vissza a főoldalra

 

 

 2014.03.14. 

Két év alatt valamennyi hazai általános és középiskola hálózati csatlakozása megújul

A miskolci pályázat a sikere miatt döntöttünk a Digitális Közösség Program folyatása mellett

Az általános iskolában egyre meghatározóbb az informatika-oktatás, az informatikai eszközök használata. A sávszélesség-bővítést követően uniós forrásból mintegy 12 milliárd forint jut az iskolák informatikai eszközeinek fejlesztésére. Vályi-Nagy Vilmos infokommunikációért felelős államtitkár elmondta: valamennyi településen ki kell építeni az internetes gerinchálózatot egészen utcaszintig, s az adott állampolgár eldöntheti, kíván-e élni az adott csatlakozási lehetőséggel.

 Tudtommal 2013. január 1-jén indult be a Sulinet+ projekt az országban. Melyek a projekt közvetlen célcsoportjai?

 –A közvetlen célcsoportba tartozik bele az összes állami és egyházi fenntartású általános és középiskola.

 Az iskoláknak pályázniuk kellett ahhoz, hogy részt vehessenek ebben a programban?

 –Szó sincs pályáztatásról. Valamennyi magyar iskolát ellátunk ezzel a fejlesztéssel, hogy emeljük a kapcsolódó kiszolgálási sávszélesség szintjét. Jelenleg 4 407 oktatási intézmény vesz részt ebben a programban, s ezen kívül 236 könyvtárban és 21 múzeumban is sávszélesség-emelést hajtunk végre. Hozzávetőlegesen 1,2 millió diák, 130 ezer oktató, és nyilván a könyvtárak látogatóinak internet használati lehetőségeit bővíti, szélesíti ez a program.

 Ma már az informatikai eszközök használata szinte minden szektorban lényeges. Bizonyára az még lényegesebb, hogy a hátrányos helyzetű térségek iskoláiban is megfelelő technológia álljon rendelkezésre a tanulók számára?

 –Természetesen. Kifejezett célunk volt, hogy azokat a vidéki, kistérségi iskolákat támogassuk, ahol vagy egy szolgáltató működik, vagy még egy sem. Azokon a helyszíneken, ahol nincs vezetékes szolgáltatás, ott műholdas szolgáltatás keretében biztosítjuk az internetet.

 Mekkora összegből tudták eddig finanszírozni a projekt megvalósítását? Mekkora forrás jut az iskolák informatikai eszközeinek fejlesztésére?

 –Ez a projekt alapvetően a hálózatfejlesztéshez kapcsolódik, s ezen kívül léteznek még eszközberuházási, eszközfejlesztési projektjeink. A hálózatfejlesztéshez egyszeri beruházási költség kapcsolódik, illetve, amit lényeges kiemelni, hogy nem beszélhetünk üzemeltetési többletköltségről. Úgy valósítottuk meg a beruházást, hogy több és minőségibb szolgáltatást tudunk azonos áron biztosítani a fejlesztés eredményeképpen. A fejlesztés keretösszege 839 millió forint, és ehhez még 461 milliós további beruházás társul. Így összességében 1,3 milliárd forintba kerül a program végrehajtása. A sávszélesség-bővítést követően uniós forrásból 12,5 milliárd forint jut az iskolák informatikai eszközeinek fejlesztésére – az intézmények 4 400 interaktív táblához, 4300 tanulói táblagéphez, 3 800 új munkaállomáshoz és 14 000 laptophoz juthatnak hozzá. Ezen kívül számos szoftvert és egyéb informatikai kiegészítő eszközt – projektorokat, digitális táblát, nyelvi laborokat, nyelvi szoftvereket – kapnak az intézmények. Ennek eredményeképpen, technikai értelemben lényegesen versenyképesebb, korszerű informatikai rendszer áll az iskolák rendelkezésére. Ez a program márciusban indul el a közbeszerzések kiírásával, s reményeink szerint még az idén megtörténik az eszközök kiosztása és beüzemelése.

 Milyen eredményekkel lennének elégedettek rövid, illetve hosszú távon a hálózat-elérési szolgáltatások terén?

 –Attól függően, hogy milyen településről van szó, és hogy azon a településen mennyi szolgáltató működik, minimum kétszeres, de vannak olyan helyek, ahol tízszeres sebességnövekedést tudunk elérni. Célunk, hogy záros határidőn belül legalább 10 Mbps kapcsolat és 2018-ra 100 Mbps sebességű, lehetőleg szimmetrikus kapcsolatokkal rendelkezzen minden oktatási intézményünk. Mindez nemzetközi szinten is egyedülálló lehetőséget biztosítana iskoláink számára. A hálózatfejlesztés végrehajtása több csomagban történik. A tényleges fejlesztés idén február közepéig az intézmények 40%-ánál lezárult, a maradék 60%-nál pedig év végéig megtörténik.

