|
 2014.05.30.
Emlékeztetni
akarjuk a hatalmat a nemzeti kisebbségek számára megfogalmazott
ígéretekre
Romániában nemcsak az emberi, kisebbségi jogok sérülnek,
hanem még a szimbólumainkat sem tudjunk szabadon használni
Kulcsár Terza József, az Magyar Polgári Párt (MPP) háromszéki elnöke
a sepsiszentgyörgyi önkormányzattól
engedélyt kért arra, hogy december 1-jén 11 és 15 óra között
a Mihai Viteazul téren tüntetést szervezzenek. Antal Árpád
RMDSZ-es polgármester viszont erre a napra nem adta meg az engedélyt.
Így november 29-én tart utcai nagygyűlést a Magyar Polgári Párt
Sepsiszentgyörgyön.
Eredetileg december 1-jén tüntetett volna Sepsiszentgyörgyön
az autonómiáért az MPP. Ez első hallásra provokációnak is tűnhet.
Először miért éppen erre a napra kértek engedélyt a tüntetés
megszervezésére?
–Nemrég értesültünk a Brassói Táblabíróság döntéséről,
miszerint Sepsiszentgyörgyön az Erzsébet-parkból, s emellett a
megyei és a városi önkormányzat épületéről el kell távolítani
Székelyföld zászlaját. Ezt az ítéletet nagy felháborodás kísérte
a városban. Nem tudom, hogy miért nem veszik figyelembe azt a
hatalmon lévők, hogy Románia uniós tagország, s amikor
csatlakozott az EU-hoz különböző kötelességeket vállalt föl.
Romániában nemcsak az emberi, kisebbségi jogok sérülnek,
hanem még a szimbólumainkat sem tudjunk szabadon használni. Ez
felháborító! S éppen ellenlépésként foglaltam le a Mihály
Vitéz tért, a hajdani Gábor Áron teret, mert emlékeztetni
szeretnénk a román hatalmat az1918 december 1-jén Gyulafehérváron
elfogadott kiáltványban a nemzeti kisebbségek számára
megfogalmazott ígéretekre. Tehát szó sincs provokációról.
Ha ők ígértek valamit, akkor úgy illik, hogy azt tartsák is
be. Mi ezért, székelyek, a Mihály Vitéz téren meg szeretnénk
jelenni, hogy emlékeztessük a hatalmon lévőket a gyulafehérvári
kiáltvány betartására. Antal Árpád egyetért azzal, fel kell
hívni a román többség figyelmét arra, hogy 1990 után sem
tartják be azokat az ígéreteket, amelyet Erdély Romániához
csatolásakor tettek. Ugyanakkor úgy ítéli meg, a román
nemzeti ünnep alkalmatlan egy ilyen akcióra, ezért arra
jutottunk, hogy az „emlékeztető gyűlést” két nappal korábban
tartjuk meg.
Mit gondol, mekkora hozadéka lesz a november
29-ei tüntetésnek?
–A tavalyi, október 27-ei székelyek nagy menetelése
bebizonyította azt, hogyha a magyar pártok, nemzeti tanácsok,
civil szervezetek, egyházak közösen lépnek föl Erdély és Székelyföld
érdekében, az meghozza az eredményt. Nagyon sokan vettünk részt
azon a rendezvényen, és ezért ez üzenetértékkel bírt. Ha az
ilyen megmozdulások mellé nem áll oda mindenki, és a széthúzás
„győzedelmeskedik”, akkor természetesen nem beszélhetünk
eredményességről. Éppen ez az oka annak, hogy a Magyar Polgári
Párt tárgyalóasztalhoz ült az RMDSZ-szel, és az volt a kérésünk,
hogy a nemzeti ügyekben közösen lépjünk föl. A nemzeti ügyekben
nem szabad különutas politikát folytatni. Aki külön-külön
szeretne eredményt elérni a nemzeti ügyekben, téved. Jómagam
eszközként használom föl a Magyar Polgári Pártot, hogy elérjük
közös célunkat, Székelyföld területi autonómiáját. Tudni
kell mindenkinek, akkor tudunk eredményt fölmutatni, ha közösen
lépünk föl.
Tehát erre a demonstrációra nemcsak az MPP tagjait,
szimpatizánsait várná?
–Így van. Nem csak a magyar pártok tagjait várjuk erre
a tüntetésre, hanem a civil szervezetek, az egyházak képviselőit
is. Minden magyar szervezet érdeke, hogy közösen emlékeztessük
a román hatalmat arra, hogy ígéretüket nem tartották be. Tehát
jogainkért küzdünk úgy, hogy nem akarjuk megsérteni a Székelyföldön
élő románokat. De azt nem lehet eltűrni, hogy csúfot űzzenek
belőlünk, kijátszanak bennünket. Ezért nem hallgathatunk.
