|
 2014.03.07.
Autonómia-hitegetés
RMDSZ-módra
Reméljük, hogy létrejön az erdélyi magyar koalíció, és a
listát Tőkés László vezeti
Az RMDSZ 2013. évi
májusi kongresszusán úgy döntött, hogy törvénytervezetet nyújt
be a bukaresti parlamentben a Székelyföld területi autonómiájáról.
Papp Előd, az Erdélyi Magyar Néppárt
alelnöke, székelyföldi régióelnöke elmondta:
a székelyek nagy menetelése is megmutatta, milyen
nagy az autonómiára a társadalmi igény. Naivan azt gondoltuk,
megérti az RMDSZ vezetősége az idők szavát, és megteszi a szükséges
lépéseket.
Az RMDSZ illetékes vezetői azt ígérték,
hogy a székelyföldi területi autonómia törvénytervezete széles
körű konzultációra és konszenzusra épül majd. Megtörtént-e ez a konzultáció?
– Szomorú vagyok, mert erre a konzultációra
nem került sor. Ezért is hívtuk föl közleményünkben a
figyelmet arra, hogy az autonómia annyira lényeges közösségi
kérdés, hogy az arra irányuló törvénytervezetet velünk és
a szakértőinkkel konzultálva kellene megalkotni. Hiszen az
autonómiáról szóló törvénytervezet megírása, annak a
jelenlegi román jogszabályokhoz igazítása nem egyszerű
feladat. Mi majdnem két évtizede foglalkozunk ezzel a kérdéskörrel,
így minden szerénytelenség nélkül állíthatom, hogy a téma
legjobb szakértői vagyunk. S ezért sajnálom, hogy sem a Néppárt,
sem a Székely Nemzeti Tanács szakértőit nem keresték meg az
RMDSZ soraiból, holott többször felajánlottuk segítségünket.
Tehát az RMDSZ vezetői nem tárgyaltak a többi
magyar párttal, vagy nemzeti tanáccsal a Székelyföld autonómiája
ügyében?
– Sajtóhírekből tudjuk,
hogy az RMDSZ vezetői megígérték a Magyar Polgári Pártnak
(MPP), hogy nekik megmutatják tervezetet.
S ha már itt tartunk, egy február eleji cikkből
idézek: „Az RMDSZ és az MPP közeledéséről értesülhettünk,
stratégai együttműködésről, esetleges közös európai
parlamenti listáról, amely persze csakis RMDSZ színekben valósulhat
meg.” Lehet, hogy ez van a háttérben?
– Valószínűleg egy
RMDSZ-MPP paktum előkészítésének a részét képezheti az,
hogy az MPP-seknek megmutatnák a törvénytervezetet. Nekünk az
a legnagyobb gondunk, hogy 2013 májusától eltelt kilenc hónap,
s most megígérték az RMDSZ-esek, hogy idén májusban, az EP-választások
idején benyújtják a törvénytervezetet. Arra gyanakszunk, hogy
az RMDSZ egyik kampányfogása mindez. Maga a Néppárt nem is jött
volna létre, ha a Szövetségben elvégezték volna a szükséges
munkát a Székelyföld területi és a magyarság kulturális
autonómiája érdekében.
Jól tudom, hogy ön a Néppárt alelnöke, de mégis, hogy
látja, az RMDSZ szavazói, főleg a Székelyföldön, nem
nyugtalankodnak azért, hogy késik a tervezet benyújtása?
– A székelység elsöprő többsége támogat minden kezdeményezést,
ami a Székelyföld területi autonómiájára vonatkozik. A székelyek
nagy menetelése is megmutatta, hogy milyen nagy az autonómiára
a társadalmi igény. Naivan azt gondoltuk, az RMDSZ vezetősége
megérti az idők szavát, és megteszi a szükséges lépéseket.
Viszont már sok székelyföldinek elfogyott a türelme a hitegetések
miatt. Az RMDSZ-nek minden választási kampányban fontos az
autonómia, de a voksolások után ezt a kérdést rövid időn
belül elfelejtik.
Az Erdélyi Magyar Néppárt milyen típusú autonómiával
lenne elégedett?
– A Székelyföld számára
egyértelműen a területi-közigazgatási autonómia lenne a
megfelelő, míg a vegyes népességű területeken a kulturális
autonómia. Mindkettőt nagyon fontosnak tartjuk, de jelenleg a székelyföldi
területi autonómia az aktuális, ez van napirenden, s emellett
állunk ki minden fórumon.
Ön szerint mi az oka, hogy az RMDSZ nem támogatta a Néppárt
autonómiatüntetéseit?
– Emögött lehet hiúság,
féltékenység, s az is, hogy egy rivális párt akciójáról
van szó. Mi annak idején kijelentettük, és be is tartjuk azt
az ígéretünket, hogy bárki kezdeményezze a Székelyföld területi
autonómiáját, azt mi támogatjuk. Tehát mi is ott leszünk
Marosvásárhelyen március 10-én, a Székely Nemzeti Tanács által
kezdeményezett Székely Szabadság Napján, és mindent megteszünk
annak érdekében, hogy minél többen vegyenek részt ezen a
rendezvényen.
Valentin Bretfelean, a marosvásárhelyi rendőrség parancsnoka szerint
a nyilvános rendezvényeket véleményező bizottság február
12-én elemezte az SZNT által meghirdetett rendezvény részleteit,
és csak a székely vértanúk emlékművénél tartandó megemlékezést
véleményezte kedvezően, az összegyűltek felvonulását nem.
Mi ennek az oka?
– A rendőrség jelenleg ezt a határozatot hozta, tehát felvonulni
nem szabad. De bízom abban, hogy azért Románia mégis csak jogállam,
s a menetelésre is megkapjuk az engedélyt, hiszen semmi olyan
dolog nem történne, ami nem lenne eurokonform. Az olyan a
kijelentéseket pedig már megszoktuk, mint amelyek például
Marius Pascan volt
Maros megyei prefektus szájából hangzottak el. Ő hazaárulásnak
látja, hogy a székelyek különálló közigazgatási egység létrehozását
akarják. Azt veszem észre, hogy ma már egyre több román
politikus megérti azt, mit szeretnének a székelyek elérni, s
az nem veszélyezteti az állam egységét. S az olyan politikai
kalandorok szövegét, mint amilyen Pascané,
nem vesszük tudomásul.
Engedjen meg egy másik témát: idén EP-választások
lesznek Romániában. A Néppárt és az Erdélyi Magyar Nemzeti
Tanács (EMNT) európai parlamenti képviselő-jelöltje Tőkés László.
Ez azt jelenti, hogy Tőkés úr a Néppárt színeiben indul?
– Március 26-áig kell benyújtani
a jelöléséket, s mi még reménykedünk abban, hogy addig létrejön
az erdélyi magyar koalíció. Tehát a három magyar politikai
szervezet közös listát állít, s azt Tőkés László vezeti.
Ennek nincs technikai akadálya, s abban az esetben, ha nem jön létre
a koalíció, akkor más eszközt találunk annak érdekében,
hogy Tőkés László folytathassa a munkáját Brüsszelben.
Medveczky
Attila
|
