vissza a főoldalra

 2014.09.05. 

Magyarország számára a legfontosabb a kárpátaljai magyarok biztonsága

A kárpátaljai magyarság sorsának előmozdításában a magyar kormány a KMKSZ-re megbízható stratégiai partnerként tekint

Potápi Árpád János nemzetpolitikai államtitkár szerint a következő nagy feladat a gazdaságpolitika erősítése lesz a magyar nemzetpolitika területén. Idén kormányzati és nemzetpolitikai szinten is a gazdaságpolitika erősítése lesz a legnagyobb feladat, hiszen rendkívül fontos a határon túli kis- és középvállalkozások megerősítése.

 Államtitkár úr miként határozná meg a nemzetpolitika fogalmát?

 – A szűkebb értelemben vett nemzetpolitika a külhoni magyarság politikai, gazdasági, társadalmi megerősítését jelenti számomra, tágabb értelemben azonban ennél sokkal többet. Kitűzött célunk, hogy a külhoni magyarságot, éljen akár a Kárpát-medencében, Dél-Afrikában vagy Ausztráliában, megerősítsük, mind abbéli hitében, hogy az anyaország nem mondott le róluk és törődik velük, mind abban, hogy érezzék: Magyarország támogatja őket.

 A nemzetpolitika területén személyes és strukturális változás is történt, hiszen ezentúl a helyettes államtitkár mellett már államtitkár is felel a területért. Mi volt az oka ennek a változásnak?

 – A nemzetpolitika felértékelődését jelenti, hogy az államtitkárság a Miniszterelnökség keretein belül folytathatja munkáját. A két vezető kinevezése is ezt támasztja alá, hiszen így sokkal hatékonyabban és magasabb szinten tudják képviselni a külhoni magyarok ügyét. A legfelsőbb szinten nem történt változás, Semjén Zsolt maradt a nemzetpolitikáért felelős tárca nélküli miniszter és miniszterelnök-helyettes.

 Hogyan értékeli Répás Zsuzsanna hajdani helyettes államtitkár asszony tevékenységét, s a nemzetpolitika menynyire volt sikeres területe az előző kormányzatnak?

 – Répás Zsuzsanna helyettes államtitkár asszonynak rendkívül sokat köszönhet a magyar nemzetpolitika, hiszen az elmúlt ciklusban nagyon határozottan képviselte a külhoni magyarság érdekeit. A nemzetpolitika a kormány legsikeresebb területei közé tartozott az elmúlt négy évben – gondoljunk csak az egyszerűsített honosításra. Most a „finomhangolás”, a kevésbé szem előtt lévő területek felé fordulás következik. Ez legalább annyira nehéz lesz, mint az elmúlt négy évben volt, de ebben a munkában mindenkire, határon túli és magyarországi civil és társadalmi szervezetekre, egyházakra egyaránt számítunk.

 Az eddigi elért eredmények tehát alapot jelentenek a további célok eléréséhez?

 – Ezek az eredmények természetesen nagyon komoly alapot jelentenek, melyekre – mondhatni – kötelességünk is építeni az elkövetkező időszakban.

 Mekkora összeget fordít határon túli szervezetek, programok fordítására a magyar kormány ebben az évben?

 – Kormányzati szinten több mint 19 milliárd forint áll rendelkezésre határon túli célok támogatására – ez mintegy 1 milliárd forinttal több, mint az előző évben. Ehhez kapcsolódik még a „Határtalanul!” program, amelynek költségvetése 1,5 milliárd forintra emelkedett.

 A pénzek egy részét a Bethlen Gábor Alap osztja szét. Egyesek bírálták a kormányt, mert a döntő testületbe nem vonják be a határon túli szervezetek képviselőit. Lesz-e ezen a téren változás?

 – A Bethlen Gábor Alap négyfős testületének összetételét törvény határozza meg, amely szerint a testület tagja a nemzetpolitikáért felelős miniszter, a kormányzati tevékenység összehangolásáért felelős miniszter által kijelölt személy, az államháztartásért felelős miniszter által kijelölt személy, valamint a nemzetpolitikáért felelős miniszter irányítása alatt álló helyettes államtitkár. Ez a testület a külhoni magyar szervezetek által a MÁÉRT ülésein meghatározott prioritások mentén hozza döntéseit. Ilyen alapelv például a kiszámítható, biztonságos és hosszú távú finanszírozás a nemzeti intézmények esetében. Ugyanakkor a források egy másik részét a határon túli lebonyolítók osztják szét.

 Miként tudják a gazdaságpolitikát megerősíteni a magyar nemzetpolitika területén?

 – A korábbi évek támogatáspolitikai gyakorlatát folyamatosan felülvizsgálja a kormányzat, és évről évre meghatározza a prioritásokat. Idén kormányzati és nemzetpolitikai szinten is a gazdaságpolitika erősítése lesz a legnagyobb feladat, hiszen rendkívül fontos a határon túli kis- és középvállalkozások megerősítése.

 Több határon túli magyar próbál szerencsét Nyugaton. Őket miként lehet visszacsalogatni szülőföldjükre?

