vissza a főoldalra

 2014.11.07. 

Közvetlen állami tulajdonba kerül a Paks II. atomerőmű fejlesztő társaság

A kiegyensúlyozott energiaellátás érdekében feltétlen szükséges a paksi erőmű bővítése

2014 januárjában a kormány államközi megállapodást kötött Oroszországgal, ennek értelmében két új atomerőmű blokk építése van előkészítés alatt. A további megvalósítási szerződések előkészítése kiemelten fontos, a tulajdonosi döntések lerövidítése érdekében kerül át állami tulajdonba a Paks II. Dr. Aszódi Attila, a Paksi Atomerőmű teljesítményének fenntartásáért felelős kormánybiztos: az Oroszországgal szembeni uniós szankciók nem befolyásolják a paksi projektet.

 Miért tartották lényegesnek, hogy közvetlen állami tulajdonba kerüljön a Paks II. atomerőmű fejlesztő társaság?

 – Az a célunk, hogy a paksi atomerőmű bővítése kapcsán létrejövő újabb szerződések előkészítésénél a döntési mechanizmusok és ezek végrehajtása rövidebb legyen, ezért szükséges, hogy az MVM Paks II. Atomerőmű Fejlesztő Zrt. közvetlen állami irányítás alá kerüljön. A Magyar Villamos Művek Zrt. részéről a társaság közgyűlésén, október közepén határoztak a projekttársaság Magyar Nemzeti Vagyonkezelő részére történő átadásáról. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a továbbiakban a Paks II. Zrt. a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő kötelékében működik, az irányítói jogokat pedig a Miniszterelnökség gyakorolja fölötte. Természetesen az MVM Zrt. és a Paks II. Zrt. között a szakmai kapcsolat nem szűnik meg, az egyes szakmai feladatok megoldása a továbbiakban is az MVM-csoport, illetve a Paksi Atomerőmű Zrt. bevonásával történik.

 Három megvalósítási megállapodás előkészítése folyik az orosz féllel. Legyen szíves ezekről részletesebben tájékoztatni olvasóinkat.

 – Az egyik szerződés az erőmű tervezésére, megépítésére és üzembe helyezésére vonatkozik. A másik a friss üzemanyag és a kiégett üzemanyag szállításával kapcsolatos kötelezettségeket tartalmazza. Az utolsó megállapodás pedig az új blokkok üzemeltetésének, karbantartásának feladatait tisztázza.

 Ezek a megállapodások mikorra lesznek aláíráskész állapotban?

 – Jelenleg a szerződések előkészítési szakaszában vagyunk, és folyamatosan, intenzíven egyeztetünk az orosz féllel – ezeket a tárgyalásokat koordinálom. A célunk, hogy a szerződéseket még az idén tető alá hozzuk, ezen dolgozunk most a szakemberekkel, mérnökökkel, jogászokkal.

 Hogyan látja: az ukrán–orosz konfliktus miatti, Oroszországgal szembeni uniós szankciók a paksi projektet mennyire befolyásolják?

 – A Paksot érintő magyar–orosz tárgyalások intenzitásában nincs semmilyen változás az elmúlt hónapokban. Az ukrán–orosz konfliktus miatti, Oroszországgal szembeni uniós szankciók nem befolyásolják a projektet.

 Az építkezés és az üzemeltetés területén mekkora mértékben tervezik a hazai cégek bevonását?

 – A magyar–orosz kormányközi megállapodás értelmében az új blokkok megépítésében legalább 40 százalékban magyar cégek vesznek majd részt. Csúcsidőben az építkezésnél akár 8-9 ezer szakemberre is szükség lesz, akik döntő többsége hazai lehet. Azt azonban figyelembe kell venni, hogy az elmúlt 30 évben főleg az atomerőmű üzemeltetéséhez képeztek itthon szakembereket, most pedig az építkezéshez is biztosítani kell megfelelő tudású és felkészültségű embereket. Ehhez célzott programok szükségesek, ehhez a megfelelő képzési programokat már előkészítettük. Terveink szerint az üzemeltetést és a karbantartást szinte kizárólag magyar szakemberek végzik majd, és ahogy fent említettem, céljaink szerint az építkezésben is komoly szerepet kapnak a hazai szakemberek.

 A tervezések szerint mikor indulhat be az építkezés, az ötös, illetve a hatos blokk mikor kezdheti meg az áramtermelést?

