vissza a főoldalra

 

 

 2014.03.28. 

A pápaiak sem kérnek a Gyurcsány-Bajnai korszak visszatértéből

Céljaink a további közlekedésfejlesztések, a településrekonstrukciók folytatása, és a foglalkoztatottság bővítése

Dr. Kovács Zoltán, a pápai központú választókerület Fidesz-KDNP –és országgyűlési képviselőjelöltje Zircen született, ám apai ágon tősgyökeres pápai. 1990-től kormánymegbízotti kinevezéséig Pápa város polgármestereként dolgozott, 1998 óta tagja a Magyar Országgyűlésnek.

 A közelmúltban Devecserben nagyszámú hallgatóság előtt beszélt Dr. Kövér László Országgyűlés elnöke és képviselő úr az ország „átvétel-kori" helyzetéről, ez elvégzett munkáról és az előttük álló feladatokról. Menjünk sorba: milyen állapotban vették át 2010-ben az ország vezetését?

 –A Bajnai-kormány leköszönésekor azt mondták a szocialisták, anyagilag rendben adják át az országot. Ez nem felelt meg a valóságnak, hiszen a költségvetésben 500 milliárdos hiány volt. Így, ha nem intézkedett volna szakszerűen azonnal a második Orbán-kormány, és az országgyűlés nem módosítja a költségvetést, akkor semmi sem biztosította volna többek között a közszférában a dolgozók bérezését, ahogy a nyugdíjak kifizetését sem. Emellett a költségvetés hiánya 3% fölötti volt, s mi kértük Brüsszelt, hogy legyenek türelmesek, hiszen kormányváltás történt, s ha már a korábbi időszakban ennél jóval többet megengedtek a szocialistáknak, akkor legyenek továbbra is toleránsak. Olli Rehn, az Európai Bizottság gazdasági és pénzügyekért felelős szocialista biztosa viszont 3 % alatti hiányt várt el, nem teljesítette kérésünket. Bizonyára nem nézte jó szemmel, hogy a magyar állampolgárok az újabb megsarcolásra, a megszorításokra nemet mondtak, és a Fidesz –KDNP-nek szavaztak bizalmat. A kormány és az országgyűlés kimondta: új utat kell a gazdaság területén járni; s megszülettek a multinacionális cégekre, a lízing cégekre, a biztosító társaságokra kivetett különadók és a rezsicsökkentés. Az igazságos közteherviselést szem előtt tartva azoktól a nagy multi cégektől szedtük be az adókat, akik a válság ellenére továbbra is jó pénzügyi helyzetben voltak, s így sikerült a költségvetést stabilizálni. Az IMF és az Európai Bizottság viszont ezt igencsak ellenezte, s így komoly konfliktusai voltak hazánknak az EU intézményeivel. Brüsszel nem csak, hogy nem adott segítséget hazánknak, hanem komoly szankciókkal fenyegette meg a kormányt. A céljuk az volt, hogy olyan politikust ültessenek Orbán Viktor helyére, aki nem ragaszkodik a különadókhoz, és a költségvetési hiányt lakossági megszorításokkal rendezi. Magyarországon a nem hagyományos eszközökkel megvalósított szerkezeti reformok gazdasági-pénzügyi fordulatot hoztak, a monetáris politika reformját pedig a gazdaságpolitika fordulata tette lehetővé. Csökkent az államadósság és az államháztartási hiány, miközben növekedett a foglalkoztatás és külkereskedelmi mérleg.

 Ez volt az országos helyzet, s mi jellemzi a pápait?

 –Szűkebb pátriámban 2010-től 2014-re 40%-kal csökkent a regisztrált munkanélküliek aránya. Jóval szélesebb a munkaerő piaci kínálat, mint a kormányváltás idején. A pápai önkormányzat 2010-re igen csak nehéz helyzetbe került, hisz a szocialista kormány és parlamenti többsége által hozott költségvetés nem volt elég a működtetéshez, így részben saját bevételből fedeztük a kiadásokat, és újabb hitelfelvételre volt szükség a fejlesztésekhez. Ezért is volt fontos az önkormányzati adósságkonszolidáció, 100 milliók maradtak így a kasszában. Meg kell jegyeznem, mindezek ellenére Pápa nem tartozott a nagy hitelfelvevők közé. A pápai ipari parkban lévő cégek a gazdaságfejlesztési projektek következtében megerősödtek, hiszen új bővítések történtek. Több milliárd forint került gazdaságfejlesztési pályázatok útján ezekhez a vállalkozásokhoz itt és a környéken.

 Ha Devecser városának nevét meghalljuk, még mindig a szörnyű iszapkatasztrófára gondolunk. Sikerült-e Devecsert azóta élhető településsé tenni?