 – Ahhoz, hogy képesek legyünk külföldre kivándorolt honfitársainkat megszólítani, és érdekeltté tenni őket a hazatérésben, kölcsönös bizalomra épülő kapcsolatot kell kialakítani, ösztönözni kell őket és vonzóvá kell tenni számukra a hazai környezetet. Nemzetközi szinten is több megoldással és programmal találkozhatunk, amelyek kifejezetten arra irányulnak, hogy a külföldön megszerzett tapasztalatokat, ötleteket hogyan lehetne szülőföldön kamatoztatni. A közeljövőben így a külföldön élő magyar honfitársakkal való kapcsolattartás mellett a szülőföldre való hazatérésre is kiemelt figyelmet fordítunk. Ez egyformán igaz a Magyarországról és a szomszédos országokból kivándoroltak esetében.

 Milyen képzéseket tudnak támogatni annak érdekében, hogy a határon túli magyarság körében növekedjen a jó szakemberek, kiművelt emberfők száma?

 – Mivel számunkra is kiemelt terület az oktatás – tematikus programjaink 2012 óta a magyar intézményekben maradást és a beiratkozások számának növekedését segítik –, ezért következő programunk kimondottan a szakképzés irányába fordul. Az alap- és középfokú oktatás mellett a másik kiemelkedő terület a felsőoktatás, ahol az erdélyi Sapientia Tudományegyetem, a felvidéki Selye János Egyetem vagy a kárpátaljai II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola kimagasló tevékenységet folytat, és a magyar kormányzat támogatását élvezi.

 A határon túli kis- és közepes vállalkozások megerősítését is célul tűzték ki?

 – Nagyon fontos, hogy a kis- és közepes vállalkozások, melyek a helyi régiók motorjainak számítanak, ne veszítsék el ezen szerepüket, hiszen azáltal, hogy csökken versenyképességük, csökkenhet a foglalkoztatottak száma is, aminek további emberi következményei lehetnek. Ezért fontos, hogy ezek a vállalkozások kézzelfoghatóan érezzék részünkről azt a támogatást, ami szükséges lehet számukra nemcsak szerepük megtartásához, hanem további erősödéshez is.

 Magyarországot több aspektusból is érzékenyen érinti az orosz–ukrán konfliktus. Államtitkár úr a nyáron tárgyalt a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség vezetőivel. Mit tudnak tenni a kárpátaljai magyarok biztonsága érdekében, s abban, hogy Ukrajna tiszteletben tartsa a kisebbségi jogokat?

 – Magyarország számára a legfontosabb a kárpátaljai magyarok biztonsága, ezért a magyar kormány támogat minden olyan törekvést, amely segíti a béke helyreállítását egész Ukrajnában. A kárpátaljai magyarság sorsának előmozdításában a magyar kormány a KMKSZ-re megbízható stratégiai partnerként tekint. A kormány mindig biztos partnere azoknak a szervezeteknek, amelyek az adott magyar közösség és az egyetemes magyarság érdekeinek képviseletét tartják a szemük előtt. Nagyon fontosak a magyar–magyar párbeszéd keretén belül folytatott kétoldalú konzultációk, a kölcsönös tájékoztatás, ezért még rendszeresebbé szeretnénk tenni azt, hiszen ezáltal is elősegíthető, hogy a magyar–ukrán egyeztetéseken hangsúlyosabbá váljanak a kárpátaljai magyarság szempontjából fontos nemzetpolitikai kérdések is. Ezen célkitűzésnek eleget téve miniszterelnök úr nemrég hivatalában fogadta Brenzovics Lászlót a Kárpátalja Magyar Kulturális Szövetség elnökét, hogy első kézből tájékozódjon a kárpátaljai magyarság helyzetéről, valamint hétfőn – az állami kitüntetések átadása mellett – újabb egyeztetés volt a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetséggel, hiszen a kárpátaljai magyar embereknek érezniük kell, hogy Magyarország ott áll a hátuk mögött és folyamatosan támogatja őket.

 Mennyire vagyunk erősek ahhoz, hogy diplomáciai úton megvédjük a kárpátaljai magyarságot?

 – A magyar kormányzat elsődlegesnek tekinti Ukrajna belső demokratizálását, ami hozzájárulhat a kisebbségi jogok tiszteletben tartásához. Nagyon biztató jelnek tekinthetjük Petro Porosenko ukrán elnök és a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség közötti megállapodást, hiszen létrejött egy alapdokumentum, amely hivatkozási alapot jelenthet a kárpátaljai magyarság számára.

 2018-ig egymillió új magyar állampolgárról szeretnének beszélni. Miként tudják elérni ezt a célt?

 – Több mint három és fél éve zajlik az egyszerűsített honosítási eljárás, amelynek köszönhetően a kérelmek száma elérte a 650 ezret. Természetesen ez a hatalmas szám egyben hatalmas kihívást is jelentett mind a magyar közigazgatás, mind a külképviseletek és konzulátusok számára. Szükségesnek tartjuk, hogy áttekintsük, milyen felesleges adminisztratív és bürokratikus akadályok vannak, amelyek megterhelik a rendszert. Szeretnénk, ha az eljárás minél inkább eljutna olyan emberekhez is, akiknek nincs lehetősége arra, hogy egy konzulátusra eljussanak, ezért szorosan együttműködve a külképviseletekkel és konzulátusokkal, az eddig nagyon jól bevált konzuli napok számát szeretnénk növelni. Ezáltal szeretnénk mintegy házhoz vinni a magyar állampolgárság igénylésének lehetőségét. Természetesen továbbra is számítunk külhoni magyar partnereinkre, a demokrácia központokra és az egyházakra ebben a nemes feladatban.