|
 2014.09.05.
Tihanynak ítélték a 2014-es Európai
Falumegújítási Díjat
Az európai zsűri szerint példaértékű a tihanyi fejlesztési
program
Tihanynak ítélték
a 2014-es Európai Falumegújítási Díjat, amellyel a példaértékűen
fejlődő településeket jutalmazzák. A Veszprém megyei települést
29 pályázat közül ítélte a legjobbnak egy nemzetközi zsűri.
Az ausztriai székhelyű Európai Vidékfejlesztési és Falumegújítási
Munkaközösség (ARGE) által meghirdetett díjat kétévente
osztják ki.
Gratulálunk
a rangos elismeréshez! Pályázni kellett ahhoz, hogy megmérettessék
magukat ezen a versenyen?
– kérdezem Tósoki Imrét, Tihany polgármesterét.
–Munkatársaim
nevében is köszönöm a gratulációt! Valóban, pályáznunk
kellett, ahhoz, hogy megkaphassuk ezt az elismerést. Magyarország
immár 26 éve tagja az Európai
Vidékfejlesztési és Falumegújítási Munkaközösségnek. Az
ARGE-nak, amelyhez egyre több európai ország csatlakozott, az a
célja, hogy támogassa a települési önkormányzatok falumegújítási
tevékenységét, és bemutassa a követendő példákat, azt,
hogy az egyes települések miként képesek önfenntartóvá
tenni magukat, és a helyi társadalom segítségével fejlesztéseket
elérni. Az Európai Falumegújítási Díjat, az 1989-ben
Keszthelyen rendezett konferencia javaslatára alapították. A díjat
kétévente osztják ki, s minden tagország az azt megelőző évben
kiírja a saját településmegújítási díját, így mi
2013-ban indultunk a Magyarországi Falumegújítási Díj –pályázaton.
Megnyertük a regionális versenyt, és bekerültünk az országos
döntőbe, ahol a második díjat nyertük el; Komlóska előzött
meg bennünket. Alanyi jogon minden ország az első helyezettet
kijutatja az európai megmérettetésre, úgyhogy kifizeti
helyette a nevezési díjat, és lefordítja német nyelvre a pályázati
anyagot. Ennek a versenynek a mottója a „Jobban élni” volt,
s azoknak a programoknak, melyeket mi nyolc évvel ezelőtt elindítottunk,
pontosan az volt a célja, hogy Tihanyban is megpróbáljuk a
fejlesztések által az életminőséget javítani, ezért úgy döntöttük,
megmérettetjük magunkat az európai versenyen; vállaltuk a
nevezési költség befizetését, lefordítattuk a pályázati
anyagot, és 2013 decemberében, a leadási határidőig,
eljutattuk azokat az ARGE-hoz. 2014 májusában járt nálunk az
európai zsűri három építész tagja, és öt óránk volt
arra, hogy bemutassuk a fejlesztési programunkat, s mindazokat az
eredményeket, amit az elmúlt nyolc évben elértünk. Nem csak a
pályázati anyagot ismertettük meg a zsűri tagjaival, hanem azt
is, hogy az elkövetkezendő 10-15 évben milyen fejlesztéseket
szeretnénk megvalósítani. Majd három hét múlva Münchenben döntöttek
a leadott pályázatokról, s mi nyertük meg az Európai Falumegújítási
Díjat. Igen sok jó dokumentációs anyag érkezett be a bizottsághoz,
éppen ezért a zsűri ki is emelte, hogy mind a 29 induló település
nagyon magas színvonalú pályázatot nyújtott be, és éppen ezért
mindenki nyertese ennek a megmérettetésnek, s az összes pályázó
kap majd valamilyen díjazást.
Azt olvastam: az uniós pályázati lehetőségek
megnyitását követően számos Balaton-parti település ment át
jelentős fejlődésen, míg Tihanyban mintha megállt volna az idő.
Ez azt jelenti, hogy éveken át nem határozták meg a főbb
fejlesztési irányokat, és nem pályáztak különböző beruházásokra?
–Nyolc éve vagyok Tihany polgármestere, és az akkori új
képviselőtestületben fogalmaztuk meg azt, hogy következetes előkészítő
folyamatra és a civilekkel való, számtalan egyeztetésre és közös
munkára van szükség annak érdekében, hogy kirajzolódjék a
település jövőképe, világosak legyenek a fejlesztés irányai,
mert előtte a településen nem történtek jelentős fejlesztések.
