vissza a főoldalra

 2014.03.07. 

Az áfacsökkentés miatt kevesebbet kell fizetnie feldolgozó vállalkozásoknak

Csak akkor leszünk versenyelőnyben, illetőleg partnerei a külföldi vállalkozóknak, ha azonos költségszinttel és profit eredménnyel tudjuk a vállalkozásunkat vezetni

A minőségi váltás, a minőségi változás éve lesz az idei a sertéságazatban, amit több meghatározó lépés is ösztönöz. Feldman Zsolt, agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár elmondta: a 22 százelékpontos áfacsökkentés a sertés termékpályán tapasztalható áfa csalások és számla nélküli értékesítés visszaszorítása érdekében történt. Az áfakulcs mérséklésével várhatóan a külföldről behozott élősertés, félsertés, vagy egyéb sertés terméknek a mennyisége és aránya is csökken a jövőben.

 A második Orbán-kormány hivatala lépése óta miben tudta segíteni a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) a sertéságazatban dolgozók helyzetét?

 –A sertésstratégia elkészítésével a kormány célja, hogy a jelenlegi mintegy 3 milliós sertésállomány 6 millióra nőjön 2020-ig. A stratégia ezen felül 20 ezer új munkahely létrejöttét, exportpiacok keresését és egészséges hazai élelmiszerek termelését is elősegíti. A 2013. évben 1,6 milliárd forint állt rendelkezésre a sertéságazat helyzetét javító stratégiai intézkedésekről szóló kormányhatározatban meghatározott feladatok megvalósítására. A költségvetési törvény 2014-ben is 1,6 milliárd forintot biztosít a sertéságazati intézkedésekre. A program kidolgozása és a keretösszeg felosztása folyamatban van. A sertéstenyésztéssel és takarmányozással kapcsolatos kutatási feladatok, a genetikai alapok javítását kiszélesítését, hatékonyabb felhasználását elősegítő intézkedések mind a mangalica, mind pedig az egyéb hazai fajták tekintetében. Folytatódik a minőségbiztosítási eredetigazolási programok továbbfejlesztése, a Minőségi Magyar Sertéshús logó kiépítése. A sertéságazati információs rendszer, és a feketepiac leküzdését szolgáló azonosítási, nyilvántartási, nyomonkövetési rendszer fejlesztése tovább folytatódik. Marketing programok indulnak belföldön és külföldön, integráció-fejlesztéssel és szaktanácsadási rendszer fejlesztéssel kapcsolatos programok is felmerültek.  A sertéstartók is részesednek az állattenyésztés technológiai fejlesztése (ÁTK) és az élelmiszer-feldolgozás technológiai fejlesztése (ÉLIP) elnevezésű támogatási jogcímekből. A célterületekre fordítható keretösszeg összesen legalább 60 milliárd forint. A gazdaságok többsége tőkehiány miatt önerőből, a támogatási lehetőség biztosítása nélkül nem tudják a versenyképes piaci termelés technológiai hátterét megteremteni, ezért ez a forrás lehetőséget nyújt az állattenyésztésben és élelmiszeriparban gazdálkodók részére technológiai berendezések (gépberuházások) korszerűsítésére. Az állattenyésztési technológiai fejlesztésére (ÁTK) beszerzendő technológiák, gépek támogatására mintegy 35 milliárd forint (25 milliárd állattartási technológia), az Élelmiszeripar-feldolgozás technológiai fejlesztésére (ÉLIP) legalább 25 milliárd forintot (15 milliárd állattartóknak 10 milliárd forint nem állattartóknak biztosított feldolgozásra,) nyújtott a tárca.  Mindkét célterület esetében nagyértékű gépbeszerzésre legfeljebb 250 millió forint, kisértékű gépekre 15 millió forint támogatást lehetett igényelni. A Vidékfejlesztési Minisztérium 2013-ban a meghirdette a sertésfeldolgozást végző élelmiszer-feldolgozók részére nyújtott „de minimis” támogatást 400 millió forintos kerettel. A támogatás célja, hogy a hazai húsfeldolgozók minél korszerűbb technológiával állítsák elő termékeiket, a fogyasztók pedig minél magasabb minőségű, megbízható hústermékekhez jussanak hozzá. A támogatást a húsfeldolgozók szakmai igényei alapján a feldolgozáshoz, készítménygyártáshoz kapcsolódó gépek, technológiai berendezések és eszközök beszerzéséhez lehetett igényelni. A pályázati beadási határidő lejártát követően tekintettel a többszörös túligénylésre a VM 717 millió forintra növelte a támogatási keretet.  A hazai genetikai alapok fejlesztésére, a törzskönyvezés, a teljesítményvizsgálatok és a mesterséges termékenyítés technikai hátterének fejlesztésre a VM mezőgazdasági de minimis támogatást biztosít a tenyésztők részére 55 millió forint összegben.  A nemzeti támogatások közül a sertés állatjóléti támogatások a legjelentősebbek, mind a rendelkezésre álló összegek, mind az ágazatra gyakorolt hatásuk alapján. Ezen a területen 2010. óta eltelt időszakban jelentős eredményeket könyvelhet el a tárca. 2010-ben a sertés ágazatban felhasználható keretösszeg 6 milliárd forint volt, a támogatások kifizetése mindig a tárgyévet követő évben realizálódott. 2012-ben az aszályos időjárásra tekintettel a tárca élt azon jogával, hogy a Bizottság által jóváhagyott keretösszeget nemzeti hatáskörben 20%-al megemelje. Így a célra felhasználható forrást 7,2 milliárd forintra emelte és megkezdte a támogatások előrehozott, tárgyévi kifizetését. Tekintettel arra, hogy az EU Bizottság 2013 december végéig engedélyezte a támogatási jogcím alkalmazását, szükségessé vált, hogy a tárca lépéseket tegyen annak meghosszabbítására. Számos szakmai egyeztetés és a Bizottság által kért kiegészítő információk megküldése után, 2013. decemberében megérkezett a Bizottság jóváhagyó határozata, amely 2018. december végéig engedélyezte Magyarország számára a sertés állatjóléti támogatás fenntartását. Az ágazat megsegítésére a VM mindent megtett annak érdekében, hogy a (2012.-ben még csak a kedvezőtlen időjárási viszonyok miatt alkalmazott) kifizetési rendszer a következő években is fennmaradjon. A költségvetési tárgyalások során a tárca sikeresen képviselte ezen álláspontját, így a tárgyévi kifizetések 2013-ban is megvalósulhattak és ezt a gyakorlatot alkalmazhatjuk 2014-ben is.

