|
 2014.03.28.
Az új választókerület 100 zalai település
fejlesztését szeretném támogatni
A következő ciklus terveiben szerepel az ipari parkok, övezetek
kialakítása
Manninger Jenő
országgyűlési képviselő, a Zala Megyei Közgyűlés elnöke,
megyei útbiztos, a keszthelyi központú Zala megyei 2. számú választókerületben
indul a Fidesz-KDNP jelöltjeként az országgyűlési választáson.
Képviselő úr elmondta: azon
dolgozunk, hogy Hévíz is környezete Közép- Európa legnagyobb
egészségturisztikai központja legyen.
2006-tól a Zala Megyei Közgyűlés elnöke. Sokat
kellett gondolkoznia azon, hogy a megyei önkormányzatban, vagy
az országgyűlésben folytatja tovább a munkáját?
–A megyei önkormányzat elnökeként indulok a keszthelyi
központú választókerületben, s ha –reményeim szerint megválasztanak
– , akkor a törvény szerint ősszel véget ér a közgyűlési
mandátumom. Így azután az Országgyűlésben képviselem a választókerületemben
élő polgárokat.
2010-től milyen nagyszabású fejlesztések történtek
Keszthelyen és környékén? Gondolok például a város történelmi
belvárosának megújítására.
–2010 után az Új Széchenyi Terv keretében befejeződött
Keszthely belvárosának rekonstrukciója. Így a város főtere
átalakult sétálóövezetté, s ezen kívül megszépült a környékbeli
piac, ahogy az úthálózat is. Ez nagy jelentőségű beruházás
volt egy olyan város számára, amit turisták keresnek fel. A városnak
jelentős önerőt kellett vállalnia a kétütemű felújításhoz
az egymilliárd forintot meghaladó pályázati támogatáson felül.
2012-ben azonban az állam a város - éppen a beruházásokra költött
- adósságállományának 70 százalékát, körülbelül 750
millió forintot átvállalt. Mindezen kívül a turisztikai
fejlesztések voltak a legjelentősebbek: nagyobb beruházások történek
a Balaton-partján, ahol sétányok, új zöldterületek kerültek
kialakításra. Ennek a beruházásnak lesz egy következő üteme
is. Jelenleg a keszthelyi parton olyan hosszú sétány húzódik,
ami igencsak ritka az északi parton. Az egyik mólótól a másikig
hamarosan körbejárhatnak a turisták. Fontos megemlíteni a közúti
fejlesztéseket; az egész választókerületet érinti a 76-os fűút
teljes felújítása – új kapaszkodósávok épültek, s a főút
több helyen háromsávos – Zalacsánytól egészen
Zalaegerszegig. S elkészült a Keszthely-Hévíz szakaszt érintő
elkerülő út, ami a két város belső területét tehermentesíti
az átmenő forgalomtól. Fejlesztettük a térség múzeumait is,
aminek kettős célja volt: a turisztikai, és az iskolások látogatásának
növelése. Új kiállítások jöttek létre a Balaton Múzeumban,
a Georgikon Majorúzeumban – mind-mind fölszerelve a mai
informatikai eszközökkel. Hiszen Keszthely múzeumváros is, s a
legnagyobb ilyen létesítményünk a Festetics-kastélyban lévő
Helikon Kastélymúzeum, aminek parkját tavasszal teljes korhű
állapotban újítjuk föl. Nagyon sok szálláshelybővítésre
került sor; Hévízen, Keszthelyen, Gyenesdiáson a panziók, szállodák
jelentős összegeket kaptak a magasabb színvonalú szolgáltatások
érdekében. Az egészségügyi beruházások, mintegy 2 milliárd
forintos értékben, a keszthelyi és a hévízi kórházban is idén
veszik kezdetét.
A különböző beruházásokkal munkahelyet is tudtak
teremteni?
–A turizmus alapvetően a
térség munkahelyteremtő ágazata. És a bővítésekkel új
munkahelyek jöttek létre. Számtalan turista keresi föl
Keszthely városát. Ez a település a fölmérések szerint a tíz
leglátogatottabb hazai turisztikai célpont között szerepel.
Viszont a vendégek általában Hévízen, vagy a környékbeli városokban
szállnak meg. Keszthelyen ezért a következő időszakban szükséges
a szállodák fejlesztése, építése a Balaton-parton, ahol nagy
üres parti területek még kihasználhatatlanok.