Minket, politikusokat azért választott meg a székely nép, hogy
képviseljük őket. S ezért is választottuk a tüntetés formáját.
Félre ne értsenek: nem vagyunk mi olyanok, akik örömünket
leljük a demonstrációkban. Amennyiben a román kormány hajlandó
tárgyalni az autonómia témájában a magyar pártok vezetővel,
s az sikeres lesz, akkor nem lesz több tüntetés. Hiszen békében
szeretnénk együtt élni a székelyföldi románokkal, de a
jogainkért harcolunk és kiállunk.
A maszol.ro honlapon olvasok néhány hozzászólást
a tüntetés bejelentésével kapcsolatban. Fölvetik, hogy nem
rossz az ötlet, de a szervezők tartsák távol a rendezvénytől
azokat, akik Magyarországról provokálni érkeznek. Nehogy a
nemes célért folytatott tüntetés ők bemocskolják.
–Egyetértek a kérdés felvetőjével. De azt tudni kell,
hogy amennyiben a román hatalom leült volna tárgyalni a székelyek
képviselőivel az autonómiáról, akkor nem lenne megmozdulás.
Március 10-ére is békés felvonulást kértünk, de nem engedélyezték.
Az abszurdum, hogy nem engedélyezik a felvonulásokat, s a
jogainkat eltiporják. Az sokkal súlyosabb kérdés, hogy nem
lehet anyanyelvünket, szimbólumainkat használni, minthogy
valaki azt veti föl, mi lesz, ha jönnek a provokátorok. Székelyföldön
túlméretezett állományú csendőrség, rendőrség működik,
jöjjenek oda, és emeljék ki a hangoskodókat, ha valóban szükséges.
De azért azt is meg kell említeni, hogy a legtöbb esetben éppen
a csendőrség és a rendőrség provokálja a tüntetőket.
A másik téma: elkészült az RMDSZ autonómia
–tervezete. Megtörtént-e már az MPP részéről a 18 oldalas
dokumentum véleményezése?
–Valóban megkaptuk az
RMDSZ-től az autonómia törvénytervezetet. Viszont az EP- választási
kampány miatt a program került előtérbe. S az MPP több véleménye,
ötlete bekerült az RMDSZ programjába. Hamarosan tárgyalunk az
RMDSZ-szel a törvénytervezetről. Tehát nincs határidő. Ennyi
idő után néhány hét, vagy néhány hónap nem akadály. A célunk,
hogy jól kidolgozott törvénytervezet kerüljön a bukaresti
parlament elé.
Az MPP és ön is többször kritizálta az RMDSZ
politikáját. Antal Árpád is RMDSZ-es politikus. Mégis együttműködési
megállapodást írt alá a két párt. Nincs ebben valami
ellentmondás?
–Nincs ebben semmi ellentmondás. A megállapodás nem azt
jelenti, hogy a Magyar Polgári Párt beolvad az RMDSZ-be, hiszen
pártunk megtartja saját arculatát, célkitűzésit. A nemzeti
ügyekben viszont nem lehet különutas politikát folytatni.
Vannak önkormányzati választások, ahol minden párt külön-külön
megmérkőzik egymással. S tudni kell, hogy a román hatalomnak
kedvező, hogy három magyar párt működik Erdélyben, s
megosztanak bennünket, aminek a vége, hogy a románok nyernek.
Figyeljük csak meg, hogy a román pártok hiába küzdenek egymással,
de a magyar üggyel kapcsolatban egy a véleményük. Egyformán
ítélnek el bennünket. Ha ők közösen lépnek fel ellenünk,
akkor nekünk is közösen kell harcolni a jogainkért.
El lehet mondani, hogy a megállapodás azt
is jelenti, hogy egyfajta kontroll szerepet tölt be az MPP?
–Természetesen! S öröm számunkra, hogy azt, amit én
és az MPP mondott 3-4 éve, most ugyanazt mondja az RMDSZ is. Korábban,
amikor az önkormányzatban kiálltam, hogy a testületben
anyanyelvünkön beszéljünk, és tűzzük ki Székelyföld zászlaját,
akkor a többi magyar képviselő fanyalgott, félt. Most viszont
már az RMDSZ is erről beszél. S azt se felejtsük el, hogy Erdélyben
nem lehet úgy politizálni, mint Magyarországon. Az természetes,
hogy ezentúl is lesznek viták az MPP és az RMDSZ között néhány
helyi, városfejlesztési kérdésben. De nemzetpolitika színterén
csak közösen lehet fellépnünk.
Medveczky Attila
|