 A másik témánk: indul a Digitális Közösség Program második szakasza. Több médiumban olvastuk, hogy a Nemzeti Infokommunikációs Stratégia legfontosabb célkitűzése, hogy a digitális eszközök előnyei elérhetőek legyenek minden magyar állampolgár számára. Miért pont Miskolc városát választották ki arra, hogy első körben ott induljon el ez a program?

 –Ilyen típusú projektek korábban csak nagyon kis közösségeknél, egy-egy célcsoportnál kerültek megvalósításra, és nagyobb volumenben, egy teljes város esetében, teljes lefedettség keretében még nem. A választás elsősorban azért esett Miskolc városára, mert az elmúlt évtizedekben jelentős mértékben leszakadó régióközpontról beszélhetünk. Sőt, immár a Miskolchoz tartozó járás 38 települése is része a programnak. Olyan kísérleti projektről van szó, amely reményeink szerint valamennyi hátrányos helyzetű régióra, kistérségre is kiterjed a jövőben. Azt tapasztalatuk, hogy Miskolcon sikerült a társadalmi célcsoportokat megszólítani, és bevonni a programba; többek között a nyugdíjasokat, munkanélkülieket, a szociális rendszerben dolgozókat. Miskolc egyetemváros, így ott a programban kiemelten kezeltük a diákokat is, de mellettük a kismamákat, és azokat a 45 év feletti munkavállalókat is, akik koruknál fogva kiszorultak a digitális világból. Ennek a pályázatnak a sikerét látva döntöttünk úgy, hogy folytatjuk a Digitális Közösség Programot. Azt gondolom, hogy miután a magyar kormány és Brüsszel között az uniós forrásokat biztosító partnerségi megállapodást aláírják, egyre több kistérséget tudunk a projektbe bekapcsolni.

 Ebben a programban „csupán” eszközt adnak azok számára, akik mondjuk a laptoppályázatra jelentkeztek?

 –Ennél sokkal többet biztosítunk a program keretén belül. Egyrészt eszközoldalon magát a laptopot úgy biztosítjuk a pályázók számára, hogy az teljes körű vírusvédelemmel, garanciával, biztosítással rendelkezik. Cserébe a pályázóknak vállalniuk kell a folyamatos internet eléréssel kapcsolatos alapköltségeket, hiszen így lehet a világháló előnyeit hasznosítani. Emellett képzést is biztosítunk a pályázóknak. Mindenkinek kötelező egy olyan teszt kitöltése, mely tudásuk felmérésére szolgál. S ez alapján írunk elő képzést mindazok számára, akik nem rendelkeznek alapfokú informatikai ismeretekkel. Alapvetően a géphasználatra, az e-mail, az internet használatára, s a számítógép alapszintű működésére vonatkoznak az oktatási anyagok. A programnak vannak olyan elemei, amelyek nem közvetlenül a magánszemélyeknél, hanem a kiválasztott térségben valósulnak meg, mint például a széles sávú hálózat fejlesztés a közintézmények vonatkozásában, oktatási portál és tudásbázis építése, illetve olyan alkalmazások kialakítása, amelyeken keresztül az adott város, térség ügyintézését lehet elektronizálni és gyorsítani.

 Honnan szerezhetnek tudomást ezekről a lehetőségekről az érdeklődő lakosok?

 –Számos formában hirdettük és publikáltuk ezt a programot: tévében, rádióban, újságokban, plakátokon, lakossági eseményeken, és természetesen internetes felületeken is. Hiszen sokan interneteznek könyvárakban, közösségi terekben. Miskolc esetében – bár még tart a pályázatok lezárása – körülbelül 15 ezer laptop kiosztása kerül közvetlenül a pályázókhoz. További 1000-et azoknak az oktatási intézményeknek adunk át, amelyek hátrányos helyzetű besorolásúak. Mintegy 4000 laptopot a miskolci járás 38 településén élő pályázók között osztanak ki.  

Az egyik internetes portálon olvastam, hogy uniós elvárás, hogy 2020-ig minden háztartásban legyen szélessávú internet. Ezt meg tudják valósítani?

 –Helyesbítenem kell: a digitális menetrend nevű EU-s direktívát minden egyes tagállamnak teljesítenie kell. Ebben a dokumentumban megfogalmazták, hogy 2020-ra biztosítani kell azt, hogy valamennyi állampolgár legalább 30 Mbps, minden második állampolgár pedig 100 Mbps sávszélességű internet hozzáférési lehetőséget kapjon. Ez azt jelenti, hogy valamennyi településen ki kell építeni a gerinchálózatot egészen utcaszintig, s az adott állampolgár eldöntheti, kíván-e élni az adott csatlakozási lehetőséggel. Ilyen gerinchálózat jelenleg egyetlen EU-s tagállamban, így Magyarországon sincs. S mi kormányzati oldalon azt szeretnénk elérni, hogy 2020 helyett már 2018-ra valósítsuk meg az országos gerinchálózatot.

 

Medveczky Attila