vissza a főoldalra

 2014.11.21. 

Sikerek Miskolcon

Rövid beszélgetés Csöbör Katalin országgyűlési képviselővel

Az országgyűlés november 18-án elfogadta az előterjesztését, így lehetővé válik a környezetüket tönkretevő és jelentős károkat okozó ún. fészekrakók kilakoltatása a miskolci Avas lakótelepről. Volt már egy korábbi javaslata hasonló tartalommal, miért kellett az új?

 – Az Országgyűlés májusban határozatlan ideig meghosszabbította a devizahitelesekre vonatkozó kilakoltatási moratóriumot. A hosszabbítás oka a devizahitelesek helyzetének rendezése volt, vagyis hogy addig se lehessen senkit az utcára tenni, amíg le nem zárul a bankok jelenleg zajló elszámoltatása. A kezdeményezésemre azonban a parlament elfogadott egy szűkítő feltételt is, amely alapján bizonyos esetekben nem hosszabbítható meg a kilakoltatási tilalom. Röviden fogalmazva az volt a célunk, hogy a fészekrakók ne bújhassanak a kilakoltatási moratórium mögé, és ne maradhassanak az általuk tönkretett lakásokban.

 Ez alapján nem lehetett eljárni, hogy az Avason végre rend legyen?

 – A parlament a bankok elszámoltatását szabályozó első, még július elején elfogadott jogszabállyal teljes árverezési és kilakoltatási moratóriumot hirdetett mindaddig, amíg a folyamat le nem zárul. Tehát a bírósági végrehajtásokról szóló törvény júliusi módosítása így felülírta a korábbi, általam beadott szűkítő feltételt. Lényegében megint fennállt a veszélye, hogy a fészekrakó problémát esetleg nem sikerül minden egyes lakásra vonatkozóan megoldanunk. Ezért szeptember 26-án beadtam a parlamentben egy második módosító indítványt, amelynek a lényege az, hogy a júliusi, a bankokra vonatkozó jogszabály ne vonatkozzon a szóban forgó fészekrakókra. Ennek a szeptemberi módosítónak is ugyanaz volt a célja, csak megváltozott jogi környezetre vonatkozott. Miután kedden az országgyűlés elfogadta a javaslatot, így most végre rendeződhet ez az égető kérdés Miskolcon.

 Az országgyűlési választásokon inogott Miskolc, a két miskolci körzetből csak az egyikben nyert Fideszes jelölt: Ön. Most viszont magabiztosan hozták a várost. Ha akkor nem nyer, most oda Miskolc.

 – Jól sikerült a kampány, hatalmas munkát végeztünk és szerencsére sikerrel jártunk. Ha tavasszal nem sikerül, akkor nem tudom, hogy mi történt volna. De sikerült.

 Az Európai Unió több bizottságában is feltűnt.

 – Szeptember elején az Európa Tanács migrációs bizottságában képviseltem hazánkat Csenger-Zalán Zsolt képviselőtársammal. Szeptember végén pedig az Európai Parlament Gazdasági és Monetáris Bizottsága ülésén szólaltam fel.

 Hozhatnak ezek a jelenlétek valamit a térségnek?

 – Borsod még mindig Magyarország elmaradott területei közé tartozik. Az elmúlt években sokat tettünk azért, hogy felzárkózzunk. Olyan szerencsétlen gazdasági struktúrát örököltünk, mellyel muszáj valamit kezdeni. A 2014–2020 közötti időszakban a térség soha nem látott mértékű támogatáshoz juthat. de ezért nekünk is tennünk kell. Meg kell keresni azokat a kapcsolatokat, melyekkel a borsodi ipar újra elindulhat. Most már Brüsszelben is egyre gyakrabban lehet hallani, hogy szükség van az iparra, hogy nem feltétlenül kell kiszervezni minden gyártást a távol-keletre. Ehhez azonban tőkére és piacra van szükség és elsősorban életképes vállalkozásokra. Borsod jelentős iparral rendelkezett, a Miskolci Egyetemen ma is jelentős tudás érhető el. Nekem az a dolgom, hogy segítsem a tudás hasznosulását, hogy megteremtsem a felemelkedés lehetőségét.

 Melyek a legnagyobb akadályok?

 – A munkanélküliség, az alulképzettség, az infrastruktúra hiánya, és hát az ukrán válság sem tesz jót. Nekünk most az a dolgunk, hogy a megkezdett utat végigjárjuk. Sokat szépült Miskolc az elmúlt években, de a térségben óriásiak a feszültségek.

 Cigányok és nem cigányok között?

 – Nem erre gondoltam, de természetesen ilyen is van. A munkanélküliség hatalmas átok. Munkahelyeket kell teremteni, megélhetést kell biztosítani az embereknek. Cigányoknak és nem cigányoknak egyaránt. A cigányság aránya a lakosságban az elkövetkező évtizedekben az idevonatkozó tanulmányok szerint jelentősen nőhet. A cigányság társadalomtól leszakadó részeit integrálni kell a társadalomba. Ezen múlhat a jövőnk és különösen Borsod jövője. Meg kell teremteni a lehetőséget, hogy a sok kis vállalkozás mellett nagy foglalkoztatók, nagy gyárak is meggyökeresedjenek a környéken.

 Takata?

 –Igen, a Takata jó példa. Még el sem készült az üzem és már 120 alkalmazottja van. Tavaszra már 350, az év végére pedig 1000 munkahelyet teremt. Azon dolgozunk, hogy minél több gyártó kövesse a Takata példáját.