vissza a főoldalra

 2014.03.21. 

Tömeges menedékjogi kérelem

A rendőrség különös figyelmet fordít a migránsokat befogadó intézményekre, rendszeresen ellenőrzi azokat

Kilencszeresére nőtt tavaly a menedékjogi kérelmek száma. Tavaly júniusban egy hónap alatt kétszer annyian kértek menekültügyi védelmet, mint az előző évben összesen. Dr. Végh Zsuzsanna, a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal főigazgatója elmondta: a menedékjogot kérők 90%-a tehát a balkáni útvonalon keresztül érkezett illegálisan hazánkba.

 2013-ban olyan növekedés volt az illegális migrációban, ami az 1990-es évek elejére volt jellemző, hiszen kilencszeresére nőtt egy év alatt a benyújtott menedékjogi kérelmek száma. Számoltak ilyen nagy volumenű növekedéssel?

 –Számítottunk arra, hogy 2013-ban többen kérnek menedékjogot hazánkban, mint az azt megelőző évben, de ez a nagy arányú növekedés minket is meglepetésként ért. A migrációs helyzet alakulását mindig nagymértékben befolyásolják a nemzetközi konfliktusok, tehát az egyes országokban zajló esetleges polgárháborúk, melyek nagyobb tömegvándorláshoz vezetnek. A Balkánon át Magyarországon keresztül vezet az egyik ilyen menekült-útvonal az Európai Unió felé. Tehát ezen a szárazföldi útvonalon át nagyon sokan érkeznek az unió területére.

A jelenlegi ukrajnai válság miatt, nőtt a keleti szomszédunkból érkező menedékjogot kérők száma?

 –Eddig az ukrajnai válságnak semmilyen hatása nem volt a magyarországi menekültügy állapotára. Elsősorban az illegálisan érkező menekültek az ország déli határszakaszán, Szerbia irányából lépnek Magyarország területére. A menedékjogot kérők 90%-a Dél-Alföldi Régió területén nyújtja be a kérelmét.

 Az ön által irányított hivatal vizsgálja ki azt, hogy a menedékjog igénye mennyire jogos az egyes esetekben?

 – A Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal menekültügyi hatósága az illetékes, hogy minden nemzetközi védelemért folyamodó esetében lefolytassa az eljárást. A határrendészeti szerv az illegális határátlépést követően idegenrendészeti eljárást indít. Ha ennek során a külföldi menedékjogot kér, akkor a rendőrség átadja az illetőt a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal menekültügyi hatóságának, amely lefolytatja a további eljárást.

 Jelenleg mennyi befogadó intézmény létezik Magyarországon?

 –Hivatalunk többféle befogadó intézményt üzemeltet. A nyitott befogadó állomásokra kerülnek a leggyakrabban, a főszabály szerint, a menedékjogot kérők. A nyitottság azt jelenti, hogy az intézményt a külföldi napközben elhagyhatja. Sőt, ha bejelenti a hosszabb időre való eltávozását, és a hatóság ezt engedélyezi, akkor ez a lehetőség is adott számára. Ilyen intézményt működtetünk Bicskén, Debrecenben és Vámosszabadiban. A jogsértések miatt idegenrendészeti eljárás alatt álló külföldiek számára nyitott intézmény, úgynevezett közösségi szállás működik Balassagyarmaton. Ide olyan külföldieket helyezünk el, akik nem tudnának önmagukról gondoskodni és akik számára a közösségi szállás egyben kötelező tartózkodási hely. Emellett működnek még menekültügyi őrzött befogadó központok is, amelyben szabadságkorlátozásra kerül sor. Tehát a menedékjogot kérő esetében dönthet úgy is a hatóság, hogy a külföldi menekültügyi őrizetét rendeli el.  Mindez szigorú jogszabályi feltételek mellett folyamatos bírói kontrollal működik, három napot követően csak a bíróság hosszabbíthatja meg az őrizet időtartamát, amely legfeljebb hat hónapig tarthat. Ilyen központ Debrecenben, Békéscsabán és Nyírbátorban működik.

 Többször lehetett arról olvasni, hogy az ilyen intézményekben lakóknak nem szívesen örülnek az adott településen és annak környékén élők. Féltik a biztonságukat. Azt is mondják közegészségügyi kockázattal bír egy adott menekülttábor létrehozása. Mennyire jogos ez a félelem?

