vissza a főoldalra

 2014.03.28. 

Sokan várnak egy valódi baloldalra

Szociálisan elkötelezett, nemzeti értékeket képviselő politikai formációt hoztunk létre

Igazságos bérek, igazságos adórendszer, igazságos csődtörvény, igazságos pártfinanszírozás kialakítása, a képviselői visszahívhatóság intézményének bevezetése, a kétkamarás parlament létrehozása, a privatizációs ügyek kiderítése és a feltétel nélküli alapjövedelem biztosítása – ezek a Közösség a Társadalmi Igazságosságért Néppárt fontosabb választási programpontjai. Dr. Szili Katalin, a Közösség a Társadalmi Igazságosságért Néppárt elnök asszonya elmondta: Magyarországnak eddig még nem volt módja megismerni azt, milyen a valódi baloldal. Mi szociálisan elkötelezett, nemzeti értékeket konzekvensen képviselő politikai formációt hoztunk létre, mert azt látom, hogy a baloldaliságot Magyarországon tönkretették, lejáratták.

 A tavaly bejegyzett Közösség a Társadalmi Igazságosságért Néppárt országos listát állított. Ez tulajdonképpen nagy siker. Ön is így látja?

 – Az, hogy pártunk országos listát tudott állítani, azt bizonyítja, hogy sokan várnak egy valódi baloldalra. Tavaly tizenkét szervezet összefogásával és támogatásával alakult meg a párt. Az alapítók között olyan neveket találhatnak, mint a Hiteles Mozgalom Egyesület, az Emberközpontú Országért Mozgalom, a Centrum Párt, az Európai Konzervatív Magyarok Egyesülete vagy a Magyar Autonóm Néppárt, a Szociális Unió Párt vagy a később csatlakozott Bank-csapda Egyesület. Tehát még egy konzervatív egyesület is támogatta a programunkat. Kimondtuk, hogy olyan program- és értékszövetséget hozunk létre, ami az igazságosság köré szervezi programját, s ami a jelenlegi „gyűlöletstruktúrában” társadalmi kontroll megteremtésével segítené elő a párbeszédet. Ezért legfontosabb célunk a civil demokrácia megteremtése és a méltó emberi élet biztosítása. A civil demokrácia-csomagban javasoljuk, hogy alkotmányos berendezkedésünk részévé kell tenni a korszerű kétkamarás parlamentet. A második kamarában a többi között civil szakmai szervezetek, önkormányzati szövetségek, egyházak, köztestületek, érdekképviseletek, nemzetiségiek és a határon túli magyarság delegáltjai kapnának helyet. A mostani kormánypártok szerintem nagyot hibáztak, amikor a kétharmados felhatalmazás mellett ezt a lépést nem tették meg. Nem tartjuk jónak a nemzetiségiek „versenyeztetését”, azt, hogy dönteniük kell identitásuk vagy pártpreferenciájuk között, és az sem elegendő, hogy a határon túli magyarok csak aktív választójoggal rendelkeznek és nem választhatóak közvetlenül. Mi el szeretnénk érni, hogy ők választhatók is legyenek. Fontos megteremteni a parlamenti képviselők visszahívhatóságát. A második kamarának lenne meg erre a törvényességi alapja.

A visszahívhatóság intézményének ellenzői azzal érvelnek, hogy bevezetése instabillá tenné a törvényhozást.  

– Mi kidolgoztuk azokat a garanciális elemeket, hogy a visszahívhatóság intézménye ne tegye működésképtelenné a képviselőházat. Az már önmagában jelzésértékű, ha a második kamara visszahívást kezdeményez, hiszen olyanok teszik meg ezt a lépést, akik nem a pártpolitikai szférához tartoznak.

 Van-e javaslatuk a pártfinanszírozás rendbetételére?

 – Nem tartjuk helyesnek, hogy a parlamentbe bejutott pártok kizárólagos joga rendelkezni a politikai szervezetek állami támogatásáról. Ezért azt szeretnénk elérni, hogy a lakosság személyi jövedelemadójának harmadik 1%-át ajánlhassa fel pártok támogatására. Ezzel értékelik azok teljesítményét, és megszűnik az aránytalan finanszírozási rendszer. Minden pártot a saját hívei, szimpatizánsai finanszírozzanak. Amikor miniszterelnök úr fölvetette azt, hogy ne kapjanak állami finanszírozást a pártok, az ellenzék azt felelte: ez az európai normákkal ellentétes lenne. Ezért született meg az ötletünk, hogy maradjon meg az állami finanszírozás e közvetett rendszere, de hogy melyik párt mekkora öszszeget kapjon, arról döntsenek a választók. Így évente lehetőség nyílik arra, hogy minden párt felmérje támogatottságát. Mindez ösztönözné a pártokat arra, hogy eleget tegyenek a választói akaratnak.