Ezen felül a Bizottság engedélyezte egy magasabb keretösszeg kifizetését. A tárca szem előtt tartva a sertéstartók érdekeit, 2014. évi sertés állatjóléti támogatásokra 8,5 milliárd forint összeget biztosít. Az új feltételekről a sertéstartók a VM honlapján megjelent közleményből már informálódhatnak.

 Januártól 27 százalékról 5 százalékra csökkent az élő- és félsertés általános forgalmi adója. Ez egy régi vágyuk volt az ágazatban érintetteknek. Miért „csak” most tudták bevezetni ezt a lépést?

 – A 22 százelékpontos áfacsökkentés a sertés termékpályán tapasztalható áfa csalások és számla nélküli értékesítés visszaszorítása érdekében történt. Az intézkedés hozzájárul a gazdaság fehérítéséhez és a hazai vállalkozások versenyképességének növeléséhez. Az áfa mérséklését a költségvetési mozgástér eddig nem tette lehetővé, mivel a kormány gazdaságpolitikájában a három százalék alatti költségvetési hiány prioritást élvezett. Tavaly nyáron Magyarország kilenc év után végre kikerült a túlzottdeficit-eljárás alól, ami a kormány sikeres gazdaságpolitikájának eredménye. A megfelelő gazdasági mutatóknak köszönhetően nyílt lehetőség a leginkább nehéz helyzetben lévő sertéságazatban az áfa csökkentésére.

 Az adócsökkentéssel elérhető az, hogy csökken a feketegazdaság is?

 –Igen, ezzel a döntéssel elő tudjuk segíteni a feketegazdaság visszaszorítását az ágazatban. Különböző szakértői vélemények alapján húsz-harminc-, sőt a negyvenszázalékos mértéket is elérheti a sertéságazatban a feketegazdaság aránya. Gyakorlatilag számla nélkül mozgott a sertésállomány egy része. A környező országokban az élőállat - sertés - áfája kilenc-tíz százalék körül mozog. Ez egy nagy csábítást jelentett a csalásra. Az áfacsökkentés hatására kevesebbet kell fizetnie a vágóhidaknak, valamint a félsertést felvásárló, feldolgozó vállalkozásoknak is.

 Mi az oka annak, hogy az elmúlt évtizedben a belföldi sertésállomány lényegesen, mintegy 40 százalékkal, a kocaállomány pedig még ennél is nagyobb mértékben csökkent?

