Függetlenség

2014.10.03.

Közösségépítés Óbudán

Minden újszülött csecsemőt, otthonába hazaérkezve üdvözlőlappal és egy 5000 forintos ajándékutalvánnyal köszönt a polgármesteri hivatal

Bús Balázst, Óbuda-Békásmegyer kormánypárti polgármesterjelöltjét a kerületi választási bizottság elsőként vette nyilvántartásba. Polgármester úr a legfontosabbnak a közösségépítést tartja. Ezért olyan intézményeket hoztak létre, amelyek mindenki számára elérhetővé teszik a sportolást, a kulturális programokat, s ezzel a kerületben élőket is közelebb viszik egymáshoz.

Ha visszatekint az elmúlt négy esztendőre, sikerült-e megvalósítania mindazt, amit 2010-ben eltervezett?

–Azokat a fejlesztési terveket, melyeket 2010-ben munkatársaimmal együtt kidolgoztunk, többségében sikerült megvalósítanunk. Vannak olyan projektek, amiknek realizálása még várat magára. Ennek technikai okai vannak, s ezért ezek áthúzódnak 2015-re, vagy 2016-ra.

Legyen szíves egy ilyen projektet megnevezni.

– Óbuda 10-es út menti határánál, illetve a Dózsa György utca és az Ürömi út találkozásánál rendszeresek a torlódások, veszélyhelyzetek. Ezt a tarthatatlan állapotot akarjuk orvosolni, úgy, hogy jelzőlámpás csomóponttá építjük át közösen a fővárossal. Viszont annyira elhúzódtak a műszaki előkészítések, hogy a projekt megvalósítását nem akartuk az iskolakezdés idején elkezdeni, ezért 2015 nyarán állunk neki a munkálatoknak.

S melyek azok a fejlesztések, amikre a legbüszkébb?

–Nagyon sok fejlesztést valósítottunk meg; s a legbüszkébb talán az Óbuda-Újlak Promenádra vagyok. A projekten belül 1 milliárd forintos beruházással újítottuk meg a közterületeket. Előtte nagyon nagy problémát jelentett a térségben a parkolási helyzet, s ezt is sikerült orvosolni. S kiemelt célunk a Promenád meghosszabbítása. Alapvetően minden egyes fejlesztésünk célja a közösségépítés, mert úgy véljük, ez az önkormányzat legfontosabb feladata. Elsősorban ezért olyan fejlesztéseket kell megvalósítani melyek a kerületben élőket közelebb viszik egymáshoz. Jan Gehl dán építész és várostervező mondta, hogy az ember legfontosabb szükséglete a másik embernek a társasága. Ennek megfelelően fejlesztjük tereinket, és hozunk létre új intézményeket. Szintén lényegesek az elmúlt négy év kulturális fejlesztései. Kaszásdűlőn kulturális központot hoztunk létre, 3K-Kaszásdűlői Kulturális Központot – ami tudtommal a fővárosban, a rendszerváltás óta ez az első új ilyen jellegű intézmény. 2010-ben megújítottuk az Óbudai Múzeumot, amihez állami pályázati támogatást is kaptunk. 2013-ban pedig új múzeumot hoztunk létre, a Goldberger Textilipari Gyűjteményt, ami az idei Év Múzeuma címet és a MúzeumCafé Díjat is elnyerte. Az Óbudai Népzeneiskolát – ez az intézmény Európában egyedülálló módon biztosítja a népzenei oktatást – új, rangjához méltó épületbe, a hajdani Építész Múzeumba költöztettük. Emellett eddig hat utcai könyvmegállót hoztunk létre – kettőt a gyerekek számára. Több új szobrot helyeztünk el a kerületben, illetve régi, az óbudai hagyománynak megfelelő emlékeket újítottunk föl. Ilyen például az országzászló és a körülötte lévő Petőfi tér, a Kiscelli kálvária Golgota-szoborcsoportjának, s a Flórián-szobor renoválása, megújítása. Létrehoztuk a Katyni mártírok emlékművét és emlékparkját az Árpád Gimnázium előtt, s felavattuk a Puskás-illetve a Szindbád -szobrot a Fő téren.

Lehet-e közös nevezőre hozni az egymástól nagyon is eltérő kerületrészekben élőket? Hiszen vannak, akik lakótelepeken, mások lakóparkokban, míg szintén mások kertes házakban élnek. Kialakulhat-e így a közös óbudai identitás?