 Milyen javaslatok tartoznak a méltó emberi élet biztosításának megteremtéséhez?

 – Ebbe a programcsomagba tartozik az államháztartás átalakítása, a devizahitelesek megsegítése és a magáncsőd intézményének törvényi megalkotása. Mi voltunk az egyedüliek, akik teljesen kidolgozott magáncsődtörvényt adtunk be a parlamentnek. Hiszen míg a csődeljárás lezárultával a vállalatok megszabadulhatnak adósságaiktól, és újra kezdhetik tevékenységeiket, addig a csődhelyzetbe jutott magánszemélyek adósságát az utánuk következő generáció is nyögni fogja. Nem tartjuk elfogadhatónak, hogy a legmagasabb jövedelműek ugyanannyi adót fizessenek, mint az alacsony keresetűek. Háromkulcsos adórendszert alakítottunk ki; a legalacsonyabb 5%-os, a középső 16%-os és 20%-ra emelnénk a legmagasabb jövedelműek adóját. Mindez egy megtérülő, újraelosztáson alapuló rendszer, amelynek célja a jövedelemalapú egyenlőtlenségek enyhítése. Szintén lényeges, és ehhez a programcsomaghoz tartozik a gyakornoki program, azért, hogy az iskolapadból kikerülve a fiatalok ne munkanélküliként kezdjék az életüket. A gyakornoki program egy éven át tartana, s a fiatalok bérét a vállalkozók fizetnék úgy, hogy ahhoz a forrást 50%-ban az állam biztosítaná. Ennek a programnak a megvalósulása lelassítaná a fiatalok Magyarországról történő elvándorlásának folyamatát. A méltó emberi élet biztosításához átfogó bér- és jövedelemrendezésre van szükség, mert nem helyénvaló, hogy míg Magyarország gazdasági tevékenysége az EU-s átlag kétharmada, addig a jövedelmek az uniós átlag egyharmadát sem érik el. Mindemellett a parlamentbe jutásunk esetén kezdeményezzük az úgynevezett esélyteremtő költségvetést a nők érdekeinek védelmében.

 Szinte mindenki a munkanélküliség felszámolását ígéri. Mit mondanak erről a programjukban, mert az önök elképzeléséről nem sokat lehet hallani.

 – Sajnos azért nem lehet a mi elképzelésünkről hallani, mert ötleteinket rendszeresen átveszi, szinte ellopja az Összefogás / Kormányváltók nevet viselő balliberális – így a jelenlegi kormányt megtartó – választási szövetség. Pedig a feltétel nélküli alapjövedelem bevezetéséről mi beszéltünk elsőnek – az összegek megnevezése nélkül –, hiszen láttuk, hogy ez a probléma nem csak hazánkat, hanem a kontinens 30 millió munkanélküli polgárát is érinti. Természetesen nekünk a mi polgáraink létfeltételeit kell biztosítanunk, azonban irreális ebben a helyzetben a teljes foglalkoztatásról beszélni. Arról nem is szólva, hogy méltóságon alulinak tartjuk az önhibájukon kívül munkanélküliek szemét segéllyel kiszúrni. Egészen abszurd az a történetben, hogy a hazai neoliberális politikusok, közgazdászok blöffnek, butaságnak nevezték az elképzelésünket, s eltelik két hét, s akik lehurrogtak engem, azt mondták: mindenki alanyi jogon kapjon 25, 50, 75 ezer forintos alapellátást az államtól. Szerintem éppen az az ostobaság, hogy úgy mondanak ki összegeket, hogy azokat már egy meglévő rendszerbe ágyaznák bele. Mi viszont úgy véljük, hogy az államháztartás átalakítását 25 éve egyetlenegy kormány sem vitte véghez, s ezért fontos az alrendszerek új finanszírozásának felépítése. Azt is meg kell vizsgálni, hogy a jelenlegi kényszervállalkozók, közhasznú munkások miként tudnak megélni majd a nyugdíjukból. Ezért szükségét érezzük a garantált nyugdíjalap bevezetésének; a közösségnek gondoskodnia kell azokról, akik önhibájukon kívül kerültek ki a munka világából. Szintén mi mondtuk ki először a privatizációs szerződések betartása felülvizsgálatának szükségességét. Ezt eddig egyik kormány sem tette meg. Mi igazságtalanságnak tartjuk azt, hogy a köztulajdonnak tekintett állami vagyon a rendszerváltást követően úgy került magánkézbe, hogy ennek a részleteiről a magyar társadalom szinte semmit sem tud. Igaz, a jelenlegi kormány a kolontári tragédiát követően kijelentette, hogy környezetvédelmi szempontból felülvizsgálták a cég működését. Én akkor módosító indítványt adtam be, hogy ha már úgyis vizsgálják a MAL szerződéseit, akkor vizsgálják meg, hogy a cég hogyan fizette a járulékokat, s milyen és mekkora számú beszállítókkal dolgoztak. Programunk tehát különbözik a mostani kormánypártokétól és az önmagát baloldalinak nevező választási koalícióétól. Sajnos hazánkban nem alakult ki az a népi-nemzeti, plebejus baloldal, amelyre szükség lenne, mert a neoliberálisok akarata érvényesült az MSZP–SZDSZ-kormányok idején, s ezért nem sikerült a nemzetet érintő legfontosabb ügyekben sem konszenzusra jutnunk.

