|
 2014.10.03.
Három év alatt két és félezerrel nőtt
a győri színház bérleteseinek száma
A műsorpolitika kidolgozásakor elsősorban a közönség igényét
veszem figyelembe. Nem a szakmának,
hanem a publikumnak akarok megfelelni.
Mesés évadot hirdetettek a Győri Nemzeti Színházban. A
teátrum így tiszteleg a világirodalom egyik legnagyobb mesélője,
a 450 évvel ezelőtt született William Shakespeare mester nagysága
előtt. Egressy Zoltán vadonatúj misztikus „mesével” ajándékozza
meg a győrieket 2014-ben – Június címmel ősbemutatóra készül
a társulat. Forgács Péter, a Győri Nemzeti Színház
igazgatója: a bulvár nem egyenlő a „gagyival”- ahogyan
azt az úgynevezett szakma több képviselője is állítja. Arra
törekszem, hogy minden műfajt játszunk, és a darabok nagyon szép
kiállításúak legyenek. Ezt a nézők meg is hálálják.
„Mesés évadot” hirdetett a Győri Nemzeti Színház
vezetősége. Ebből arra is lehet következtetni, hogy minden
egyes évadnak megvan a maga tematikája és szlogenje is?
–Helyes a következtetése; idén mesés évadot hirdettünk
meg. Ami azt jelenti számomra, hogy reményeim szerint, jelző-szinten
is mesés évad vár ránk, és emellett olyan új mese-tematikájú
gyermekbérletet hirdettünk meg, mára el is fogyott. A felnőtteknek
szóló darabok is mesésnek mondhatók, hiszen Beaumarchais Figaro
házassága című
színműve, Egressy Zoltán Júniusa
– amely ősbemutató lesz – és Mozart Varázsfuvolája
is ebbe a
tematikába sorolható.
Ha már meséről beszéltünk;
a gyermekeket – igaz a kicsinyek nem egyedül, hanem szüleikkel
járnak előadásokra – a mesedarabok által be lehet csalogatni
a színházba?
–Ebben biztos vagyok. Az idei évadtól új bérletet
vezetünk be Vill-Korr Sulibérlet néven 7-13 éves gyerekek számára.
A bérlet előadásai: A walesi lakoma, 80 nap alatt a Föld
körül és A helység kalapácsa. Ezek a művek főleg
családi darabok, s így jönnek rájuk a gyerekekkel együtt a szülők,
tanárok is. Azért szerepel a Vill-Korr név a bérletben, mert
győri Vill-Korr Hungária Kft. ügyvezető igazgatója támogatta
ezt a kezdeményezést.
Mennyire sikerült növelni
a bérletesek és a nézők számát kinevezése óta, 2011-től?
–2007 februárjától 2008. július végéig a színház
megbízott igazgatója voltam, s abban az időben hozzávetőlegesen
10 ezer bérletesünk volt. S mikor végett ért a következő
igazgató megbízatása, akkor ez a szám 7400-ra csökkent. Most
elértük azt, hogy újra megközelítettük a 10 ezres számot.
Sajnos, nagyon könnyű elveszíteni a bérleteseit egy színháznak,
és sokkal hosszabb ideig tart visszaszerezni, megnyerni őket. Három
év alatt, ebben a gazdasági helyzetben, visszaszerezni 2,5 ezer
bérletest, szerintem nem kis teljesítmény.
Törekszenek arra, hogy a Győri Nemzeti Színház jegy-és
bérletárai megfizethetők legyenek?
–Szívem szerint nem emelném a jegyárakat, de forrásaink
miatt ezt nem tehetem meg. Eddig kétfajta helyár volt, s most
bevezettünk egy harmadikat is. Tehát bevezettük a III. kategóriát
nagyszínházunk nézőterén, mind a jegy-, mind a bérletértékesítés
során. A 18-21.-sorban még kedvezőbb árú helyeket vásárolhatnak
nézőink. Senki se gondoljon drasztikus áremelésre, hiszen bérletenként
ez sehol nem haladja meg az 1000 forintot. Színházunkban a
legmagasabb jegyár valamivel magasabb, mint 4000 forint. S ha egy
előadást egy négyfős család látogat meg, az 16 ezer forint,
ami tudom nem olcsó. Főleg a musical-és az operaelőadások
megtekintése kerül ennyibe, hiszen ezek kiállítási -és jogdíjköltsége
elég magas. Színházunkban nagy kiállítású előadások is
mennek, s a musical-produkcióinkról nagyon sokan azt tartják,
hogy igencsak igényesek.
Az nem okoz kihívást,
hogy a megyében két színház is működik?
–Nem rivalizálunk a Soproni Petőfi Színházzal, azért
sem mert a két teátrum műsorpolitikája is különbözik. Sőt
még az is fölvetődött, hogy a Fertőrákosi Barlangszínház
első előadása idén a mi színházunk produkciója lesz. Érdekesség,
hogy több soproni bérletesünk is van.
A műsorpolitikát
a közönség, vagy a szakma elvárásai szerint határozza meg?
–A műsorpolitika kidolgozásakor elsősorban a közönség
igényét veszem figyelembe. Nem a szakmának, hanem a publikumnak
akarok megfelelni. Eddig 7 évad műsorát állítottam össze, s
ezért is ismerem a győri közönség ízlését, ezért a kedvükben
akarok járni. Minden egyes városnak megvan a maga ízlésvilága.
Nem célom, hogy igénytelen műveket állítsak színpadra, és
érthetetlen számomra, hogy azokra a színházakra, amelyek több
vidám darabot, musicalt játszanak, rásütik a bulvár bélyeget.