 –Devecser városában a vagyoni károkat a kormány azonnal új lakópark építésével és jó néhány berendezési tárggyal pótolta mintegy 30 milliárd forintnyi összegben. Emellett új utakat épített. A Kármentő Alapba bekerült pénzből 1,6 milliárd forint jutott Devecsernek, ami személyi kifizetéseket is tartalmazott mintegy 300 millió forint értékben, a többi közösségi célokra került kifizetésre. A Kármentő Alap 2013 év közepén befejezte a tevékenységét, hiszen az volt a cél, hogy minél gyorsabban enyhítse a károkat. Tudjuk, hogy a lelkekben nem múlik el a katasztrófa hatása, mégis milyen csodálatos látni, hogy gyönyörű épületekben kezdhetnek új életet azok, akiknek semmijük sem maradt. Tehát a városban megtörtént a kármentesítés, és a károk fölszámolása. Lényeges lépés volt, hogy a kormány terület- és gazdaságfejlesztési, valamint foglalkoztatáspolitikai szempontok alapján tavaly májusban kibővítette a szabad vállalkozási zónák körét, melynek eredményeképp további hátrányos helyzetű településeket, köztük 27 devecseri kistérségi települést soroltak az övezetekhez. A szabad vállalkozási zónákban működő, valamint betelepülő vállalkozások többlettámogatást igényelhetnek a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter által a foglalkoztatás-bővítésének, az új munkahelyek teremtésének ösztönzésére meghirdetett pályázatokon, valamint további fejlesztési és foglalkoztatási célú támogatásokat kaphatnak. Éppen a házelnök úr avatta föl tavaly a Villkász Kft. zöldmezős beruházással megépült új üzemcsarnokát. Emellett Devecser bekerült a start munkaprogramba is, ami sok nehéz sorsú emberen segített. Kezdetét vette a belváros rekonstrukciója, új buszpályaudvar épült, új szakképző iskola működik. A város 42 év után újra járási székhellyé vált. A járási hivatal feladatai közül az új munkaügyi kirendeltség és okmányirodai ügyintézés a leginkább számottevő. Ki kell emelni, hogy a megyében, Veszprémben, Balatonfűzfőn és a közeljövőben Balatonfüreden, Herenden nyitunk új kormányablakokat, melyek integrált ügyfélszolgálatok. Elsődleges szempont, hogy a megyei-, illetve járási rendszer a jó állam szellemében egyenlő esélyt teremtsen az ország eltérő adottságú tájain élők számára az érvényesülésre. E célt szolgálja az is, hogy a most meglévő kormányablak-hálózat kibővüljön, s valamennyi járási székhelyen működjön ilyen ügyfélszolgálat, ahova a környéken lakók fordulhatnak majd. Egyszerűbbé és gyorsabbá válnak a hatósági eljárások azáltal, hogy a kormány kiemeltté nyilvánította a kormányablakok kialakításával, illetve felújításával kapcsolatos közigazgatási feladatokat.

 Az elmondottakon kívül milyen lényeges fejlődések történtek Pápa és Zirc térségében?

 –Tudjuk, 2014 áprilisától csökken az országgyűlési képviselők száma, növekszik a választókerületek nagysága, s így most a Veszprém megyei 4. számú választókerülethez 87 település tartozik, három várossal, Devecserrel, Pápával és Zirccel. Zircen és Pápán jelentős egészségügyi beruházások történtek. Az utóbbi városban kétmilliárdos egészségügyi fejlesztés indult el, illetve bizonyos elemei már elkészültek. A zirci Erzsébet Kórház-Rendelőintézet fejleszti a mozgásszervi rehabilitáció fekvőbeteg-szakellátását, a kardiológiai rehabilitáció járóbeteg-szakellátását és a fizioterápia járóbeteg-szakellátását. Emellett számtalan háziorvosi rendelő újult meg az Új Széchenyi Terv programjainak köszönhetően. A kormány által létrehozott és folyamatosan nyíló egészségfejlesztési irodák azt a célt szolgálják, hogy kockázatmérésekkel és életmód-, valamint egészségvédelmi tanácsokkal segítsék a polgárokat. Somlóvásárhelyen már megnyílt, a közeljövőben Farkasgyepűn is átadjuk az irodát. Mind a munkahelyteremtés, mind a lakosság kényelme szempontjából lényegesek az infrastrukturális fejlesztések. A térségben 2010 óta 22 kilométernyi kistelepüléseket összekötő úthálózat került felújításra. Az infrastrukturális fejlesztések csúcspontja a felújított Rába-híd, ami által nem csak Győrben és Sárváron lehet átkelni a Rábán, 40 t feletti járművel is, hanem a Csorna-Pápa közötti szakaszon is, amit kiegészít a marcaltői út rendbetétele is. Mindez észak-déli tengelyként segíti az autós közlekedést, és a térségben lakók örömére a kormány újra megnyitotta a szocialisták által bezárt Csorna–Pápa, és Veszprém-Zirc-Győr vasútvonalat. Pápán és környékén rengeteg munkát végeztünk el; közművek, közterek, intézmények – köztük iskolák, óvodák – szépültek meg. Pápán elkészült a gyógyfürdő új épülete, a barokk belváros, Zircen pedig a központ rekonstrukciója jelentős, hiszen megújult az apátság és a főtér, s az előbbi vallásturisztikailag is fontos látogatóközponttal bővült.

