vissza a főoldalra

 2014.09.05. 

HÁROM A MAGYAR IGAZSÁG

Ferencvárosi beszélgetés a Fradiról, az épített környezetről és a kultúráról
Dr. Bácskai János polgármesterrel

A három előszobás városvezetők figyelmébe ajánlom Bácskai János módszerét. A polgármester nyáridőben, amikor sajtófőnökök siserehadával kell megküzdeni, harmadik csöngetésre felvette a telefont. Kicsit zavarba jöttem. Titkárnőt, sajtófőnököt vártam, több napos várakozásra készültem fel, mire a világ legtermészetesebb módján megegyeztünk. Holnap, mondta, holnap reggel 8 órakor.

Most nem a családjának történetét, bár fölöttébb érdekes, nem is a napi politikai események adta küzdelmeit akarom megírni. Szóljon ez a riport Ferencvárosról és a várossal szinte összenőtt energikus vezetőről.

 A Bakáts téri templomra néző puritán polgármesteri szoba falán a reggeli fényben egy hatalmas, mély tónusú Ligeti Antal kép ragyog. Buda és Pest látképe a Ferencváros felől. – Művészi fotokópia – világosít fel a polgármester –, hiszen az eredeti festmény súlyos milliókba került volna. Az íróasztal mögötti sublóton a világhírű katalán klub, a Barcelona három sztárjátékosának – Puyol, Messi és Xavi – saját kezű aláírását őrzi.

Amikor képviselővé választották, szerényen csak annyit mondott: – Hiszem, hogy a példamutató módon átalakuló, ezerarcú Ferencváros megérdemli, hogy körültekintő, a környezetet és az emberi értékeket védő munkával építsük tovább. Hiszem, hogy az a hitelesség, amit a polgári oldal jelent, bizalmat adhat arra, hogy összefoghassunk egy fejlődő, barátságos, sokszínű városrészért, Ferencvárosért természetesen.

2010-ben a polgármesteri posztot elnyerő csendes csepeli munkássrác, a Műegyetemen műszaki doktorit szerzett, és választott témájából a gázérzékelő műszerek továbbfejlesztéséből szabadalom lett. Az Eötvös fizika– kémia tanszéken oktató kutatóként dolgozott, az egyetemi évek után kipróbálta magát a gazdaságban is. Hegedűsként kamarazenél, a cselgáncs és a karate mellett versenyszerűen űzött sportága a kajak lett.

– A három legfontosabb pillér adja az idén 222 éves város jelenét és jövőjét: első a világszerte ismert magyar brand a Fradi, ezt követi a város épített környezete és kultúrája – rögzíti a polgármester beszélgetésünk keretét. – A kerület mai területén már 770 évvel ezelőtt létezett lakott település – jegyzi meg.

A FRADI

Most avatták a stadiont, előtte Albert Flóriánnak a város díszpolgárának monumentális méretű szobra, a főbejáratot a klub címerállata, a hatalmas kiterjesztett szárnyú sas őrzi.

A kormány által támogatott, reális elképzelés született az FTC-stadion újjáépítésére. Ellentétben a korábbi, légből kapott tervekkel – melyek közül volt, amely például új helyre költöztette volna el a stadiont – a kormány terve megőrizni szándékozott a stadiont az eredeti helyén és amellett, hogy a mai kor követelményeinek minden tekintetben megfelelő létesítmény felépítését tűzte ki célul, még a befogadóképesség növelését is tervbe vette. Az elképzelések nem csupán maradéktalanul megvalósultak, de mindez rekordidő alatt ment végbe. 2013. március 28-án történt meg az új FTC-stadion alapkövének ünnepélyes elhelyezése, és ez év júliusának végére teljesen készen lett az aréna, valamint megérkeztek a használatbavételi engedélyek is. Vagyis alig több mint egy év alatt épült fel Budapest jelenlegi legmodernebb sportlétesítménye az Üllői úton. A stadion 23 700 néző befogadására alkalmas, nemzetközi meccseken ez a szám 22 ezer. Az egész éves használat lehetőségét a fűthető gyepszőnyeg biztosítja. Két nagy felbontású eredményjelző épült, a belső folyosókon pedig összesen 220 LCD tv-n követhetők a pályán zajló események. A biometrikus beléptetőrendszer, valamint a kamerarendszer a garancia arra, hogy ismét családi programmá válhat a meccsre járás. A létesítményben helyet kapott a szurkolói ajándékbolt, valamint a dicső múltat bemutató Fradi-múzeum is.

Már csak arra van szükség, hogy az impozáns arénában hétről hétre magas színvonalú labdarúgásnak tapsolhasson a legnépszerűbb magyar csapat szurkolótábora.

 AZ ÉPÍTETT KÖRNYEZET

 – A helytörténészek Belső, Középső és Külső Ferencvárosra osztják a 9-es számmal jelölt kerületet. Az épített környezet megújítása Ferencvárosban folytatódik, méghozzá a kezdetekhez viszonyítva újszerűbb szemlélettel – avat be a polgármester a jelenleg aktuális helyzetbe. Elmondja, hogy a nyolcvanas évek második felében még a tanácsi rendszerben indult és a kilencvenes évek ele jén folytatódott városrehabilitációhoz képest a megújítás a társadalmi problémák kezelését is tervbe vették.

