elsősorban a környezeti fejlesztések. A KEOP teljes kerete 5,302 milliárd euró (1484,56 milliárd forint). Ebből 4,507 milliárd euró (1 261,87 milliárd forint) (85%) az európai unió hozzájárulása, amelyből 517,5 millió euró az Európai Regionális Fejlesztési Alapból és 3 989,2 millió euró a Kohéziós Alapból érkezik. A magyar közszféra hozzájárulása pedig 795,3 millió euró (222,68 milliárd forint) (15 %). A Környezet és Energia Operatív Program alapvető célja Magyarország fenntartható fejlődésének elősegítése, hazánk környezeti problémáinak mérséklése, javítva a társadalom életminőségét és a gazdaság környezeti folyamatokhoz történő alkalmazkodását. A természetvédelmi célkitűzések finanszírozása tekintetében pedig lényegesek az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program keretében nyújtott természetvédelmi célú agrártámogatások – így különösen a Natura 2000 területeken gazdálkodóknak nyújtott kompenzációs kifizetések, illetve egyes agrár-környezetgazdálkodási kifizetések – valamint a LIFE (ami egy önálló környezetvédelmi pénzügyi eszköz) program hozzájárulása. A természetvédelmi célú agrár-környezetgazdálkodási kifizetések szerződésekkel lefedett területe a 2007-2013 időszakban elérte a 214000 hektárt, míg az erdő és gyepterületeken nyújtott Natura 2000 kompenzációs kifizetésekkel támogatott terület kiterjedése mintegy 367000 hektár volt. A LIFE, ill. LIFE+ program keretében az elmúl 10 évben hazánk mintegy 42,2 millió euró uniós forrást kapott természetvédelmi projektek megvalósítására. Egyértelműen elmondható, hogy például a természetvédelemben az uniós források felhasználása hihetetlenül nagy előrelépést jelentett. Most lett publikus a tavalyi nyertesek száma, 6 nyertes pályázatot tudtunk magunkénak, ami 9, 1 millió európai uniós támogatást hozott hazánknak. Ez azért is fantasztikus eredmény, mert Magyarországnak 7,2 millió euró az úgynevezett kontingense a LIFE-ban. Tehát látható, ha jó, okos céljaink és terveink vannak, akkor még a saját kvótánkat is túlléphetjük.

Milyen jelentős projektek voltak a KIOP-on belül?

–A Környezet és Infrastruktúra Operatív Programon (KIOP) belül a környezetvédelem prioritás keretében összesen 96 projekt valósult meg sikeresen, melyhez kapcsolódóan mintegy 48 milliárd Ft támogatás kifizetésére került sor. Ezen belül legnagyobb értékben ivóvízminőség javító és szennyvízkezelési beruházások valósultak meg, összesen több mint 30 Mrd Ft értékben 22 db projekt készült el. Hulladékkezelésre 5 milliárd forint, kármentesítésre 4,5 milliárd forint jutott. A természetvédelem területén a KIOP-on belül 11 pályázat kapott támogatást, melyek összértéke 3,26 milliárd forint, a projektek a Hortobágyi, Kiskunsági és Kőrös-Maros Nemzeti Park területén valósultak meg. A Tisza-völgyi árvízvédelem komponens egyetlen projektje a Cigándi tájgazdálkodási és árvízvédelmi program, melynek teljes költségvetése 17 milliárd forint, ebből közel 11 milliárd forint volt a KIOP támogatás.A levegőszennyezés és zajterhelés mérését, illetve zajtérképek készítését 820 millió forinttal támogatta a KIOP. A 2007-2013 időszakra szóló KEOP keretében a projektek megvalósítása még folyamatban van, 2015. december 31-éig számolhatók el ezzel kapcsolatosan az igazolt költségek, tehát a végleges projektszámról még nem lehet nyilatkozni. A legutóbbi hivatalos előrehaladási jelentés szerint 2012 végéig összesen 132 pályázati kiírás került meghirdetésre, amely lefedi a teljes keretet. 2012-ben az igényelt támogatás kumuláltan meghaladta az 1790 milliárd forintot, ami a KEOP teljes keretének 121 %-a. Ebből a megítélt támogatás 1167,92 milliárd forint, amely a teljes keret 79 %-a. A leszerződött összeg 2012. december 31-re elérte az 1092,52 milliárd forintot, vagyis a keret 74 %-át. A természetvédelmi célok érvényesítése számos esetben megkívánja az érintett terület természetvédelmi vagyonkezelésbe vételét. Az elmúlt közel 10 évben a nemzeti park igazgatóságok a KIOP, a LIFE (az Unió környezetvédelmi finanszírozási eszköze) és a KEOP forrásainak, valamint hazai költségvetési források felhasználásával mintegy 35.000 hektár védett természeti területet vettek állami tulajdonba és nemzeti park igazgatósági vagyonkezelésbe. Ebből az elmúlt 3 év során mintegy 3 milliárd forint hazai költségvetési forrás felhasználásával mintegy 5000 hektár terület került állami tulajdonba.

Medveczky Attila