 Nem csak az iszapkár, hanem a pápai húskombinát helyzete is téma volt az elmúlt években a lapokban. Sikerült megmenteni a Pápai Hús 1913 Kft.-t?

 A 2007-es, 2008-as években felszámolás alatt volt a pápai húsgyár. Most pedig csődeljárás alatt, igaz ezúttal sem a dolgozók és a termékek hibájából került rendkívül nehéz helyzetbe, hanem a strukturális és vetetői hibákból. A vállalat ismét megmenekült, köszönhetően a jelenlegi kormány pozitív hozzáállásának. A tulajdonos az önkormányzat lett, és a hosszú távú cél, hogy a gyárnak naponta több legyen a bevétele, mint amekkora a kiadása. A pápai húsgyár 4-5 milliárdos külföldi piaccal rendelkezik, ezért is volt lényeges a fenntartása, nem beszélve a munkahelyek megőrzéséről és a környéken élő növénytermelők és sertéstenyésztők megélhetéséről. Jelenleg már korlátozásmentesen tevékenykedhet a gyár. Az agrárium témaköréhez tartozik, hogy a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) jelenleg 59 mezőgazdasági iskolát üzemeltet, így a Pápai Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Szakképző Iskolát is átvette. 2013. szeptember 1-jétől az agrár-szakképzés felügyelete és irányítása, valamint az agrár-intézményhálózat fenntartói joga ugyanis a VM-hez került. Szándékunk, hogy a mezőgazdasági szakképzés színvonala emelkedjen, versenyképes bizonyítványt adjon a jövő nemzedékének.

 Milyen eszközökkel tudják segíteni a térség kis- és közepes vállalkozóit?

 –A megváltozott adójogszabályok és a kedvező pályázati rendszerek nagyon sok kkv-ét jutattak forráshoz, így azok fejleszteni tudtak. A kormány kiemelt figyelmet fordított a munkahelymegőrző támogatásra. Ezzel kívánta elősegíteni, hogy a gazdasági válság miatt nehéz helyzetbe került kis-és közepes vállalkozások a létszámleépítés helyett a foglalkoztatott létszám megtartására törekedjenek. Ezzel 1800 ember munkahelyét sikerült megőrizni – ebben nincsenek benne a megmentett húsgyárban dolgozók – Pápa városában és a környékbeli településeken, és emellett több száz új munkahelyet teremtettünk.

 A Jobbik sokszor támadja a hazai rendőrség munkáját. Azt mondják, hogy az időseket gyakran kirabolják Pápa városában a romák és idézem „persze ilyenkor a FIDESZ-MSZP nagykoalíció és a cigány önkormányzat is mélyen hallgat.” Mi erről a véleménye, és javult-e a közbiztonság Pápa városában és a választókerületben?

 –A Jobbik néhány esetből általánosít, ez jellemzi a párt politikai kommunikációját. Korábban sem volt aggasztó a helyzet, s 2010-től gyarapodott a rendőrség állománya, megerősítették a közterületi jelenlétet. A mutatók alapján mind a megye, mind a város a jó közbiztonságú területek közé tartozik, persze azért van még mit tenni.

 Felmérte-e, hogy mit várnak Öntől a munkaadók, a munkavállalók, a civil szervezetek, s a történelmi egyházak képviselői?

 Vannak jelöltek, akik csak a kampány idején járják a választókerület településeit, én nem ezek közé tartozom. Már korábban kikértem a különböző szervezetek képviselőinek a véleményét, hogy mondják el elképzeléseiket, elvárásaikat. A kampányidőszakban pedig sokan támogató aláírásokkal támogatják munkánk folytatását, amelyet 2010-ben kezdtünk el. Kiderült, hogy az emberek nem akarják a Gyurcsány-Bajnai-korszak visszatértét. De nekünk is vannak még tennivalóink. Céljaink a további közlekedésfejlesztések, a településrekonstrukciók folytatása, és a foglalkoztatottság bővítése. Én ehhez kérem a választók támogatását.

 

Medveczky Attila