vissza a főoldalra

 2014.03.28. 

Rehabilitációs profilt alakítanak ki a Vakok Állami Intézetében

Tatán 1,3 milliárd forintból új országos bentlakásos rehabilitációs központ épül

Megkezdődött a Vakok Állami Intézetének felújítása. Az öt hónapig tartó beruházásnak köszönhetően a Hermina úti intézmény kívül-belül megújul, amivel sokkal komfortosabbá és akadálymentessé válik. Ezen felül hónapokon belül elindul két másik fejlesztés is, így az intézet Hungária körúti épülete is megújul, Tatán pedig megépül az országos bentlakásos rehabilitációs központ. Szabóné Berta Irén, Vakok Állami Intézetének igazgató asszonya elmondta: kialakítjuk az Országos Módszertani Központ infrastrukturális feltételeit, valamint az Országos Felnőtt Látásvizsgáló és Állapotfelmérő Központot, amelyben egy komplex szakmai team végzi el a látássérültek vizsgálatát.

 A Vakok Állami Intézetének felújításából arra is következtethetünk, hogy eddig nem tudtak modern körülmények között dolgozni?

 –Sajnos a Vakok Állami Intézete épületében eddig igen korszerűtlen körülmények között dolgoztak a munkatársaink, s ezért is örülünk ennek a nagymértékű felújításnak. A mostani beruházás a munkakörülmények, a terápiás tevékenységek, és – ami a legfontosabb – a lakók életminőségének a javulását eredményezi.

 Ilyen elavult körülmények között hogyan lehetett minőségi munkát végezni?

 –Természetesen! Az, hogy a nyílászárók elvetemedtek, és rosszak a fűtőtestek igaz, kellemetlen munkakörülményeket idéz elő, de mégis nagyon büszke vagyok arra, hogy ettől függetlenül nagyon magas színvonalú szakmai munka folyik az intézmény falain belül.

 Milyen új fejlesztések valósulnak meg?

 –A közművek, a csatornák, az elektromos berendezések, a fűtési rendszer állapota nagyon siralmas. Tehát a víz-és csatornahálózat, az elektromos -és fűtési rendszer kerül felújításra. Ezen kívül napkollektor is kiépítésre kerül. Korszerűsítjük a konyhatechnikát, ami energiatakarékos működést és az étel minőségének javulását is eredményezheti. Kicseréljük a nyílászárókat, a feliratozásokat, a burkolatokat, mégpedig úgy, hogy azokba a vak emberek számára a vezetősáv eleve bele van építve, ami jelentősen megkönnyíti a tájékozódást az épületen belül. S végre a beruházásnak köszönhetően a két épületszárnyat úgy tudjuk összekötni – eddig a szint eltolódás miatt a két épületrészt csak kívülről lehetett kerekesszékkel körbejárni – , hogy a harmadik emeleten az egész épület bejárható lesz. Új tereket alakítunk ki – hiszen TÁMOP 5.4.7-es pályázata is része ennek a felújításnak – 66 millió forint értékben. Az újonnan kialakított terápiás terek közül a barkácsműhelyben a férfiak megtanulhatnak kisebb barkács tevékenységeket, mondjuk egy polc felszerelését. Informatikai fejlesztőszobát alakítunk ki és egy olyan apartmant, ahol elsajátíthatják a háztartásban előforduló tevékenységeket, mint a mosogatás, a vasalás, vagy akár a csecsemőgondozást .A látássérült emberek is, mint mindenki más, vágynak a családalapításra, így a gyermekre is, ezért lényeges, hogy a csecsemőjük gondozásának metódusait megismerjék. Tehát egészében, egységében történik meg az intézet fejlesztése, úgy, hogy kialakítjuk az Országos Módszertani Központ infrastrukturális feltételeit, valamint az Országos Felnőtt Látásvizsgáló és Állapotfelmérő Központot, amelyben egy komplex szakmai team végzi el a látássérültek vizsgálatát, aminek a végén a rehabilitációra vonatkozó szakmai véleményt kap az illető. Ez egy olyan dokumentum, amire alapozva akár nálunk, akár különböző civil szervezeteknél képes a látássérült folytatni a rehabilitációját. A központ célja tehát a felnőtt látássérült személyek funkcionális látásának vizsgálata és a látáson kívüli egyéb képességek, esetlegesen társuló sérülések, a látássérült személy élethelyzetét meghatározó tényezők felmérése, valamint az előzőeket figyelembe vevő, egyénre szabott rehabilitáció megalapozása. Mindennek a Hermina úti felújításnak az összege 650 millió forint, a már említett uniós 66 milliós forrással együtt.

 Igazgató asszony kiemelte az új metódusokat. Nehéz megtanítani a látássérült embereket azokra a módszerekre, amelyekkel olyan életet tudnak élni, mint a látó emberek? Hiszen a minket érő ingerek hozzávetőlegesen 70%-a vizuális inger.