 Gondoltak-e a kisvállalkozásokra?

 – Nagyon torz ma a magyar gazdaság helyzete; amíg a kis- és középvállalkozások a munkaképes lakosság közel 80%-át foglalkoztatják, addig a fejlesztési és munkahely-teremtési támogatásoknak csak 20%-ában részesülnek. A multik viszont, akik a dolgozók 20%-át foglalkoztatják, hihetetlen nagy profitra tesznek szert. Lényeges a nemzeti tőke megerősítése, ezért szeretnénk, ha a kkv-szektor kiemelt módon és könnyített eljárással részesülhetne a hazai és uniós forrásokból, a nagyobb beruházásoknál pedig minél több hazai alvállalkozót foglalkoztassanak.

 Ma nagyon sokan attól tartanak, hogy néhány ezer forintos tartozásuk miatt végrehajtók kopogtatnak ajtajukon, és elviszik a megélhetésükhöz szükséges tárgyakat.

 – Sajnos ez a valóság, pedig a végrehajtási törvény módosítására is benyújtottuk a parlamenthez javaslatunkat. Ennek lényege, hogy egymillió forint alatti tartozások nem terhelhetők a lakóingatlanra, a becsérték 75%-a alatt ne lehessen elárverezni ingatlant, s a végrehajtási szervezet ne legyen piacorientált. Fontosnak tartom kiemelni, hogy az összes javaslatunk jogszabályi háttérrel rendelkezik. Hiszen egyedüliként saját alkotmánytervezetet nyújtottunk be a parlamentben, és csak mi mondjuk ki azt, hogy a ciklus kezdetén és a ciklus végén kötelező legyen a képviselők számára a vagyonvizsgálat. A jelenlegi vagyonbevallás önkéntes – ezt a módszert továbbra is fenntartanánk –, de a NAV a képviselői mandátum elnyerését és megszüntetését követő 30 napon belül kötelezően végezze el a vagyonvizsgálatot. Ez is segíthet talán visszaszerezni a társadalmi közbizalmat. A két nagy politikai pólus közt hatalmas mértékű a gyűlölet, a társadalom egy része nem bízik a politikusokban – ha ez így folytatódik, annak beláthatatlan következményei lesznek.

 Ön tavaly ősszel kijelentette azt, hogy „ez az ország még nem látott igazi baloldali kormányzást!”

 – Így van, és ezt ma is tartom! És bizonyítani is tudom. Csak ehhez kicsit vissza kell lépnünk az időben: amikor a rendszerváltáskor a régi és az új elit megkötötte a paktumát, s kijelentették, ha az EU-hoz csatlakozunk, az meghozza a szabadságot, a többpártrendszer megteremti a demokráciát, míg a piacgazdaság megalapozza a jóléti társadalmat. Azóta eltelt egy negyed évszázad, s mit tapasztalunk? Semmi sem valósult meg ezekből az elképzelésekből. Hogyan is lehetne szabad az az állampolgár, aki lakhelyétől 40-50 kilométeres körzetben nem talál magának munkát? Tragikus állapotok uralkodnak a vidék Magyarországában, s mi nem fogadjuk el a társadalmi igazságtalanságokat.

 Képviselőasszonyt idézem: „erőt kell mutatnunk a hazugságok megfékezésében”. Simon Gábor MSZP elnökhelyettes be nem vallott ausztriai bankszámlán tartott 240 millió forintján kívül, még mintegy fél milliárd egyéb vagyona is keletkezett. Zuschlag János könyvéből arra lehet következtetni, hogy Simon Gábort belső emberek buktatták le. Mit gondol Ön erről?

