|
 2014.10.10.
A baromfiágazat az elmúlt években
jelentősen növelte termelését
Az embargó miatti jövedelemkiesésre vonatkozó támogatás szükséges
a szezonális termékek esetében
Azokat a termékeket,
amelyeket viszonylag állandó mennyiségben állítják elő, s
amelyeknél egyensúlyban van a termelés és a fogyasztás
–ilyen például a csirkehús – a szankciók „csak” hosszú
távon érintik kedvezőtlenül.
A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) magyar-orosz
tagozata elnöke szerint az orosz gazdasági kapcsolatokat érintő
szankciók sokkal keményebb hatással lesznek az üzleti
kapcsolatokra, az Európai Unió és a magyar gazdaságra, mint
ahogyan azt az elemzők várják. Az Oroszország által
bevezetett korlátozó intézkedések a magyar baromfi ágazatban
működő cégeket mennyire érintik érzékenyen, lehet-e
versenyhátrányról beszélni? – kérdezem Dr.
Csorbai Attilát, a Baromfi Termék Tanács elnök igazgatóját.
–Valószínűleg a magyar baromfiágazaton belüli termékkörökre
különböző hatással lesz az embargó. Azokat a termékeket,
amelyeket viszonylag állandó mennyiségben állítják elő, s
amelyeknél egyensúlyban van a termelés és a fogyasztás
–ilyen például a csirkehús – a szankciók „csak” hosszú
távon érintik kedvezőtlenül. Ezért az embargó hatása ezeknél
a termékeknél még kevésbé érezhető. Ugyanakkor a szezonális
termékpályák esetében – értem ezalatt a lúd-, a kacsa- és
a pulykatermékeket – már most érezhető a probléma, hiszen
időben koncentráltan jelentkezik. A közeljövőben nem is
orvosolható probléma gyökere, hogy a vízi szárnyas fogyasztás
szezonális, főleg az őszi, téli időszakra koncentrál (Márton
nap, Karácsony). A speciális, orosz piaci igényeiket kielégítő
termékek „bennragadása” túlkínálatot s ezzel párhuzamosan,
jelentős árcsökkenést okoz. A termelők rendkívül nyomott áron
kénytelenek odaadni terméküket, hiszen ha a termékeket nem
sikerül a szezonban értékesíteni, akkor szezonon kívül csak
további árcsökkenéssel lehet azt majd megtenni.
A lúd nyomott áron való eladása hazánkra vagy
az EU más államaira érvényes?
–Magyarország lúd
nagyhatalom Európában (rajtunk kívül Lengyelország és Németország
még a jelentős) ezért a probléma kiemelten érint minket is. A
termékkör az Európai Unión belül, mintegy 90%-ban a németajkú
piacokon talál gazdára, érdemi alternatívája jelenleg nincs e
piacoknak. Az egész liba kilója, ami eddig 2,8 euróért talált
gazdára, sajnos már csak 2-2,2 euróért adható el, ami nem
fedezi az előállítási költséget sem.
Az embargó miatt szükséges-e új piacokat keresni?
–Vannak olyan speciális
piacok (lásd az előbbiekben), amelyek esetében mivel nincs
alternatív piac a kártalanítást tartanám célravezetőnek. Ez
lehetne akár kiesett jövedelmek megtérítése, vagy a megfelelő
piaci egyensúly megteremtésére termékkivonás a piacról (állami
felvásárlás lehetősége) is megoldást jelenthet. A szezonális
termékek esetében csak így állhat helyre a kereslet-kínálat
egyensúly egy kielégítő árviszony mellett.
A
többi termék esetében, ahol a piac relatíve kiegyenlített, föltétlenül
szükséges lesz az új piacok felkutatására. Jó lehetőség
lehet az Észak afrikai és arab félsziget térsége, de reményteljes
lehet a kínai piac, vagy más keleti piac is.
Az EU-tól, vagy a kormánytól várják a már
említett kompenzációt a speciális, szezonális termék esetében?
–A jelenlegi szankciós állapot alapvetően az EU politikájának
következménye, így a kompenzációk kidolgozására, a kártalanításra
az uniót kell sarkallni. S a már említett esetleges állami
termékkivonást is az EU-nak kellene fizetni.
