|
 2014.11.28.
Komló már meg tud állni a saját lábán
Egyetlen ciklus alatt több forrást szereztünk Komlónak, mint
amennyivel baloldali elődeink eladósították a várost
Az önkormányzati
választás végeredménye alapján világossá vált, hogy a Komló
városát négy éve kormányzó pártok a következő, immár ötéves
ciklusra is bizalmat kaptak. Polics József polgármester mellett
a 14 tagú képviselő-testületben nyolcan képviselik a
Fidesz–KDNP-t. Polics József, Komló polgármestere: az
előző ciklusban végrehajtottuk az „alapozási munkálatokat”,
melyre a következő öt évben nyugodtan építkezhetünk.
Polgármester úr az eredmények nyilvánosságra kerülése
után elsőként köszönetet mondott mindazoknak, akik eddigi
munkájában támogatták, és most is bizalmat szavaztak önnek.
Legyen kedves szólni az eddigi eredményekről.
– 2010-ben teljesen eladósodott, munkanélküliséggel sújtott,
jövőkép nélküli város irányítását vettük át. Azt ígértük,
hogy ésszerű, takarékos gazdálkodást folytatunk, kezdeményezőek
leszünk, munkahelyteremtő politikát folytatunk, és nem illúziókat
kergetünk. Ezeket a célokat próbáltuk az elmúlt négy év
alatt önerőből és kormányzati segítséggel megvalósítani.
A legnagyobb problémát a magas munkanélküliségi ráta
jelentette és az eladósodott önkormányzat. 2010-ben a komlói
nem egészen 8 milliárd forintos költségvetést közel 3,5
milliárdos hitelállomány terhelte. Ezt sikerült nekünk, még
a kormányzati adósságátvállalást megelőzően 2 milliárd
forintra csökkenteni. A kormány adósságátvállalásának köszönhetően
pedig már a 2014-es költségvetésünket adósságállomány nélkül
terveztük meg. Így jutott forrás fejlesztésekre, és a lakosság
közérzetét javító programokra. Amikor átvettük a város
vezetését, a munkanélküliségi ráta mértéke meghaladta a
25%-ot. Mára ez az arány a 10,4%-ot éri el. Sajnos ez is az
országos átlag felett van. Nekünk az a kötelességünk, hogy
az önkormányzati hatáskörön belül olyan lépéseket tegyünk,
hogy minél kevesebb munkanélküli éljen a városban. Természetesen
ezt az eredményt nem tudtuk volna véghez vinni a kormány által
meghirdetett munkaalapú társadalom stratégiája nélkül,
amelyben új szerepet kapott a start- és közcélú munka. De az
eredményekhez hozzájárultak azok a kormányzati intézkedések
is, melyek a kis-és középvállalkozásokat támogatták, és ezáltal
elég sokan el tudtak helyezkedni az elsődleges munkaerőpiacon.
További célunk, hogy minél több értékteremtő start- és közmunkát
teremtsünk. 2010. december 16-án fogadtuk el azt az önkormányzati
rendeletet, amely a meglévő munkahelyek megőrzéséről és az
újak támogatásáról szólt. Bár az első két évben anyagi
helyeztünk igen szűkös volt, mégis 60 milliót fordítottunk a
rendeletben szereplő feladatokra, mert az egyik fő feladatunk a
munkahelyek teremtése – akár a helyi vállalkozók támogatásával.
Komlón és környékén nagyon sok megváltozott munkaképességű
ember él, s a városvezetés érdekérvényesítésének köszönhetően,
városunkba letelepedett a Főkefe és a Kézmű Kft. A kettő együtt
ma közel 400 megváltozott munkaképességű embernek ad
munkalehetőséget, kiegészítő jövedelmet. Ezen a területen
is sokat kell dolgozunk a következő időszakban. A start- és közmunkának
köszönhetően számtalan utat, járdát újítottunk meg, és városrészi
rehabilitációs programokat is megvalósítottunk. Azt is sikerült
elérnünk, hogy teljes mértékben felújították az állami
tulajdonban lévő Komló–Mánfa összekötő utat, és Mecsekjánosiban
újraaszfaltozták a főutcát. Komló domborzati viszonyai miatt
a nagyobb esőzések jelentős problémát jelentettek, ezért több
százmillió forintnyi forrást szereztünk vízelvezetésre,
fejlesztettük az ipari park infrastruktúráját annak érdekében,
hogy megfelelően közművesített területet tudjunk biztosítani
a vállalkozók részére.
Ésszerű és takarékos gazdálkodást ígértek
2010-ben. Sikerült ezt betartaniuk?
– Annyira sikerült, hogy nem szórtuk el a rendelkezésünkre
álló forrásokat felesleges dolgokra, hanem pénzt hoztunk a városba.