 –Nekem már semmiféle kapcsolatom sincs az MSZP-vel. 2004-ben minden párttisztségemről leköszöntem. Azért léptem ki négy éve a pártból és a frakcióból, mert a vezetéssel stratégiai ügyekben voltak konfliktusaim. Hogy mást ne mondjak, 2010. június 4-én egyedüli szocialista képviselőként vettem részt a trianoni békeszerződés évfordulójára meghirdetett Nemzeti Öszszetartozás Napján. A szociális népszavazás idején pedig (2007–2008) már a házelnöki funkcióról való lemondásomat fontolgattam. Végül is azért szakítottam az MSZP-vel, mert azt láttam, semmi esély nincs arra, hogy ebben a pártban bármi is megváltozna. S ezek után képesek voltak nekem szegezni a kérdést, hogy miért nem csatlakozom az átmeneti érdekszövetségükhöz… De miért csatlakoznék azokhoz, akikkel nekem nemzetpolitikai kérdésekben súlyos konfliktusaim voltak a párton belül, de egymás között is csak látszatbékét tudtak kötni? Miért csatlakoznék olyanokhoz, akik maguknak demokráciát követelnek, de senkivel sem toleránsak? Mivel 2004-től az MSZP-ben semmilyen pártfunkciót nem töltöttem be, így a Gyurcsány-érában én már kívül voltam a döntéshozatali rendszeren. Az egész borzalom, ami Simon Gábor ügyét és a Zuschlag János könyvében leírtakat illeti, tulajdonképpen hiába MSZP-sek az elkövetők, a teljes politikai osztályt devalválják. A baloldal számára az a végzetes, hogy a Simon-ügy és a Zuschlag könyvében leírtak szerint ítélik meg. Pedig mi valóban szociálisan elkötelezett, nemzeti értékeket konzekvensen képviselő politikai formációt hoztunk létre, mert szembesültünk azzal a súlyos helyzettel, hogy a magukat baloldalinak nevezők, akik valójában neoliberális eszméket vallanak, lejáratták Magyarországon a baloldaliságot. Saját demokráciafelfogásom nem tartja egészségesnek azt a helyzetet, ha egy pártszövetségnek kétharmados többséget adnak a választók, s ezáltal nincs parlamenten belüli kontrollja. Ezt a helyzetet egy gyalázatosan rossz politikusi garnitúra idézte elő, s most azt látjuk, hogy ugyanazok állnak össze a jelenlegi kormány leváltására, akik elérték azt, hogy a Fidesznek kétharmados többséget adtak a választók.

 Elnök asszony, tudja-e, hogy sok felvidéki, délvidéki, erdélyi fiatal a magyarországi baloldali politikusok közül önt nevezte meg, mint egyetlen hiteles személyt?

 – Mi a nemzetpolitikában elkötelezettek vagyunk, s úgy véljük, hogy az összmagyarság érdekeit csak egy kiegyensúlyozott, gazdaságilag erős, gyarapodó és szolidáris, mindenki számára élhető anyaország képes eredményesen képviselni. Fájdalommal gondolok arra vissza, mikor a kettős állampolgárság ügyében rendezett népszavazás eredménytelensége miatt, 2004 decemberében Kassán, a Márai-szobor avatásán lehazaárulóztak, holott mindig kiálltam a határon túli magyarságért. Ellenpéldát is tudok mondani, mikor a Szent István Bazilikában azt súgták a fülembe: köszönjük, hogy mindent megtett értünk, külhoni magyarokért! Már egy ilyen mondatért is érdemes politizálni. Sokan fölvetették a párton belül, hogy a határon túl is kampányoljunk. Mi még tavaly ősszel fölvetettük azt, hogy készüljön el egy, a határon túlra vonatkozó kampányetikai kódex. Sajnálom, hogy a többi politikai erő ezt nem támogatta. Nem tartanám jónak, ha a hazai választási kampány „hullámai” a határon túli magyarságot elnyelnék, hiszen a cél, hogy csökkentsük a többségi társadalommal szembeni kiszolgáltatottságukat. Félő, hogy az a magyarországi gyűlöletstruktúra, amelyben az egyik oldal a másik megsemmisítésére tör, a határon túli szavazókra is átterjed. Mi ezért is tartózkodunk attól, hogy a határon túl is kampányoljunk. Úgy hiszem: az, hogy az elmúlt években kiálltunk az egész Kárpát-medence magyarságáért, meghozza a gyümölcsét. Remélem, hogy eljön annak az ideje is, mikor nem lesz kérdés az, hogy egy magyarországi politikus kiáll-e a nemzetéért. Hitvallásunk szerint elsődleges a magyar nemzethez való tartozás, és csak azt követi a pártpolitizálás.