Hozzávetőlegesen mennyi ember foglalkozik
baromfitartással?
–Az üzemszerű baromfitenyésztésben, termelésben és
feldolgozásban, adataink szerint, közel 60 ezer ember dolgozik.
Amennyiben az EU nem, vagy csak kis mértékben
kompenzálja a termelőket, az az említett szám csökkenéséhez
vezethet?
–Sajnos ez sem zárható ki, hiszen olyan nyomott árak
jelennek majd meg a szezonális termékpályákon, ami egyértelműen
veszteségessé teszi a működést. Biztosan kijelenthetjük,
hogy ez a termelési kedv csökkenését eredményezi, ez által a
jövőbeni termelés csökkenhet, de nem túlzunk, ha azt mondjuk,
hogy kompenzáció és támogatás nélkül több család megélhetése
is veszélybe is kerülhet.
Ha visszatekintünk az elmúlt évekre, akkor a
baromfiágazat képes volt-e termelését növelni?
–A hazai állattenyésztő ágazatok közül egyedül a
baromfihúst előállító termékpályák voltak képesek voltak
a rendszerváltást követően megtartani, sőt növelni termelésüket.
Jelenleg az összes húskibocsátás fele ágazatunkból származik.
Sajnos az étkezési tojástermelésünk felére csökkent.
A magyar baromfiágazat a harmadik helyen áll az
uniós tagországok baromfihús önellátási listáján. Mi az
oka annak, hogy 1990-től a baromfiágazat ilyen jó helyzetbe került?
–Az egyik ok, hogy a baromfiágazat teljes mértékben
megmaradt hazai tulajdonban, s így nem volt kiszolgáltatva olyan
módon a külföldi tőkének, mint más termékpálya. A másik
ok: az ágazatunk erősen integrált. Tehát a termékpályán
elhelyezkedő különböző szereplők (tenyésztés, keltetés,
termelés, vágás, feldolgozás) erősen egymásra utaltak, s
megtanultak együttműködni. Az erős integráció egy erős
csapattá formálta a baromfisokat, s az ágazatot érintő negatív
hatások (pl.: madárinfluenza) az összefogott, összekovácsolt
csapatban csak kisebb károkat tudtak okozni.
Emellett nem hanyagolható el, hogy termékeink iránt
egyre növekedett a kereslet.
Hogyan fogadták azt a kormányzati bejelentést,
hogy jövőre a baromfiágazatban 8 milliárd forintról 11 milliárd
forintra nő az állatjóléti támogatások összege?
–Üdvözöltük a kormányzat döntését, annál is inkább,
mert úgy gondoljuk, hogy ezzel a támogatási értékkel (s annak
más ágazatokhoz viszonyított arányával) egyre inkább közelítünk
ágazatunk súlyának és méreteink elismeréséhez. Az arányos
és igazságos támogatási rendszer fontos lesz a jövőben is,
hiszen megadja a fejlődési lehetőséget az életképes, valódi
gazdasági teljesítményt nyújtó termékpályáknak is.
A Földművelésügyi Minisztérium az ágazattal
kapcsolatos döntések meghozatala előtt meghallgatja a Baromfi
Termék Tanács álláspontjait?
–Nagyon jó a kapcsolatunk a szaktárcával. Elsőkként kötöttünk
Partnerségi megállapodást a Minisztériummal, s Miniszter úr
idén (szintén az elsők között) reprezentatív szakmaközi
szervezetnek fogadta el szervezetünket. Mivel a baromfisok
szeretnek elsők lenni, így nem meglepő, hogy szintén az elsők
között fogalmaztuk meg (felmérésen alapuló, termékpályánkénti)
az elkövetkező hét év fejlesztési elképzeléseket tartalmazó
ágazati stratégiánkat is. Rendszeres szakmai egyeztetéseken
szervezetünk igyekszik a termékpályák érdekeit figyelembe vevő
megoldásokkal rávilágítani arra, hogy a sokszínű hazai
baromfiágazat a mezőgazdaság sikerágazata lehet a jövőben
(is), megfelelő intézkedések mellett.
Medveczky Attila
|