–Kerületünkre nagyon sok lokális identitás, és több lokális civil kezdeményezés jellemző, melyeket az önkormányzat támogat. Az óbudai közösség létrejöttét az határozza meg, hogy a helyi kis közösségek miként működnek. Tehát inkább az egyes kerületrészek lakóinak – például a békásmegyerieknek, a kaszásdűlőieknek,– van saját, helyi identitásuk és ezekből áll össze az óbudai sokszínűség, de azt látom, hogy össze lehet hangolni a különálló igényeket.

A „Gondoskodó városnak” is nevezik Óbudát. Mit sikerült elérni a szociális területen?

–A legfontosabbnak ezen a területen a Szent Margit Kórház 2006-ban, a szocialista-kormány idején megszűnt önállóságának hat éves küzdelem után való visszaszerzését tartom. Tarlós István főpolgármester úr is nagyon sokat tett azért, hogy a kórház újra önálló intézménnyé váljon. A Szent Margit Kórház fejlesztését mind a kerületi, mind a fővárosi önkormányzat támogatja. Azt tapasztaltuk, hogy az idősebb generáció újabb szolgáltatásokat igényel, s ezért az elmúlt ciklusban három új idősklubot hoztunk létre, valamint 16 kültéri fitneszparkot. Emellett olyan szabadegyetemek is létrejöttek, melyek az idősebb generáció képzésére szakosodtak; a Zsigmond Király Főiskolán beindult a nyugdíjas-akadémia, a San Marco Szabadegyetemen főleg egészségügyi előadásokat tartanak, az Óbudai Zöld Szabadegyetemet pedig az Óbudai Egyetemmel közösen hoztunk létre. Fontosnak tartjuk, hogy a rászorulók számára biztosítsuk a napi étkezést. Ezért az Ételt az Életért Alapítvánnyal közösen naponta 600 adag meleg ételt biztosítunk a szegények számára. Egy civil szervezettel és a szaléziak rendjével együtt pedig a gyerekek étkeztetését támogatjuk Békásmegyeren, Kaszásdűlőn és Belső-Óbudán. Idén nagyszabású szűrőprogramot is elindítottunk. A havi rendszerességgel tartott ingyenes szűrések célja az egészségi állapottal kapcsolatos rossz tendenciákon való javítás. Új szociális támogatásokat is bevezettünk; például minden újszülött csecsemőt, otthonába hazaérkezve üdvözlőlappal és egy 5000 forintos ajándékutalvánnyal köszönt a polgármesteri hivatal, s a felsőoktatásban résztvevők számára továbbtanulási támogatást hoztunk létre – azok a rászorulók, akik fizetős képzésben vesznek részt, akár 400 ezer forintot is kaphatnak félévente.

Mit lehet tudni az óbudai Tündérkert-mozgalomról?

–Békásmegyeren és Békásmegyer-Ófaluban létrehoztunk két közösségi kertet. Az ófalusiak kapcsolódtak be a Tündérkert-mozgalomba, ők újra telepítik és gondozzák az őshonos magyar gyümölcsfákat. Több helyi polgár, híres ember és családok is fogadtak örökbe gyümölcsfákat, s azt tervezzük, hogy ezt az akciót egy óvodakertben folytatjuk.

Kérem, vázolja föl fontosabb programpontjait.

–Természetesen folytatjuk azokat a programokat, fejlesztéseket, melyek sikeresnek bizonyultak, s melyeknek örülnek kerületünk lakosai. Első programpontunk a térfigyelő- rendszer teljes kiépítése. 2007-ben már Békásmegyeren kiépítettük a térfigyelő-rendszert, ami által jelentősen csökkent a területen a bűncselekmények száma, most a kerület többi részén szeretnénk a következő ciklusban megvalósítani ezt a projektet. Eddig is komoly összeggel támogattuk a társasház-felújításokat, s ezt a programot is folytatni szándékozunk. Ezzel nem csak az energetikai felújítást tesszük lehetővé, hanem a társasházaknak is biztosítunk kamerarendszert, hogy azzal tudják a lakók biztonságát garantálni. Harmadik fontos programpontom a békásmegyeri piac felújítása, amit csak kormányzati támogatással tudunk megoldani. A kormánytól már megkaptuk az ígéretet a források biztosítására. Mivel az új jogszabály szerint a polgármesterek teszik ki a fővárosi képviselők többségét, s így szorosabb kapcsolat jön létre a főváros és a kerületek között, ezért több olyan fővárosi feladatot szeretnénk megvalósítani, ami az óbudaiak számára is lényeges: ilyen a P+R parkolók létszámának bővítése, a Flórián tér megújítása és az árvízvédelem megoldása.

Medveczky Attila