vissza a főoldalra

 2014.03.14. 

Ukrajna és Szlovákia helyzete - Államfőjelöltek vitája a TA3-ban

Élő adásban találkoztak és fejtették ki véleményeiket, álláspontjaikat különböző kérdésekkel kapcsolatban a legesélyesebb köztársaságielnök-jelöltek - köztük a magyar Bárdos Gyula is - a TA3 hírtelevízió által szervezet vitaműsorban.

Szlovákiában március 15-én tartják a köztársaságielnök-választás első fordulóját, melyen összesen 14 jelöltre lehet szavazni. A TA3 televízió vasárnap két „felvonásban szervezett randevút” az államfőjelölteknek. A legesélyesebb hét jelölt délelőtt 11-kor találkoztak az Óvárosban, a parlament történelmi épületében. A másik hét jelölt vitájának helyszínét ugyanitt, de négy órával későbbi időpontra határozták meg.

A jelöltek számára egyforma műsoridőt biztosítottak véleményeik kifejtésére. Először az ukrajnai helyzettel kapcsolatban kérdezték őket, majd Szlovákia helyzetéről, az államfői jogkörökről és a jogállamiságról.

 Bárdos Gyula, aki a Magyar Közösség Pártja jelöltjeként, valamint polgári jelöltként is részt vesz a választáson elmondta, Ukrajnával kapcsolatban nem ért egyet azzal a véleménnyel, hogy Szlovákia egyértelműen kifejezte álláspontját. Az ilyen helyzetre – hangsúlyozta – egyértelmű igent vagy nemet kell mondani. Az ukrajnai helyzetet nem lehet a gázimport tükrén keresztül értékelni, mint ahogy azt sokan teszik. Szlovákia tagja az Európai Uniónak és a NATO-nak is, ennek szerinte nincs is alternatívája, de szuverén módon, teljes jogú tagként kell véleményét megfogalmaznia ezekben a szervezetekben is, nem pedig más országok válaszaira várni. Ami Ukrajna polgárait illeti, Bárdos Gyula szerint amiben csak tudunk, segítenünk kell őket.

A köztársasági elnöki tisztséggel kapcsolatban emlékeztetett arra, hogy az elnöki palotában már 10 éve nem államférfi elnököl. Az államfőnek személyiségnek kell lennie, aki képes arra, hogy felhívja a polgárok figyelmét az ország helyzetével kapcsolatos fontos kérdésekre. Bárdos Gyula szerint olyan esetekben sem hallgathat, mint amilyen például a dunaszerdahelyi szurkolók elleni rendőri erőszak volt, vagy Malina Hedvig ügye, de ugyanitt felhívta a figyelmet Szlovákia regionális különbözőségeire is. „Olyan emberre van szükségünk, aki nem hozható kapcsolatba a gazdasági élet cápáival, és nem bábu más kezében". Hangsúlyozta, az MKP a múltban is képes volt arra, hogy Szlovákia államérdekeit szem előtt helyezve cselekedjen, erre példa a Lisszaboni Szerződés megszavazása is.

Ami az alkotmányt illeti, annak a polgári elvből kellene kiindulnia, annak preambulumának a „Mi, a Szlovák Köztársaság polgárai … „ szavakkal kellene indulnia – mondta Bárdos Gyula. Felhívta a figyelmet, hogy Szlovákia köztársasági elnökének az ország valamennyi polgárának államfőjének kell lennie. 

 Robert Fico szerint a szlovák kormány Ukrajnával kapcsolatban egyértelműen megfogalmazta, hogy a nemzet jog sérülést szenvedett. Biztosította a polgárokat, hogy az országnak elegendő a gáztartaléka. „Hideg fejjel kell döntenünk. Először nemzeti érdekeinket kell figyelembe vennünk” – mondta. Hozzátette, hogy az államhatárok Ukrajna és Szlovákia között teljes mértékben biztosítottak. Úgy látja, az államfőnek nem a kormány ellenzékének kell lennie, erről már a jogköreinél fogva sem lehet szó. Elmondta, sok tennivaló van azon a téren, hogy az országban az igazságosság és a törvényesség kevésbé ütközzenek egymással, sajnos, jelenleg erre több példa is van.

Ján Čarnogurský  szerint az ukrajnai helyzettel kapcsolatban Szlovákiának leginkább Németországra kell figyelnie. Amíg ők sem alkalmaznak szankciókat, addig Szlovákiában sincs ok erre. Szerinte a NATO belépése az ukrajnai helyzet megoldásába rontana a helyzeten. Ami Szlovákia helyzetét illeti, főleg arra kellene odafigyelni, hogy néhány évvel ezelőtt még „kárpáti tigrisként” emlegették az országot, ma viszont már nem! Szükségét látja annak is, hogy az államfői tisztség iránti bizalom helyreálljon az országban.

Andrej Kiska hangsúlyozta, az Ukrajnát érintő dolgokról elsősorban az ott élő embereknek kell dönteniük. Itthon arra kell ügyelnünk, hogy a fiatalemberek ne kényszerüljenek arra, hogy munkahely-hiány miatt az ország elhagyására kényszerüljenek. „Ezt a problémát a hagyományos politikusok nem oldják meg” – figyelmeztetett. Arra is, hogy a köztársasági elnöknek kötelessége konzultációt folytatnia a miniszterelnökkel, ha a kormány értelmetlen rendeleteket hoz.

Pavol Hrušovský hangsúlyozta: „az ukrajnai történteket nem tudom másként jellemezni, mint agresszió“. Úgy látja, Ukrajnának ott a helye az Európai Unióban, ebebn segítenünk kell az országot. Szlovákiában az a legrosszabb, hogy az emberek elveszítik a reményt, és ezt az államfőnek látnia kell, erről nem hallgathat. Fontos teendőnek tartja azt is, hogy a mečiari amnesztiákat végre töröljék.

Radoslav Procházka a békés megoldás fontosságát hangsúlyozta Ukrajnával kapcsolatban. Az államnak pedig végre abba kellene hagynia, hogy harcot folytat saját polgáraival szemben.

Milan Kňazko úgy látja, a szlovák diplomácia Ukrajnával kapcsolatos lépései ésszerűek. Az országnak olykor vállalnia kell a „szóló lépéseket” is, mint ahogy cselekedett például – helyesen – Koszovóval kapcsolatban is.

Az adás elején ismertették az MVK ügynökség közvélemény-kutatásának legújabb eredményeit. Eszerint Robert Ficóra 38 százaléknyian voksolnának az államfőválasztás első fordulójában, őt Andrej Kiska követi 23 százalékkal. A további sorrend: Radoslav Procházka 11,5%; Pavol Hrušovský 9%; Milan Kňažko 8%, Bárdos Gyula 4,5%, Helena Mezenská 2%, Ján Čarnogurský 1,5%. Tehát ha ennek ismeretében osztották volna kétfelé amezőnyt, akkor Čarnogurský helyett Mezenskáé lett volna a hetedik hely.