 –Ezek a félelmek nem megalapozottak. A közegészségügyi kockázat fölvetésére válaszolva: minden menedékkérőnek kötelező az ÁNTSZ által végzett szűrővizsgálaton részt vennie, hiszen ez alapfeltétele annak, hogy a külföldi közösségbe tartózkodjon. Amennyiben betegsége miatt kezelésre szorul a külföldi, akkor az ÁNTSZ erre fölhívja a figyelmét, hogy kötelező neki a gyógyító folyamatban részt vennie. Tehát nagyon szigorú az egészségügyi felügyelet. A statisztikai adatok pedig nem támasztják alá azt az aggodalmat, hogy a menekülteket befogadó intézmények lakói súlyosan veszélyeztetik a közbiztonságot. Nagyon ritkán fordul elő jogsértés –az is inkább csekélyebb súlyú, mint például bolti lopás-, az intézményen kívül. A súlyosabb jogsértések az intézmények falain belül történnek, például ha a külföldiek a vita hevében bántalmazzák egymást. De ez sem túl gyakori. 2013-ban a legsúlyosabb jogsértés az volt, mikor a békéscsabai őrzött befogadó központot felgyújtották a lakók. Tavaly júniusban egy hónap alatt kétszer annyian kértek menedékjogi védelmet, mint az előző évben összesen, ezért nagyon zsúfoltak voltak az intézmények, s ez a körülmény is vezethetett a debreceni befogadó állomáson történt tömegverekedéshez. Ez is házon belül történt, tehát a menekültek főleg egymás sérelmére követnek el jogsértő cselekményeket. A rendőrség különös figyelmet fordít a befogadó intézményekre, rendszeresen ellenőrzi azokat.

 Tavaly kétszer annyi kísérő nélküli kiskorú érkezett illegálisan az országba, mint előző évben. Esetükben a célállomás Magyarország, vagy más uniós államokba igyekeznek?

 – Magyarország a migráció tekintetében továbbra sem cél-, hanem tranzitország. Ezt mutatja, hogy az ügyek csaknem kétharmadában az eljárást meg kellett szüntetni, mert kérelmezők időközben valamelyik nyugat-európai országba távoztak. A kísérő nélküli kiskorúak esetében sem Magyarország a célállomás; összesen 380 kísérő nélküli kiskorú érkezett illegálisan tavaly hazánkba. Ők elsősorban valamelyik uniós tagállamban élő rokonaikhoz, szüleikhez indulnak, vagy olyan országba, ahol a honfitársak nagyobb számban élnek. A cél, hogy a családi egység megvalósuljon, tehát, ha a szülőket keresik föl a gyerekek, akkor a tagállamok méltányosan járnak el. Mivel a kiskorúak szabadságát nem lehet korlátozni, ezért a külföldiek a magyar fiatalokkal együtt a gyermek – és ifjúsági intézményekbe kerülnek elhelyezésre. Sokan ezt ki is használják, és a tapasztalatok szerint, az embercsempészek szinte azonnal továbbviszik őket más uniós államokba. Arra is van példa, hogy többen kiskorúnak vallják magukat az eljárás során, és az orvos szakértői vélemény állapítja meg, hogy valójában felnőtt illegális menekültről van szó.

 Mi a helyzet a legális migráció arányával? Akik legálisan érkeznek, munkavégzés céljából kérik az engedélyt?

 –A legális migrációs adatok alig változtak a korábbi évekhez viszonyítva. Évek óta tehát kismértékű növekedés figyelhető meg a legálisan itt tartózkodó külföldiek számát tekintve. 2013. december 31-én több mint 221 ezer huzamos tartózkodási jogosultsággal rendelkező külföldi szerepelt a nyilvántartásunkban, amely 4%-kal haladja meg a 2012. év azonos időszakának adatait.  . Legtöbben tanulmányok folytatása miatt kérik a tartózkodási engedélyt. Az itt tanuló diákok számában jelentős a növekedés, amely egyúttal azt tükrözi, hogy a felsőoktatási intézményeink minősége nagy vonzerővel bírnak. A kereső tevékenységet folytatók száma is viszonylag magas a legálisan itt tartózkodók között, de esetükben nem beszélhetünk a tavalyi évhez képest növekedésről. 

 Mennyire megoldott a menekültügyi kérdés az Európai Unióban?

 –A menekültügyi kérdés nagyon is jogosan foglalkozatja mind az európai közvéleményt, mind az illetékes szerveket, mert az unió egyes tagállamaiba hatalmas méretű a beáramlás. Igaz, az elmúlt években számos európai uniós norma született , azonban a migrációs problémák megoldása további és folyamatos erőfeszítéseket igényel közösségi szinten is. Ilyen például az illegális migránsok körében a menedékjoggal való visszaélés kérdése, amely az EU intézményei napirendjén is szerepel, és joggal merül fel például a tehermegosztás kérdése is. A schengeni külső határokkal rendelkező tagállamok – mint Magyarország – jelentős migrációs nyomásnak vannak kitéve, és nagyobb terheket is vállalnak.

Medveczky Attila