|
 2014.03.21.
A szocialisták 1000 milliárd forintot
vontak ki az önkormányzati rendszerből
Sikerült úgy gazdálkodunk, hogy idén több, mint 3 milliárd
forint jut fejlesztésekre
A Gyurcsány-korszakban
1000 milliárd forintot vontak ki az önkormányzati rendszerből,
miközben számtalan feladatot adtak oda – forrás nélkül –
a településeknek. A szocialista kormányok nem sokra becsülték
a magyar vidéket, a magyar településeket. Dr. Láng Zsolt,
Budapest II. kerületének polgármestere, a parlament Önkormányzati
és Területfejlesztési Bizottságának elnöke elmondta: erős
országot csak úgy lehet építeni, ha a településeink is megerősödnek;
ezért is volt lényeges az adósságkonszolidáció.
Polgármester úr február 23-án kijelentette: 2014 egy
új korszak kezdete a magyar települések számára, végre nem
az adósságokra, a terhekre, hanem a lehetőségekre összpontosíthatnak.
Hogyan adósodtak el a magyar települések?
– Ahhoz, hogy valóban értékelni tudjuk az idei év
kezdetét az önkormányzatok és a települések életében,
vissza kell tekintenünk. Meg kell vizsgálnunk, hogy 2002-től
nyolc éven át az MSZP–SZDSZ-kormányok mivel sújtották a
települési önkormányzatokat. „Több pénzt az embereknek, több
pénzt az önkormányzatoknak!” – ez volt a szocialisták
egyik választási szlogenje. Mindezt úgy „valósították
meg”, hogy nyolc év alatt közel ezermilliárd forintot vontak
ki a rendszerből. Egyre több feladatot kaptak az önkormányzatok,
de nem rendeltek mellé
forrásokat. A felelőtlen kormányzati munkának köszönhetően
2010-re a települések jelentős része a csőd szélére került,
és tevékenységük abban merült ki, hogy a túlélésre keresték
a megoldást. Fejlesztések, hosszú távú stratégiák szóba
sem jöhettek, de ha került is valahonnan plusz forrás, azt
felemésztette a hiteltörlesztés. 2010-re ez a folyamat oda
vezetett, hogy 1300 milliárd forint adósságot halmoztak fel a
magyarországi önkormányzatok.
Az elmúlt négy
évben először a megyei önkormányzatok, majd az ötezernél
kisebb lélekszámú települések, majd pedig a teljes szektor adósságait
vállalta át az állam. 2014 tavaszán már „tiszta lappal”
indulhat minden hazai település. Az új önkormányzati törvény
egyértelművé tette a kötelező feladatokat és azok finanszírozását.
A kormány intézkedéseinek köszönhetően egy-egy település
vezetése ma már azon gondolkodhat, hogy saját bevételeiből
milyen lényeges és hasznos beruházásokat valósítson meg az
ott élők számára.
Az eladósodás következménye volt a migráció
és a beruházások számának visszaesése?
– A legkilátástalanabb helyzetbe a vidéki kistelepülések
kerültek, mert teljesen elmaradtak a fejlesztések. Alig maradt
munkahely, újak pedig az elmaradó beruházások miatt nem létesültek.
E folyamat sajnálatos következménye lett, hogy a falvak kiürültek,
a fiatalok a nagyobb városokba kötöztek, és iskolák százaira
tettek lakatot. Az adósságkonszolidáció újra megteremtheti a
reményt, hogy településeink gyarapodni fognak, és ezzel hazánk
is sokkal erősebbé válik.
Mit gondol, a baloldali ellenzék miért kritizálta
ezeket az átalakításokat?
– Ha visszatekintünk az elmúlt négy évre, nem találunk
olyan kormányzati intézkedést, amelyet a baloldal elfogadott
volna. Tőlük kellene megkérdezni, hogy konstruktív ellenzéki
magatartásnak tartják-e valamennyi kormányzati törekvés
automatikus elutasítását, azokét is, amelyek kedvezően érintik
az emberek hétköznapi ügyintézését, segítik egy-egy család
életét. Ma is a rezsicsökkentés ellen érvelnek, miközben mi
arra törekszünk, hogy polgáraink ne fizessenek jóval magasabb
közüzemi díjakat, mint más európai országok lakói.
Botka László, Szeged szocialista polgármestere szerint
az átalakításokkal az önkormányzatok csődbe mennek, hiszen
„a kormány által ellenséggé tett bankok" nem lesznek
hajlandók közreműködni a finanszírozásban. A szocialista
politikus szerint a falvak esetében „teljes egészében felszámolják"
az önkormányzatiságot, hiszen – mondta – a falusi önkormányzatoknak
nem lesznek intézményeik, bevételeik, sőt a legkisebb településeken
még a hivatali ügyintézés is megszűnik. Mi erről a véleménye?
– Botka László állítása ellentmondásos és félrevezető.
Nézzük a tényeket! A bankoktól felvett hitelt vissza kell
fizetni, tehát az nem bevételi forrás. Kormányunk célja az
volt, hogy az önkormányzatok feladatainak ellátásához pénzügyi
egyensúlyt teremtsen. Ehhez
az állam biztosítja a szükséges forrást, így minden település
a saját bevételeivel gazdálkodhat. A jövőben is fel lehet
venni hitelt EU-s projektekhez, de ahhoz a kormány jóváhagyása
szükséges. Többet nem állhat elő súlyos eladósodás, mint a
szocialista–szabad demokrata időszak alatt. A bankoknak pedig a
jövőben is az lesz az érdekük, hogy ha megfelelő fedezetet látnak,
kölcsönt adjanak. A településeknek olyan kölcsönt kell
felvenniük, amelyet képesek visszafizetni, és olyan helyi beruházásokra,
ami biztosítja számukra a fenntartható fejlődést.
