Függetlenség

2014.09.12.

A társulat színészi erejének gazdagítása lényeges feladat

A kaposvári társulat az elmúlt négy évadban húsz kortárs magyar, tizenegy kortárs külföldi szerző darabját, kilenc klasszikus, nyolc zenés, valamint hét gyermek- és ifjúsági darabot mutatott be csaknem ezer előadáson

Rátóti Zoltán, a kaposvári Csiky Gergely Színház igazgatója további öt évre szóló megbízást kapott a társulat vezetésére a közgyűlés augusztus 26-ai ülésén, így 2015-től a második igazgatói ciklusát kezdheti a teátrum élén. A színház tizenkét darabbal készül az új évadra, és rendhagyó módon platánfákra fűzött hintákon hirdetik az előadásokat.

Direktor úr, gratulálunk az újraválasztásához! Gondolom, a hagyományokhoz híven Kaposváron szinte minden műfajt játszanak majd a következő évadban is.

–Az alapstruktúrán nem változtattam, mert azt tapasztaltuk, hogy két éve nagyon jól működik. Hiszen azt a városi és megyei igényt is ki szeretnénk elégíteni, hogy minél több műfajt játsszunk, s ezáltal minél több nézőt csalogassunk be a színházba.

Augusztus végétől négy próbaidőszak veszi kezdetét, és másfél hónapon belül négy bemutatót tart a színház. S az első Kleist Az eltört korsó darabja lesz. Több vidéki színház az évad elején fajsúlyosabb darabokat játszik, és végére kerülnek az operettek. Önök is ezt a műsorpolitikát valósítják meg?

–Nem egészen, mert ebben az évadban szilveszterkor mutatja be színházunk Ábrahám Pál sikeres revüoperettjét, a Bál a Savoybant. Évek óta nem tartottunk szilveszterkor előadást a színházban, s most ezt az igényt próbáljuk meg kielégíteni ezzel a bemutatóval. Nagyon kíváncsiak vagyunk rá, hogy mit jelent a színház és a színházszeretők számára az, ha szilveszter napján is előadást tartunk.

Manapság a színházak különböző és szokatlan módon hívják föl a bemutatókra a figyelmet. Kitől származott az ötlet, hogy platánfákra fűzött hintákon hirdessék az előadásokat?

–Mivel olyan sok információ éri az embereket, ezért munkatársaimmal arra törekedtünk, hogy rendhagyó, különleges reklámfogással éljünk. Közös ötlet volt, egy csapatmunka, egyfajta együttgondolkodás eredménye. A következő évadot is hasonló performansz-jellegű módon szeretnénk meghirdetni, munkatársaimmal már most ezen dolgozunk. Idén a platánfákon való hirdetés adta az ötletet ahhoz, hogy elültessük az évad fáját, aminek szimbolikus jelentése: aki fát ültet, hosszú távon gondolkodik. Ezentúl szeretnénk minden évben az évad meghirdetése után elültetni egy fát, egyfajta hagyományt teremteni ezzel. . Az első fát, egy páfrányfenyőt a színház parkjában ültettük el –ezt a kezdeményezést szeretnénk hagyománnyá alakítani. Ez nem jelenti azt, hogy kényszeresen újítani akarnánk, hanem azt, hogy még inkább felhívjuk magunkra a figyelmet, hiszen lényeges, hogy minél több néző kíváncsi legyen a színház produkcióira.

Az előző évadban mennyi volt a bérletesek száma, és ezt tudják-e növelni?

–Nem szeretnék és nem is tudok a meghirdetett évadra novembernél korábban konkrét számokat mondani. Az viszont már most látszik és bizakodásra ad okot, hogy a tavalyi hasonló időszakhoz viszonyítva több bérletet adtunk el. A 2013/2014-es évad nem csak szakmai szempontból volt sikeres, hanem bérletszám tekintetében is, hiszen túlléptük a 13 ezres bérlethatárt.. Nagyon sok hűséges bérletesünk van, és egyik lényeges feladatunk az ő megtartásuk, míg a másik, hogy új bérleteseket tudjunk a színház számára megnyerni.

Emelkednek-e a jegyek és a bérletek árai?

–Ez a második évad, amikor nem emeljük sem a jegyek, sem a bérletek árait. Igyekezzük ezt a folyamatot tartani, ameddig anyagilag módunkban áll. Tudjuk, hogy ezt a végtelenségig nem lehet megtenni, de nem szándékozunk később sem drasztikus árnövekedéseket végrehajtani.

S ha már a pénznél tartunk: Kaposvár városa megfelelő módon finanszírozza a színházat?

–Nagyon komoly kihívást jelent a város számára minden kulturális intézmény fenntartása, így a színházunké is. Azt tapasztalom – s ezért nagyon hálás vagyok a városvezetésnek –, hogy jól és megfelelően támogatja azt a színházat, ami igazán kiemelt intézmény Kaposvár kulturális életében. Természetesen azt nem mondhatom, hogy a színház épületének állapota kielégítő. A szűkös gazdálkodás mellett időnként volt lehetőségünk apróbb fejlesztésekre, de ezek a fejlesztések csak toldozgatások voltak. A helyszíni szemle is nyilvánvalóvá tette, hogy teljes felújításra van szükség, amihez olyan sok pénz kellene, amely meghaladja Kaposvár kompetenciáját. Az általános felújítás mellett egyéb, tetemes költséggel járó, mára sürgőssé vált fejlesztések szükségesek, például elhasználódott a lámpapark, a zsinórpadlás, és több technikai berendezés, ezekhez várjuk a többlettámogatást.

Van arra forrásuk, hogy tájolni is menjenek?