 –A sertéságazat nehéz helyzetbe kerüléséhez több tényező is hozzájárult. A sertéstartók és a feldolgozóipar nagy része teljesen kiszolgáltatott volt az élelmiszer-kiskereskedelem árképző politikájának. A sertéstartóknak nincs vágóhídjuk és takarmány-feldolgozójuk, ezért kiszolgáltatottak inputoldalon és felvásárlói oldalon. Vágóhidaknak nincs sertéstelepük – különböző tulajdonosi kör. Alacsony a termelői integrációs szint. Nincs tartós, bizalmon alapuló együttműködés sem a felek között. A termelés koncentrációja, műszaki- technológiai színvonala, szervezettsége elmarad a versenytársakétól. Az állattenyésztés döntő módon elszakadt a földhasználattól, ami a takarmánybázis és a trágyakihelyezés szempontjából is rendkívül hátrányos. Ezen kíván segíteni a Földet a gazdáknak program azzal, hogy a helyben lakó, állattartással foglalkozó családi gazdák tudjanak állami földhöz jutni.  Másik probléma, hogy a jó minőségű takarmánnyal, drágábban előállított magyar sertés a lakosság korlátozott fizetőképessége miatt nem versenyképes a gyengébb minőségű külföldi termékkel szemben. Mint ismert, a Közös Agrárpolitika támogatási rendszere nem kedvez az ágazatnak, ezen felül a szigorú környezetvédelmi előírásokat, magas hatósági költségeket (környezetvédelem, állategészségügy) is be kell tartaniuk az állattartóknak. Jelentős hátrány a külföldi sertéstartókkal szemben a termelői szerveződések alacsony szintje.  Pozitív folyamat ugyanakkor, hogy a statisztikai adatok szerint minimalizálódott az ágazatban úgy a hízó, mint a tenyészállat létszámnak a csökkenése, és ilyen csekély arányú csökkenés még sohasem volt, alig észrevehető. Úgy néz ki, hogy elértük a mélypontot az ágazatban, és a várható 2014. évi intézkedésekkel a VM mindent megtesz azért, hogy a sertéságazat most már növekedési pályára állhasson.

 Eddig mekkora kereslet volt a hazai sertések iránt a bel-és a külföldi piacokon? Tehát mennyi sertést importálunk és exportálunk?

 –A KSH adatai alapján Magyarország élősertés-kivitele csaknem 12 százalékkal haladta meg 2013. január-október között az egy évvel korábban külpiacon eladott mennyiséget. Legfőbb partnereink Románia, Szlovákia, Ausztria és Szerbia voltak. Az élősertés-behozatal az előző évi mennyiségtől több mint 4 százalékkal maradt el. A legnagyobb beszállítók Hollandia, Szlovákia, Lengyelország és Németország voltak. A nemzetközi piacon 2,5 százalékkal több sertéshúst értékesítettünk, azonban az export értékének emelkedése nem érte el az 1 százalékot. Legnagyobb mennyiségben Romániába, Olaszországba és Oroszországba szállítottunk sertéshúst. A sertéshúsimport mennyisége 1,6 százalékkal nőtt, ugyanakkor értéke több mint 5 százalékkal esett vissza. A sertéshús 61 százaléka Németországból, Lengyelországból és Ausztriából származott. Magyarország élő sertésből nettó exportőr, míg sertéshúsból nettó importőr volt a vizsgált időszakban. A nemzetközi piacon a magyar sertéshúsból készült termékek nap mint nap megmérettetnek, és felveszik a versenyt bármely nyugat-európai országban készülttel. Tehát itt a minőséget kell egyértelműen emelni, mert csak akkor leszünk versenyelőnyben, illetőleg partnerei a külföldi vállalkozóknak, ha azonos költségszinttel és profit eredménnyel tudjuk a vállalkozásunkat vezetni, és folytatni. A magyar sertéshús piaca rendkívül nyitott, jelenleg mintegy 220 ezer tonna import érkezik az országba, míg a belföldi termelés mennyisége 250 ezer tonna. A magyar kivitel mennyisége pedig mintegy 230 ezer tonnát tesz ki évente. A sertésstratégia ennek a helyzetnek a kezelését is célozza.

 Hogyan számolnak, az adó mérséklésével mennyivel erősödhet a kereslet a belföldi sertések iránt?

 –Az áfakulcs mérséklésével várhatóan a külföldről behozott élősertés, félsertés, vagy egyéb sertés terméknek a mennyisége és aránya is csökkenni fog. Egyszerűen azért, mert nincs nagy eltérés a jelenlegi finanszírozási szempontból a behozott, és a Magyarországon megvásárolható alapanyag között. Mostanáig a vágóhidak inkább behozták külföldről a sertéshúst, mint hogy belföldön megvásárolták volna a 27%-os áfával. Bízunk benne, hogy a döntés pozitívan változtatja meg a hazai sertéshús javára a felvásárlást a vágóhidaknál, feldolgozó üzemeknél. Ez nagyon fontos tényező lesz, mert ezzel a belföldi kereslet is nőhet, és a felvásárlási árak is emelkedhetnek, ami jó hír lehet az állattartóknak.

 Milyen céllal szeretnék bevezetni a Kiváló Minőségű Sertéshús (KMS) védjegyet?

 –A Vidékfejlesztési Minisztérium hosszútávú célja, hogy a magyar emberek kiváló minőségű magyar sertéshúst fogyasszanak. Jelenleg évente egy ember mintegy 25 kilogramm sertéshúst fogyaszt. Egy elég magas szint auditálás eredményeként az állattartók, a vágóhidak, a feldolgozóüzemek, kiskereskedelmi boltok, hálózatok, sőt, még a vendéglátás is használhatná a védjegyet, amelyet a termékén jeleníthet meg. Ennek feltétele, hogy a sertéshús készítmény egy komoly, magas szintű feltételrendszernek feleljen meg. Mi azt az elvet kívánjuk érvényesíteni, hogy a KMS védjegy garanciát jelentsen arra, hogy a termék kiváló minőségű alapanyagokból készült.

Medveczky Attila