A II. kerületről az a sztereotípia él a magyar
emberekben, hogy gazdag kerület, főleg jómódúak lakják. Ez a
városrész is eladósodott 2010-től?
– Az igaz, hogy a kerületünkben élők adóbefizetéseinek
összege kiemelkedő az országban.
Miközben azonban itt élők jövedelemszintje átlag
feletti, az talán kevésbé köztudott, hogy szociális ágazatunk
több mint 5000 emberről gondoskodik. Ugyanúgy a központi költségvetésből
jutunk forrásokhoz, mint a többi magyar helyhatóság, hiszen az
adóbevételek többsége az állami büdzsébe folyik be. Ebből
a kasszából érkezik vissza forrás az önkormányzatokhoz a célfeladatok
ellátására. Ezért is van, hogy önkormányzatunk nem gazdag,
átlagosan finanszírozott.
Működésünk évek
óta egyik legfontosabb erénye, hogy nem kellett hitelt fölvennünk,
kötvényt kibocsátanunk gazdálkodásunkhoz.
Még beruházásaink önrészét is saját forrásból
teremtettük meg. Szeretném megemlíteni, hogy a II. kerület
idei 15,5 milliárd forintos költségvetéséből több mint 3
milliárd forintot fordítunk fejlesztésekre!
Visszatérve a kérdésére:
kerületünk 2005-ben, elődöm polgármesteri ideje alatt 2,1
milliárd forintos célhitelt vett fel a II. Rákóczi Ferenc Gimnázium
felújításához, amit a szocialista kormány és a
Demszky-vezette főváros támogatása nélkül, saját erőből
valósított meg. Ez az összeg megterhelte költségvetésünket.
E kölcsön maradékát konszolidálta
idén az állam. Lényegesnek tartom hozzátenni, hogy az
azon 1176 önkormányzat részére, amely soha nem vett föl
hitelt és nem adósodott el, a kormány 50 milliárd forintos külön
keretet hozott létre. 12,5 milliárd forintot már márciusig meg
lehetett pályázni. Tehát az adósság-konszolidációban nem részesült
települések felhasználhatják ezt a támogatást a kötelező
feladataikhoz kapcsolódó tevékenységekre, például út- és hídépítésre,
felújításra, az intézményhálózat korszerűsítésére.
Másik témánk: a II. Kerületi Önkormányzat is
csatlakozik az egészséges iskolabüfé programhoz. Sok szülő
panaszkodik városszerte, hogy az iskolákban lévő automatákban
egészségre káros italokat és ételeket kínálnak a
gyerekeknek. Mit gondol, mindez kinek a felelőssége?
– Közös felelősségünk. Fejlődik a világ és az ország
is, egyre több olyan terület kerül a látókörünkbe, amely
korábban nem kapott kellő figyelmet. 2010-ben fogadta el képviselő-testületünk
a II. Kerületi Önkormányzat életvitel-stratégiáját,
amelynek részét képezik a sportberuházások, az iskolai
testnevelés segítése, és az olyan programok megszervezése,
amely az egészséges életvitelt mozdítja elő. Ide tartozik
Mintamenza-programunk is. Ennek az a lényege, hogy csak az egészségügyi
követelményeknek megfelelő alapanyagokból főznek a kerületi
bölcsődékben. Ezt a törekvést bővítettük most egy új
elemmel, az egészséges iskolabüfé-programmal, amely arra irányul,
hogy 15 iskolánk büféjének vezetői is csak egészséges élelmiszereket
kínáljanak. Fontosnak tartjuk, hogy már gyermekkorban
kialakuljon az igény a legkevésbé káros élelmiszerek fogyasztására.
Ezzel talán el tudjuk érni, hogy gyerekeink majd szülőként is
egészséges életmódra neveljék a sajátjaikat.
Meghatározhatja-e egy adott önkormányzat, hogy mit árusítsanak
az iskolai büfékben, ha már nem iskolafenntartó?
– Ahol az önkormányzatok képesek fenntartani az iskolákat,
ott a tulajdoni és a fenntartói jog is változatlan formában
megmaradt. Így az a jogunk is, hogy beleszóljunk, mit árusítsanak
az iskolai büfékben.
Elérhető a fővárosban, hogy lehetőleg helyi termelőket
vonjanak be az iskolai étkeztetésbe?
– Természetesen, de nem egyik napról a másikra. Amikor
bemutattuk az egészséges iskolabüfé koncepcióját, a résztvevő
árusok, termelők többsége a főváros külső kerületeiből,
valamint az agglomerációból érkezett, és ez ígéretes volt
számunkra. Persze arra is figyelni kell, hogy a gyerekek elfogadják
és megszeressék az egészséges ételeket. Fontos, továbbá,
hogy ne emelkedjenek az iskolai étkeztetés árai. Tehát a
programnak számos olyan eleme van, amely elengedhetetlen a
sikeres megvalósításhoz.
Medveczky Attila
|