 – Az a technika, amit mi ebben az intézetben alkalmazunk, több mint 30 éves múltra tekint vissza Magyarországon. Külföldön is ismerik azt a technikát, hogy miként lehet a látássérült embereknek az önállósághoz való hozzásegítését a legjobban elérni. Ez nem könnyű feladat, s mindig attól függ a módszer sikere, hogy az adott ügyfél, aki hozzánk fordul a problémájával, milyen mértékben képes elsajátítani ezeket a technikákat. Mi megteremtettük a lehetőségét annak, hogy az adott látássérült bejáróként naponta különböző fejlesztéseken vegyen részt. Mindemellett szállást is tudunk biztosítani néhány hónapig. S közben a látássérült intenzív tanfolyamokon vesz részt, hogy az azokon elsajátított technikákat otthoni körülmények között alkalmazza. Sőt arra is van lehetőség, hogy az ügyfelet a saját otthonában és környezetében segíti a gyógypedagógusunk, s megtanítja például a tűzhely biztonságos használatára, vagy arra, miként kell eljutnia az élelmiszerboltba, a gyógyszertárba. Ez egy nagyon összetett feladat, mert az élet minden területére ki kell terjednie. Valóban az ingerek nagy része vizuális inger, és éppen ez az, ami elvész a látássérült ember számára. Tehát nagyon jól kialakított módszertan mentén lehet a technikákat újra megtanítani, illetve, ha valaki látássérülten született, nekik az új dolgokat, mondjuk egy okostelefon használatát is be lehet mutatni.

 Van-e arra nézve statisztikai adat, hogy a látássérültek közül eddig mennyien tudtak munkát vállalni?

 –A foglalkoztatottsági mutatók esetünkben sokkal rosszabbak, mint az ép személyek esetében. Nagymértékben befolyásolja azt, hogy ki milyen mértékben tud a munkaerőpiacra belépni, vagy visszalépni, hogy milyen képesítéssel rendelkezik. Ahogy a nem fogyatékossággal élők esetében, nálunk is befolyással bír, hogy a látássérült csupán általános iskolát végzett, vagy egyetemet. Ettől függetlenül igyekszünk mindenki számára a legmegfelelőbb munkahelyet megtalálni a foglalkozási rehabilitáció keretein belül. Felkészítjük a látássérülteket a korábban említett rehabilitációs technikákkal, hogy mind fizikailag, mind pszichésen képesek legyenek munkát vállalni, s majd meg kell tanítani számukra a szakmai önéletrajz elkészítésének módját, vagy, hogy miként kell viselkedni az állásinterjúkon. S még az illető munkába állása előtt felkészítjük a munkahelyi közösséget arra, hogy olyan ember érkezik közéjük, aki értékes munkavállaló, csak éppen neki speciális eszközre, odafigyelésre van szüksége.

 Az mekkora segítséget jelentett, hogy tavaly nyártól a vakok személyi járadékát 5,2 százalékkal növelték, immár a nyugdíjemeléssel megegyező mértékben?

 –Lényeges, hogy elmozdult az indexálása ennek a szociális juttatásnak, aminek éppen az a lényege, hogy a fogyatékossággal élő emberek, így a látássérültek számára, az esélyegyenlőséget növelve, különböző eszközöket, szolgáltatásokat igénybe lehessen venni.

 Tudtommal Tatán létesül egy új rehabilitációs központ. Ez a Vakok Állami Intézetéhez tartozik majd?

 –Intézményünk eddig öt telephelyen működik.Tatán uniós támogatással, a TIOP 3.2.2. projekt révén alakul ki a hatodik telephelyünk, ami komplex rehabilitációs központ lesz. Tehát a korábban említett elemi rehabilitáción túl – az ágazati jogszabály szerint –legföljebb három évre bentlakásos rehabilitációs szolgáltatást is biztosít az új központ. A kialakításra kerülő terek pedig eleve a látássérültek speciális szükségleteit szolgálják ki. Emellett létesül ott egy olyan oktatási, képzési központ, ahol az elemi technikák megtanulását követően oktatási csomagot – ebben például informatika, nyelvoktatás szerepel – is tudunk biztosítani a hozzánk fordult látássérült embereknek. A tatai egység ad helyt azon szakemberek képzésére, továbbképzésére is, akik látássérültekkel foglalkoznak. Ez azért lényeges, mert a látássérült emberek az élet minden területén – ügyfélként, munkatársként, betegként, vevőként megjelennek. A tatai központhoz szép és nagyméretű kert tartozik, ami egyrészt a közlekedés tanításának terápiás – különböző akadályokkal, emelkedőkkel, útburkolatokkal ellátott – területe, másrészt a szabadidő eltöltését szolgálja, harmadrészt a látássérültek ott elsajátíthatják a kertészkedés technikáját.

 Az ön által vezetett intézetben főleg azok vesznek részt a képzéseken, akik korábban látók voltak?

 –Lakóink és bejáró ügyfeleink többsége késő kamasz - , vagy felnőtt korában veszítette el a látását baleset, vagy krónikus megbetegedés  következményeként. Természetesen olyan ügyfeleink is vannak, akik látássérültként születtek, és most például egy új informatikai eszköz megtanulásában kérnek segítséget.

 Bizonyára a felnőttkorban a látás elvesztése olyan szeizmikus, elementárisan negatív esemény, amely szétveti azokat a kereteket, amelyek között mindaddig a világgal kommunikált az egyén, s ezt nehéz lelkileg feldolgoznia.  

–Ezért pszichológusokat is foglalkoztatunk, hiszen óriási veszteségről van szó. Próbáljon ki a kedves olvasó 15-30 percig csukott szemmel közlekedni, és rájön arra, hogy mindez mennyire nehéz…Nagyon lényeges, hogy a látás elvesztése után az illető szakszerű segítséget kapjon mentális értelemben is. Hosszú munkafolyamaton keresztül lehet egy más életminőséget adó szintre ebből az állapotból eljutni, amihez szakemberek segítsége nélkülözhetetlen. A gyógyulás alapja a biztonság visszaszerzése, amely a test feletti kontrollal kezdődik, majd folyamatosan halad kifelé, a környezet újbóli kontrollálásának irányába.