|
 2014.03.07.
A
szigorú büntetőpolitikán, így a három csapás rendszerén
sem változtatunk
A kormánynak megalakulása óta célja a szigorú és tettarányos
büntetőpolitika kialakítása
Székely
László ombudsman szerint több ok miatt is aggályos, sőt alaptörvényellenes
a három csapás törvény. Szerkesztőségünk vendége
Dr. Rétvári Bence, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium
államtitkára, aki szerint
a törvény teljesen összefér más alkotmányos elvekkel.
Mi a véleménye arról, hogy az ombudsman szerint a törvényalkotó
semmilyen lehetőséget nem ad a bíróságnak a mérlegelésre?
–Sok esetet ismerünk a büntető törvénykönyvben,
amikor a bírónak nincs szabad mérlegelése bizonyos kérdésekben.
Erre egy példa: ha valaki ittas járművezetést követ el, akkor
a járművezetéstől való eltiltást a bírónak automatikusan
ki kell szabnia. Más bűncselekmények esetében az elkobzást, a
vagyonelkobzást, vagy a közügyektől való eltiltást kell
automatikusan alkalmaznia a bíróságnak. Tehát nem idegen a
magyar büntetőjogtól az, hogy a bíróságnak nincs mérlegelésre
lehetősége. A három csapás törvény esetében három erőszakos,
vagy élet elleni bűncselekmény után kötelező a bíróságnak
tényleges életfogytiglant elrendelnie. Hiszen ezek olyan súlyos
esetek, hogy nem kell a bíróságnak mérlegelési lehetőséget
adni, mert a bűncselekmények azt bizonyítják, hogy a vádlott
képtelen a társadalmi együttélésre.
Néhány évvel ezelőtt
Alkotmánybírósághoz fordult az MSZP a három csapás törvény
miatt , mert álláspontjuk szerint a törvény sérti a bírói
önállóságot, és aránytalanul büntethet. Mi lett ennek a
beadványnak a kimenetele?
–Jómagam sem tudom, hogy az Alkotmánybíráság
foglalkozott-e már a szocialisták beadványával. 2010-ben
vezettük be a három csapás törvényt, és azóta működik is:
évente több tucat ilyen ítéletet hoznak a bíróságok. S ez a
jogszabály az új büntető törvénykönyvbe is bekerült.
Így tehát kijelenthetjük azt, hogy az ellenzék
nem az áldozatok pártján áll?
–Az ellenzéknek rossz a
kiindulási alapja. Mi azért vezettük be ezt a szigorítást a büntető
törvénykönyvben, mert senki sem szeretne egy háromszoros
gyilkos, vagy háromszoros erőszakos bűnelkövető szomszédjában
lakni. Az áldozatoknak, s a törvénytisztelő polgárok 10 milliós
számának megvédése érdekében igenis mi úgy gondoljuk, hogy
azokat, akik három ilyen súlyos bűncselekménnyel bizonyították,
hogy képtelenek a társadalmi együttélésre ,és a legalapvetőbb
szabályok betartására, tehát mások testi épségét súlyosan
veszélyeztetik, s életformájuk az erőszakosság, tényleges életfogytiglanra
kell elítélni.
Az ombudsman írásában felvetődött a jogbiztonság és a
tisztességes eljáráshoz való jog alkotmányos elvének sérelme
is…
–Mindenképpen érdemes figyelembe venni Székely László meglátásait,
de azt is látnunk kell, hogy ő már a bírósági gyakorlatot is
elemzi, s nem csak a jogszabályt. Kiderült, hogy vannak olyan
helyek, ahol nem alkalmazzák a három csapás törvényét, hanem
különböző eljárásjogi technikával enyhébb ítéleteket
szabnak ki az erőszakos, többszörösen visszaeső bűnözőkre.
Ezért a következő parlamentnek, ha áttekinti a büntető
jogszabályokat, mindenképpen feladata a kiskapuk bezárása,
hogy mindenkire ilyen esetben egyenlő szigorral sújtson a törvény.