A beruházásokkal nőtt a lakosság száma?
–A megyei fejlesztési koncepció megalkotását nagyon
pontos helyzetelemzések előzték meg az egyes településekre
vonatkoztatva. A városkörnyéki településen nő a lakosság száma,
főleg Gyenesdiás és környékén. Keszthely város lakosságának
száma stagnál. Aminek oka, hogy a beruházások miatt a környező
települések, mintegy kertvárosként funkcionálva, lakosságszáma
egyre jobban nő. Ezeken a környékbeli településeken csendes környezetben
fekvő, adott esetben olcsóbb lakásokat lehet megvásárolni. Öt-tíz
perc alatt autóval el lehet érni az egyik települést a másikról,
így a szülők többsége keszthelyi iskolákba íratja be
gyermekeit.
Mennyiben tartják
lényegesnek a megújuló energia alkalmazását, illetve az ahhoz
kapcsolódó háttéripar megteremtését?
–A turizmus nagyon jól prosperál, különösen a gyógyturizmus,
és a Balatont is egyre többen keresik föl. Tény, hogy
Keszthely környékén szerényebb mértékű az ipar szerepe, és
természetes, hogy csak környezetbarát ipart lehet csak ebben az
övezetben fejleszteni. Ezért a következő ciklus terveiben
szerepel az ipari parkok, övezetek kialakítása. Egyik kitörési
pontunk lehet a megújuló energia alkalmazásához kapcsolódó háttéripar
fejlesztése. Komoly előrelépés lesz, hogy Hévíz és
Keszthely városában ledes közvilágítás kerül kialakításra.
A ledes közvilágításnál alacsonyak az üzemeltetési költségek.
Energiafelhasználása akár 80%-al is alacsonyabb a hagyományos
fényforrásokhoz képest. Számos közintézmény, iskola is
nyert el olyan pályázatot, amelynek keretében megújuló
energiaforrást alkalmaznak, és sor kerül a korszerű szigetelésre
is.
Sikerült-e megismerkednie a kibővített választókerületen
élők gondjaival, elvárásaival?
–Az új terület valóban jóval nagyobb, hiszen a 2.
számú választókerülethez tartozik a megye közepe, így Pacsa
és környéke, másrészt az északi rész Zalaszentgróttól
Egervárig. Könnyebbséget jelentett számomra, hogy közgyűlési
elnökként az egész megye fejlesztési koncepciójával
foglalkoztam, és ismerem a települések intézményeit. Tehát
nem ismeretlenek számomra a választókerület városai, községei.
100 település tartozik a választókerületemhez, ami szervezési
szempontból hátrányt jelent, de előnyt is, mert a lakosság többsége
támogatja a Fidesz politikáját. Legfontosabb, hogy nem csak a
gyógyturisztikai környéken, hanem a máshol aprófalvakban élők
életkörülményeit is javítani tudjuk. A kisebb falvakban a mezőgazdasági
programokat, vagy helyi bakancsos-kerékpáros-, vagy
lovasturizmust is szeretnénk fejleszteni. Úgy látom, hogy az
erdőgazdálkodásból, és a mezőgazdaságból még többen tudnának
megélni, mint jelenleg.
„A baloldal
programja szerint szeretnének a Balaton és a gyógyvizek
adta lehetőséget egész évben kihasználni, nem kizárólag a
nyári szezonban, ezért olyan fejlesztési programot dolgoztak
ki, amely minden évszak adottságait kihasználva a foglalkoztatást
is bővítené”. –olvashattuk. Mi erről a véleménye?
–Természetesen arra oda
kell figyelni, hogy a turizmus miatt Keszthelyen az átlagnál
alacsonyabb a munkanélküliség, és a szezonális ingadozás is
megfigyelhető. Mi azon dolgozunk, hogy Hévíz is környezete Közép-
Európa legnagyobb egészségturisztikai központja legyen. Hiszen
a gyógy-és egészségturizmus nem függ a szezonalitástól.
Nagyon sokan járnak be dolgozni a gyógyturizmusról híres településekre.
Erre egy példa, hogy a nagykanizsaiak közül 600-an dolgoznak
Zalakaroson.
Medveczky
Attila
|