Ennek köszönhetően több mint 1 milliárd forintot meghaladó működési
támogatásban részesült Komló Város Önkormányzata az önhikis
pályázatból. Egyéb pályázatainknak köszönhetően pedig több
mint 4 milliárd forintot nyertünk. Tehát egyetlen ciklus alatt
több pénzt szereztünk Komlónak, mint amennyivel baloldali elődeink
eladósították a várost. Az ésszerű gazdálkodás következményeként
sikerült megőriznünk intézményeinket. Pályázaton nyert forrásaink
jelentős részét intézményeink energetikai korszerűsítésére
fordítottuk. Sokan kritizálták a komlói kórház működését,
és álhíreket terjesztettek az intézménnyel kapcsolatban. Ma
is működik a kórház, igaz most már az állam a tulajdonosa. A
kórházban több százmillió forintos fejlesztéseket hajtottunk
végre, rehabilitációs részleg jött létre, és jelenleg is
folynak beruházások. Oktatási intézményeink pedig a város
rangjához mérten működnek.
A bányászat Pécs és Komló, illetve Dél-Dunántúl
fejlődését, gazdasági lehetőségeit is sok vonatkozásban
meghatározta. S ha már oktatásról van szó, képeznek a környéken
bányászokat?
– Nagy öröm számunkra, hogy közel 20 éves szünet után
ősszel újra indult a vájárképzés.
A felnőttek részére
indított vájárképzés és a másodképzés iránt is többen
érdeklődnek. A XI. századi vájárképzés ugyanis már nem
egyenlő az évtizedekkel ezelőttivel: komplex gépkezelői
szaktudást is ad. A diákok egyrészt a tanműhelyekben, másrészt
vállalkozásoknál végzik a gyakorlatokat; kijárnak majd a komlói
kőbányába.
Október elején több térfigyelő kamerát helyeztek ki
a városban. Mi jellemzi Komló közbiztonságát?
– Elődeink sokat töprengtek, siránkoztak azon, hogy a közbiztonság
helyzetét javító térfigyelő rendszert kellene kiépíteni a városban.
Mi nem panaszkodtunk, hanem az előző ciklusban pályázati forrásból
megteremtettük a mostani ciklusra már bővíthető rendszerünket,
amellyel javul a közbiztonság helyzete, és el tudják fogni a
rongálókat. Úgy gondolom, hogy az eddig elmondottak mind hozzájárultak
ahhoz, hogy 2014 őszén jelentős szavazatkülönbséggel
megnyertük a választásokat.
Mit szeretnének elérni a következő ötéves
ciklusban?
– Építőmérnökként azt szoktam mondani: az előző
ciklusban végrehajtottuk az alapozási munkálatokat, melyre a következő
öt évben nyugodtan építkezhetünk. Hiszen sziklára raktuk le
az alapokat. Még több munkahelyet kell teremteni – ez a
legfontosabb feladatunk. Ezenkívül szeretnénk a Nagyrét utcában,
a bétai városrészben olyan előközművesítést, infrastrukturális
fejlesztést végrehajtani, amely az ott szabadon lévő területeken
vállalkozói beruházásokat képes generálni. Tovább kell
folytatnunk a parkok, játszóterek, közösségi terek kialakítását,
a meglévők felújítását, annak érdekében, hogy Komló még
élhetőbb és szebb várossá váljon. A 2014–2020-as EU-s költségvetési
ciklusban további milliárdokhoz szeretnénk kormányzati segítséggel
hozzájutni annak érdekében, hogy Komlón további fejlesztéseket
valósítsunk meg. 2000-től, mióta bezárt a bánya, a városunk
elindult a lejtőn, ezt a tendenciát meg kell állítanunk. Célunk,
hogy Komló újra régi fényében csillogjon. Az elmúlt évtizedekben
alig foglalkoztak a turizmussal, ezért a turisztikát is szeretnénk
fejleszteni, hiszen Komló olyan csodálatos környezetben
fekszik, és vannak régi emlékeink, elég csak a bányamunkák
során előkerült dinoszaurusz-lábnyomokra gondolnunk, melyek közül
az elsők 1966-ban kerültek elő a mecseki külfejtésekben a
Mecseki Kőszénformációból. Ezután újabb és újabb lábnyomokat
találtak különböző helyeken, többek között Komló környékén.
A lábnyomokat tudományos szempontból először 1983-ban írta
le egy tanulmányában Kordos László, a Magyar Állami Földtani
Intézet paleontológusa, aki azokat Komlosaurus carbonisnak
nevezte el. Mi erre szeretnénk építeni egy turisztikai attrakciót
a komlói bányászattal való kötődéssel. Emellett minden érdekérvényesítő
képességünket latba vetjük, hogy a vájárképzés beindulása
után a térségben újrainduljon a bányászati tevékenység,
amelynek a társadalomra nagyon pozitív hatása lenne, hiszen környezetünkben
több mint száz évre elegendő szánvagyon áll rendelkezésre,
amit a 21. századi technológiákkal lehet kitermelni, és a kor
követelményeinek megfelelően felhasználni.
Medveczky Attila
|