Vannak olyan EU-s tagállamok, ahol hasonló
jogszabályok vannak érvényben?
–USA-beli minta alapján vettük át a három csapás törvényét.
Ott a büntetőpolitika szigora jól működik, és eredményeket
is hozott. Tehát visszaesés következett be az emberölés és a
legsúlyosabb erőszakos bűncselekmények esetében. Így ezek a
számok igazolták azt, hogy igenis van értelme egy ilyen szigorításnak.
Ezért is vezettük be a három csapás törvényt.
Székely László szerint, aki egy játék pisztollyal rablást
követ el, és ennek során még két kényszerítést is a terhére
rónak, valamint mindezt egy eljárás keretében bírálják el,
automatikusan életfogytiglant kap. Ennek van valóságalapja?
–Azért azt mindenki tudja, hogy normális emberek még
játék pisztollyal sem akarnak bankot rabolni, s ezt nem is ajánlom
senkinek, hogy ezt viccből megtegye. A bíróságnak kell minősíteni
azt, hogy mik tartoznak a törvényi egységbe, tehát azt, hogy
mikor valósul meg egy vagy több bűncselekmény. Ebben az
esetben a bíróságnak nagyon szélsőségesen és jogpozitivistán
kell értelmezni a tényállást ahhoz, hogy erre az egy cselekményre
a három csapás jogintézményét alkalmazza. A kormánynak
megalakulása óta célja a szigorú és tettarányos büntetőpolitika
kialakítása, amelynek fontos eleme a súlyos visszaeső bűnözőkkel
szemben alkalmazható három csapás. Ezen pedig nem is áll szándékában
változtatni.
Arra kérte Székely úr az igazságügyi minisztert, hogy
az alaptörvényi követelmények érvényesítése érdekében
kezdeményezze a szabályozás megváltoztatását. Megváltoztatják-e
a törvényt, ha a Magyar Helsinki
Bizottság ezt kéri önöktől?
–Részletesen tanulmányoztuk Székely úr
levelét, és amint mondtam, ez arra késztet bennünket, hogy a bírói
gyakorlatot megvizsgáljuk. A szigorú büntetőpolitikán nem áll
szándékunkban változtatni, így a három csapás rendszerén
sem. Tehát csupán technikai módosítások képzelhetők el.
Eddig milyen a társadalmi fogadtatása a három csapás
törvényének?
–A konzultációkon többször elhangzott, hogy az állampolgárok
szigorúbb büntetőpolitikát szeretnének. Hiszen 2010-re olyan
állapotok uralkodtak, hogy sokaknak az élete, vagyona nem volt
biztonságban – főleg az ország északi, keleti részein. A bűnözők
tartották rettegésben a polgárokat, s a kormányváltástól a
rendőrség számára a szigorú és igazságos fellépéshez a büntető
jogszabályok adják meg a szükséges felhatalmazást. Nem csak a
3500 új rendőr szolgálatba állítása, a jogos védelmi szabályok
kiterjesztése, hanem a három csapás törvénye is lényeges
volt, ahogy az új büntető törvénykönyvben foglalt arányos
szankciórendszer is. Ezek együtt szolgálhatják azt, hogy
nagyobb biztonságban érezzék magukat az állampolgárok.
Eredményesebb lett a rendőrség munkája, kevesebb lett
a bűncselekmény, és gyorsabb az elfogás - jelentette ki Pintér
Sándor belügyminiszter. Elmondható, hogy ehhez a három csapás
törvénye is hozzájárult?
–A bűncselekmények számának csökkenéséhez hozzájárultak
a szigorú büntetési tételek, és a büntetés elkerülhetetlensége
is. Mi mind a két oldalt igyekeztük erősíteni. Egyrészt a
rendőri állomány növelésével, a bíróságok többletforrásával,
másrészt a szigorú büntetőjogszabályok meghozatalával
mindent megtettünk annak érdekében, hogy az állampolgárok
biztonságban érezzék magukat.
Medveczky
Attila
|