A koncepció-előkészítési folyamatba megfelelő szakértőgárdát
vontunk be; két Ybl-díjas építészt is felkértünk, hogy segítse
a munkánkat. S hosszú éveken át arról egyeztettünk: mit
szeretnénk elérni a településünkön, 15-20 éven belül. Az
egyeztetéseken mindenki elfogadta azt, hogy Tihany kizárólag a
turizmusból képes megélni. Hiszen a Balaton-felvidéki Nemzeti
Parkhoz tartozunk, számos műemlékvédelmi és természetvédelmi
értékkel rendelkezünk, s a Tihanyi-félsziget Európa Diplomás
terület. Tehát nálunk képtelenség ipari parkokat létrehozni,
így a természeti és a kulturális értékeinkre és a
turizmusra kell alapoznunk. A turizmus az az ágazat, amelyik
hosszú távon az itt élők számára megélhetést képes biztosítani.
Ezért minden fejlesztési programot a turizmus erősítése érdekében
állítottunk össze. Elkészítettük a hosszú távú –15-20
évre szóló – fejlesztési stratégiánkat, és tudatosan,
2008-2009-től ez alapján valósítjuk meg a fejlesztési
programjainkat. Éppen ennek a fejlesztési programsorozatnak volt
köszönhető, hogy 2010-ben az első nagy komoly programunk
megvalósítására az akkori kormányzattól kaptunk kiemelt
lehetőséget. Így a Tihanyi Legenda Projekt megvalósítására
mintegy 600 millió forint vissza nem térítendő támogatásban
részesültünk. A projekt által megújult a Pisky sétány,
amely a Visszhang dombot és az apátságot köti össze, megépült
a Mádl Ferencről elnevezett főtér, a műemléki területeken a
légkábeleket a földbe helyeztük, új burkolattal ellátott sétáló
utcákat alakítottunk ki, és a ’60-as években lerombolt IV. Károly
Kálvária szobrai is végre a helyükre kerültek. Ezt követően
még két nagyon fontos programot tudtunk realizálni. Idén fejeződött
be a 350 milliós fejlesztési projektünk, a Sétáljunk,
bringázzunk Tihanyban! , amelynek
az a lényege, hogy a 2008-ban elindított, három ütemre bontott
kerékpárút építési programunkat ebből a keretből meg
tudtuk valósítani, s így elmondhatjuk, hogy a Balaton déli és
északi partja a félszigeten áthaladó kerékpárúttal, és a
komp érintésével, biciklivel biztonságosan megközelíthető.
Ennek a programnak a másik fontos eleme a Tihanyi Öreg-Kikötő
környezetének rendezése; megújult a közpark, a közvilágítás,
a csapadékvízelvezető-rendszer, s új vízparti sétányokat
alakítottunk ki. A jövőt illetően is sok fejlesztési terveink
vannak, s bízunk benne, hogy azokat a programokat a 2014-2020-as
uniós források lehívásával meg tudjuk valósítani, s így
folytathatjuk a 2008-ban elkezdett munkát. Hiszen mind a magyar,
mind az európai zsűrinek az volt a véleménye, hogy tihanyi
fejlesztési program példaértékű. Kiemelendő, hogy az önkormányzat
által kezdeményezett fejlesztések valóságos „láncreakciót”
indítottak be: a fejlesztésekbe, beruházásokba bekapcsolódtak
a helyi vállalkozók is.
El szeretnék érni a szezon meghosszabbítását, hogy
Tihanyt ne csak nyáron keressék föl a látogatók? Hiszen sétálni
és bringázni ősszel és tavasszal is lehet…
–Minden turizmusból élő település számára lényeges,
hogy az idegenforgalmi szezon minél tovább tartson. Természetesen
azt nem tudjuk elérni, hogy a nyári vendéglétszám megegyezzen
a tavaszival és az őszivel. A szezon meghosszabbításához minőségi
programok és minőségi fejlesztések szükségesek. Nálunk a
fejlesztéseknek köszönhetően növekedett a látogatók száma.
2000-ben a vendégéjszaka-szám 200 ezer volt, ami 2010-re lecsökkent
95 ezerre. Mivel folyamatosan adtuk át a megújult közterületeket,
és egyre több programot vittünk véghez, –nem
csak az önkormányzat, hanem a Balaton-felvidéki Nemzeti Park és
a Tihanyi Bencés Apátság is jelentékeny fejlesztéseket valósított
meg, amit az egyéni vállalkozók beruházásai követtek
– 2013-ra 117 ezerre növekedett a vendégéjszakák száma.
S mindez realizálódik az idegenforgalmi adóbevételben, s a vállalkozók
is többletbevételre tettek szert. Miután három éve az országgyűlés
elfogadta azt a törvényt, hogy csak önkormányzat vagy annak
tulajdonában lévő cég biztosíthatja a parkolási szolgáltatást,
így helyben azt tapasztaljuk, hogy évente 8-10%-kal emelkedik a
parkolásból befolyó pénz összege, úgy, hogy nem emeltük a díjat.
Ez is mutatja, hogy több vendég érkezik a településünkre.
Medveczky
Attila
|