Holott nagyon jó bulvárszínházakat lehet csinálni. Tehát a
bulvár nem egyenlő a „gagyival”- ahogyan azt az úgynevezett
szakma több képviselője is állítja. A habkönnyű, zenés vígjátékot
is lehet jól csinálni. Sokat mutattam be, ez igaz, de ezek művészileg
mind nagyon szép előadások voltak. Arra törekszem, hogy minden
műfajt játszunk, és a darabok nagyon szép kiállításúak
legyenek. Ezt a nézők meg is hálálják.
Az, hogy a színészművészek
többsége megbízási szerződéssel dolgozik, és a színháznak
nincs hagyományos értelemben vett társulata, az jelent –e
valami könnyebbséget a darabok kiválasztása szempontjából?
–Valóban színészeink kivétel nélkül darabra vannak
szerződtetve, de mégis beszélhetünk társulatról, hiszen,
akik nálunk játszanak, hosszú évek óta a győri színház
produkciónak résztvevői. Ezért az a célom, hogy nekik– hála
Istennek remek csapat dolgozik nálunk – minden egyes évadban jó
szerepet adjak. Ez nem könnyű feladat, mert sokan játszanak a
színházunkban.
A módosított előadó-művészeti
törvény szerint a nemzeti státuszú színházaknál 2018-ig 70
százalékot kötelezően a diplomával rendelkező színészeknek
kell kitenniük. Mennyiben érinti így ez a jogszabály a Győri
Nemzeti Színházat?
–Mivel színészeink megbízási szerződéssel játszanak
nálunk, így minket alig érint ez a jogszabály. Csak a közalkalmazotti
státuszban dolgozókra vonatkozik ez a jogszabály. Színházunkban
a kórus, a zenekar és a tánckar tagjai közalkalmazotti
viszonyban vannak, s köztük nagyon sok a diplomás művész.
Igazgató úr említette,
hogy gyönyörű kiállítású előadásokat visznek színpadra.
Mindez nem filléres dolog. Küzd-e bármilyen finanszírozási
gondokkal az ön által vezetett teátrum?
–Nem panaszkodhatom. Bár vettek tőlünk el központi
szinten 50 millió forintos támogatást, de a győri önkormányzat
mindent megtesz a színházunk működése érdekében. Tehát így
elegendő forrással gazdálkodhatunk, és az egy adott évadban
megspórolt összeg 70%-át a színház korszerűsítésére, s az
állagmegóvásra fordítjuk. A fennmaradó összeget pedig színpadtechnikai
berendezések felújítására, beszerzésére költjük.
Említette a Vill-Korr-t.
A győri vállalkozások is támogatják a teátrumot?
–Nem nagy számban, de vannak magánmecénásaink. Olyan módon
is segítenek bennünket, hogy az adott vállalat bérleteket vásárol
a dolgozóinak. Sikerült elérnem azt, hogy a város összes
nagyvállalkozójának jó kapcsolata legyen a teátrummal, s kéréseimet
nem csak meghallgatják, hanem támogatják is a győri színházat.
Melyek voltak az elmúlt
évad azon sikerdarabjai, amit áthoznak a jelenlegibe is?
–A nagyszínpadi előadások közül a Sakk
című musicalt, a Csinibabát –
a jól ismert film adaptációját, melyet nagyzenekarral adjuk elő
– és a Mágnás Miskát hozzuk
át az idei évadba. A Kisfaludy Teremben játszott stúdió előadások
közül a Portugál elérte
a 170. előadásszámot, s olyan nagy sikerrel megy, hogy vétek
lenne levenni a műsorról. De műsoron marad még a Hajmeresztő,
A kripli
valamint a Csoportterápia
is.
A 2014/2015-ös évadban – a már említetteken kívül
–milyen produkciókkal várják a nagyérdeműt?
–Szeptember 27-én mutatjuk be Shakespeare A
windsori víg nők vígjátékát Valló Péter rendezésében. Ezt követi az
Egressy-ősbemutató, majd a balettelőadás, a Jézus
Krisztus szupersztár
musical–aminek érdekessége, hogy Magyarországon még nem játszották
olyan nagy zenekarral, mint nálunk –, A varázsfuvola, a
Kaviár és lencse, és
a Revizor. Új
bemutatónk lesz az Édes Anna, a
Figaro házassága,
s a három gyermekdarab. A műveket pedig Erdeős Anna, Valló Péter,
Csiszár Imre, Balikó Tamás, Bagó Bertalan és jómagam állítom
színre.
Ha visszatekint az elmúlt
évekre, hogyan látja: mennyire sikerült megvalósítania a pályázatában
leírt célkitűzéseit?
–A legfontosabb célom az volt, s ezt a pályázatomban is
leírtam, hogy a bérleteseink számát megnöveljük. Hiszen egy
vidéki színház számára a bérleteladás teszi ki azt a fix
bevételi forrást, amiből azonnal gazdálkodni képes. A város
vezetése is a bérletesek számának növelését várta el tőlem.
Mivel ezt sikerült elérni, ezáltal a város vezetése jobban támogatja
mind a színházat, mind személyemet. Nagyon örülök annak,
hogy a győriek szeretik a színházukat. Teátrumunk a városban
egyfajta státuszszimbólumot tölt be, s az utcán is sokszor megállítanak,
s gratulálnak, amiért nívós előadásokat viszünk színre.
Kell-e ennél nagyobb boldogság egy színházigazgatónak?
Medveczky
Attila
|