 – Az új blokkok építése 2018-ban kezdődhet, ehhez addigra a szükséges engedélyeknek rendelkezésre kell állniuk. A jelenlegi számítások szerint az új egységek 2025–2026-ban kezdhetnek el működni, az ötös blokk már 2025-ben termelhet áramot, a hatos blokk pedig 1,5 évvel később.

 2011-ben a hazánkban felhasznált villamos energia 37%-a származott az atomerőműből, 16% import volt, 25%-át földgáz alapon állították elő, 15% a lignit részesedése. Az elmúlt években folyamatosan emelkedett az import részaránya, ez ma már közel 25%. Ezért is szükséges a Paksi Atomerőmű bővítése?

 – A Pakson megépítendő két új blokkal az az egyik legfontosabb energiapolitikai cél, hogy hosszú távon fenn lehessen tartani az atomenergia részesedését a hazai villamosenergia-termelésben. Ez most kb. 37 százalék, az évszázad végéig ezt a 40% körüli részarányt akarjuk fenntartani. A két új blokk kétszer 1200 megawattos kapacitású lesz és figyelembe véve a várható villamos energia igénybővülést, a mostani blokkok 2032 és 2037 között aktuális leállítása után az atomenergia részesedése valahol ebben a 40 százalékos tartományban maradhat. Azt is tudni kell, hogy a villamos energia importja jelenleg igen magas arányú, 2013-ban már a teljes hazai fogyasztás 28%-át adta. Ez igen veszélyes folyamat, a nagyarányú importfüggőség komolyan veszélyezteti az ellátásbiztonságot, hiszen a villamos energiát nem lehet tárolni, így az ország ki van téve az exportáló országok akaratának, és az árak jövőbeli ingadozása is komoly kockázatokat rejt magában.

Tehát a kiegyensúlyozott ellátás érdekében feltétlen szükség van alaperőműre, az egyéb szakmai szempontok (ellátás-biztonság, klímavédelmi és gazdasági célok) pedig egyértelművé teszik, hogy ezt részben atomenergiával célszerű biztosítani. További fontos célunk az, hogy egy olyan erőmű legyen a kezünkben, amely biztonságosan, nagy üzembiztonság mellett, olcsón termel villamos energiát.

 Versenyképes lesz a paksi áram ára, mire felépülnek ezek a blokkok?

 – Számításaim alapján az új blokkokban termelt áram előállítási egységköltsége kilowattóránként 15-17 forintba kerülhet, ez 10-15 százalékkal olcsóbb lehet az üzembelépésük idején várható piaci árnál. A két új paksi blokk garancia arra, hogy a villamos energia ára alacsonyabb lesz, mintha más megoldást választanánk.

 Vannak olyan kijelentések, hogy ez az építkezés teljesen kiszolgáltat minket az oroszoknak. Mi erről a véleménye?

 – Az atomerőművek nagyon fontos tulajdonsága, hogy üzemanyag-felhasználásuk jelentősen eltér a fosszilis erőművekétől. Egyrészt a friss üzemanyag – a nukleáris fűtőelem – igen könnyen tárolható, különleges kezelést nem igényel, ráadásul mennyisége nagyságrendekkel kisebb, mint amire pl. a szén- vagy gáztüzelésű erőműveknek szükségük van. Ennek következtében az atomerőművi üzemanyag több évre előre készletezhető, így sokkal kisebb függőséget jelent a beszállító országgal szemben, mint pl. a földgáz importja. Emellett az oroszokon kívül más vállalatok is képesek nukleáris üzemanyag gyártására, így a hosszú távú kiszolgáltatottság nem áll fenn nukleáris üzemanyag esetén. Másfelől maga a technológia kiválasztása természetesen jelent bizonyos fokú elkötelezettséget, azaz a már elkezdett építkezést mindenképp az eredeti szállítóval célszerű befejezni, az üzemeltetés során azonban ez az elkötelezettség már nem áll fenn. Röviden összefoglalva, villamosenergia-importot vagy földgáz-importot kiváltani nukleáris üzemanyag importjával jelentős ellátásbiztonsági előnyöket jelent, így az atomerőmű kapacitás-fenntartása csökkenti hazánk külső kiszolgáltatottságát, ennek megfelelően előnyös a számunkra.