– Mégpedig oly módon, hogy a történelmi városrészek újjáélesztésével a rehabilitációs folyamatok kiterjesztésével a lakosság életminősége javulhasson, a társadalmi szegregáció megszűnjön. A komfort nélküli lakások számát is erősen csökkenteni tervezzük. Növeljük, a zöld felületek arányát, szociális programokra, munkahelyek teremtésére, bűnmegelőzési tanácsadásra és drogprevencióra is jutott, és továbbra is jutni fog. A Gát utca, Márton utca és Thaly Kálmán utca közötti szakasz új burkolatot kap. A csapadékvíz elvezetésének javítása, a közvilágítás felújítása és az újabb térfigyelő kamerák kihelyezése a közbiztonságot növelik. Ferencváros szívére a belvárosias rész, a középső részére beleértve a lakótelepet, a zöld területek és a virágos területek aránya lesz jellemző. 134 meglévő bérlakást megújítunk és 106 új szociális bérlakást alakítunk ki. A városrehabilitáció fontos, az irány jó, a kerület lendületben van. Annyira, hogy Ferencváros önkormányzata saját erőből, a fent említetteken kívül, még négy további házat is felújít. A valóságos és mindenre kiterjedő munka a városrészben a komfort nélküli lakások arányát 61%-ról 16%-ra csökkentette és jelenleg már csak 40 lakóépület vár felújításra. Az építészeti értékek megőrzése mellett az élhető városi környezet kialakítását és az esélyegyenlőség feltételeinek javítását, különösen kiemelten a gyermekekért, a felnövekvő új nemzedékért folytatjuk, hogy a családok egészséges otthonokban nevelhessék gyermekeiket. Ezzel a munkával nem titkolt célunk a ferencvárosiak identitásának erősítése is.

 A KULTÚRA

 – Megújul a műemléki védettségű József Attila emlékhely is a Gát utca 3.-ban – ahol József Attila született –, amely a terveknek megfelelően felújításra, bővítésre kerül – mutatja büszkén a program elemeit. A beavatkozás eredményeként megnövekszik a látogató tér, tágasabb, jobban felszerelt épületrész biztosítja az emlékhely működését, kulturális rendezvények megtartását. A Lenhossék utca 7–9. alatt a Ferencvárosi Szociális és Gyermekjóléti Intézmények igazgatósága mellet kialakításra kerül a Szociális és Közösségi Központ, amely a szociális városrehabilitációs célterület közvetlen fizikai környezetében kap helyet. A Gát u. 25. alatti Munkaerőpiaci Szolgáltató Iroda pedig a rászorulók munkaerőpiacra jutását elősegítő intézmény lesz.

 A Dzsumbuj megmaradt részét pedig felszámoljuk.

 – Ez a munka óriásléptekkel halad, szeptemberben eltűnik Ferencváros térképéről a hírhedett negyed, és a jelenlegi elképesztő körülményekkel szemben élhető otthonhoz juthatnak az itt lakók. Az úgynevezett Kis-Dzsumbuj sem ússza meg. A telep felszámolása nem könnyű feladat, mert amint az önkormányzat egy lakást kiürít, hamarosan újabb illegális lakásfoglalók költöznek be oda. A helyzet kialakulását objektíven mérlegelve megjegyzi:

– Ennek a jogszerűtlen magatartásnak az elfogadásában, ill. meghonosításában a kerület előző vezetésének nagy felelőssége van, ezt ki kell mondani annak ellenére, hogy azt is el kell ismerni, hogy a kerület előző vezetése a Fidesz ellenőrzése mellett egyébként nem gazdálkodott rosszul. Úgy érzem a tisztesség okán ezt is el kell ismerni. Én a rendet szeretem, tudja, minden nap úgy állok fel az asztalomtól, vagy hagyom el azt a munkaterületet ahol épp befejeztem a napomat, hogy ha az volt az utolsó, amit ebben a munkakörben eltöltöttem, akkor is rendben legyen minden. Én olyan kerületet szeretnék, ahol jó élni. Tizenöt év egy család életében hosszú idő, a kislányom itt tanult meg járni, a feleségem, aki orosz- és ukrán nyelvű idegenvezető, itt indította első vállalkozását. Annyi minden ideköt, noha a velünk határos Csepelen születtem, a hajdanvolt királynék házassági birtokaként szolgáló városrészben – mondja.

Hallgatom a polgármestert, és eszembe jut a „nemcsak tisztességesnek kell lenni, annak is kell látszani” elhíresült, nagy utat megjárt mondat, miközben számokkal is bizonyítja, milyen hatalmas változáson ment keresztül a kerület, hogy a komfort nélküli lakások száma nagyságrendekkel csökkent, a zöld felületek aránya jelentősen nőtt. Mert a kiadóhivatal és a szerkesztőség is a Ferencvárosban van, látom, hogy a felújított társasházak belső udvarai kizöldültek, tudom, hogy 1979 óta most épül először új bölcsőde. Az a helyzet, hogy elhiszem neki, engem meggyőzött.