–Nincs arra forrásunk, hogy előadásainkat utaztassuk. Időnként sikerül megnyernünk pályázatokat előadásaink más helyszíneken történő bemutatására, ugyanígy a befogadók is pályázati pénzekből tudják finanszírozni vendégjátékainkat.

Ha a 2013/2014-es évadra tekintünk vissza: melyik darabot tartja a legsikeresebbnek?

–A legnagyobb közönségsikert A király beszéde és a Hippolyt, a lakáj előadásainkkal értük el. A király beszéde sikerét mi sem bizonyítja jobban, hogy a következő évadban is műsoron tartjuk – amire öt éven belül nem volt példa egy darab esetében sem – , méghozzá úgy, hogy már tíz előadást lekötöttünk ebben a félévben, melyeket különböző nagyvárosokban játszunk. Ezt a darabot szeptemberben játsszuk Budapesten a Vidéki Színházak Fesztiválján. A Hippolyt, a lakáj zenés vígjátékként teljesítette az elvárásunkat, hiszen nem csak a közönségnek okoztunk ezzel a darabbal örömet, hanem a színészeknek is, akiknek fontos a siker. Szakmai szempontból nagyra értékelem a Bölcs Náthán produkciónkat, s nagyon sajnálom, hogy a következő évadban már nem játszatjuk, pedig nagyon időszerű kérdésekről, problémákról szól a története. Egyértelmű szakmai sikerünk volt a Bérczes László által rendezett Bányavakság, amit a Pécsi Nemzeti Színházzal közösen hoztunk létre. Ezt az előadásunkat meg is hívták a POSZT-ra, és a múlt hétvégén, Kassán, egy nemzetközi fesztiválon adtuk elő. A Tizenkét dühös ember a következő évad első felében is színen marad, s nagy sikerünk volt a tantermi-sorozaton belül a lengyel kortárs szerző, Tomasz Man 111 című darabja.

Egy adott évad tervezésénél mi mindent kell igazgatóként figyelembe venni? A közönség igényét, vagy azt, hogy a társulat minden tagja megfelelő szerephez jusson, úgy, hogy azzal fejlődhessen is?

–A közönség igényét lényegesnek tartom. Ugyanúgy fontos, hogy a társulat tagjai a rájuk osztott szerepekkel fejlődhessenek. Így erősödhet, színesedhet a színész egyénisége. Arra is ügyelünk, hogy színészeink ne mindig ugyanolyan figurákat, karaktereket jelenítsenek meg. Tehát a társulat színészi erejének gazdagítását is lényegesnek tartom.

Több éve filmadaptációkat is játszanak. A következő évadra milyen filmeket vettek alapul?

–Valóban az előző években több filmadaptációt tűztünk műsorra. A következő évadban a Szigorúan ellenőrzött vonatokat mutatjuk be. A világhírű film Hrabal nagysikerű regénye alapján készült. Mi most a filmnek az adaptációját mutatjuk be. Ősbemutatót is tervezünk, mégpedig Stendhal Vörös és fekete regényéből egy zenés darabot, aminek szövegét Müller Péter Sziámi írja, s a zenéjét Tolcsvay László komponálja.

Az ifjúságot milyen darabokkal próbálják becsalogatni a színházba?

–Az évad elején a Légy jó mindhalálig musical-változatát mutatjuk be. Ez a bemutató nem csak a kisiskolásoknak szól, így ezt a darabot inkább családi-előadásnak szánom. Azért is, mert nagyon sok gyerek játszik benne a kaposvári és a környékbeli iskolákból, így bizonyára a kisiskolások alakítására kíváncsi a rokonság. Arra törekszünk munkatársaimmal, hogy ne csak az iskolák hozzák el diákjaikat a színházba, hanem a családok is szervezzenek színházi programokat, ami közös élményt nyújt számukra. Szintén a nagyszínpadon mutatjuk be másik ifjúsági előadásunkat, Fésűs Éva Ajnácska darabját. Nagyon büszkék vagyunk arra, hogy a szerző Kaposváron él, és csodálatos meséket ír. Igyekszünk nagyrabecsülésünket kinyilvánítani úgy is, hogy Fésűs Éva meséit felolvassuk az előadás bemutatása előtti időszakban. Ez a darab főleg a kisiskolásoknak és nem a tizenéveseknek szól.

Tudtommal a Nemzeti Színházzal is terveznek egy közös produkciót…

–Árnyország címmel kerül egy amerikai darab színre, ami filmadaptációnak is fölfogható. A közös produkciót Kaposváron mutatjuk be, és 2015 elején a Nemzeti Színházban játsszuk. S ha már a filmeknél tartunk, örömmel újságolhatom, hogy Udvaros Dorottya játssza vendégként az Augusztus Oklahomában adaptáció főszerepét.

A kaposvári Csiky Gergely Színházban megőrizték a társulati létformát, vagy szerepekre szerződtetik a színészeket?

–Néhány fő-és nagy szerepek megformálására vendégművészeket hívunk, ami nem mond ellen a társulati létezés formájának, sőt azt gazdagítja is. Országos rangú, ismert színészek meghívása nem csak a közönség számára nyújt élményt, hanem a társulat számára is. Hiszen így művészeink akár tanulhatnak is a meghívott művészektől, rendezőktől. A társulati létezést erősítésére törekszem; még több fiatal színészt szeretnék kinevelni a színház és a szakma számára.

Művészszínháznak, vagy népszínháznak definiálná a kaposvári teátrumot?

–Nem szeretem az ilyen meghatározásokat, bár tudom, hogy egy vidéki színházat egy-egy jelzővel szokás illetni. A kaposvári teátrum népszínház művészszínházi kísérletekkel és előadásokkal.

Medveczky Attila