Függetlenség

2014.09.17.

MEGJELENT a MAGYAR FÓRUM XXVI. évfolyamának 38.száma!

A tartalomból:

ELSZÁMOLTATÁS (címlapon)

Végre rendet teszünk a bankok és az emberek zilált viszonyában, amely alá-fölé rendeltséget, sőt kiszolgáltatottságot eredményezett. (…)Az elszámoltatásról szóló törvénnyel kijelöljük azt az eljárásrendet és számítási módot, amellyel az igazság helyreállítható, s a tisztességes eljárás elvének érvényt lehet szerezni. Elszoktunk már az efféle beszédtől. Hoszszú- hosszú évek óta élünk az egyfelől-másfelől, a minden relatív, a „mindenkinek megvan a maga igazsága” világában. Évtizedek óta összekeverjük az előfeltételt a céllal, az eszközt pedig gyakran összekeverjük az elérni kívánt eredménnyel. Könnyen és gyorsan beszivárgott és mélyen megült a fejünkben az a gondolat, hogy a cél a szabadság, a szabadság maga, s ha ez megvan, minden megvan. A most is tartó mély nyugati gazdasági válság azonban ráébresztett bennünket, hogy ez nincs így. A szabadság fontos, sőt a szabadság nélkülözhetetlen, de nem cél, csak előfeltétel. A cél a békés és igazságos élet. Az életünk, különösképpen a közéletünk pedig csak akkor lesz igazságos, ha a politika célja a közjó keresése, a közjó kijelölése, s végül a közös jó szolgálata lesz. /Orbán Viktor megnyitotta az Országgyűlés őszi ülésszakát (részlet)/

In memoriam Csurka István

NÉMETÓRA

– Esszé dokumentumokból, drámai elemekkel – (2.oldal)

A riporter a németek iránt támasztott jóvátételi követelésekről faggatta. Bubis így válaszolt: „…És ami a jóvátételi követeléseket illeti, ez nem határidők kérdése. Van a történetnek erkölcsi oldala. A Volkswagen a Rolling Stones turnéját állítólag 35 millió márkával szponzorálta, az egykori kényszermunkásoknak pedig csak 20 milliót ajánlott fel, és ezt is vonakodva… Meg tudom önöknek mondani, mikor lesz végre a jóvátételnek és a róla folytatott vitáknak: 2030 körül, amikor már a legfiatalabb túlélők is meghaltak, amikor már egyetlen túlélő sem lesz, akit még nem kártalanítottak… Németország nem kiálthatja ki egyoldalúan a történelem végét.” Kétségtelen tehát, hogy a pénzről van szó Schröder, az új szociáldemokrata kancellár is kifejezte, hogy a németek 2000 után már nem szeretnének ezekről a jóvátételi kérdésekről vitatkozni. Sem vitatkozni, sem fizetni.

Döglött ügyek osztálya (3.oldal)

Gyurcsány harmadik felesége Dobrev Klára nagymamájának összesen 17 testvére született. A drága nagymami még 1936 előtt pártfeladattal a Szovjetunióba ment, ahol Kun Bélánál is lakott, sőt annak személyes védnöksége alatt állt. Gyakran volt arc- és homloküreg- gyulladása, ezért valójában az orvosok javaslatára vetett szemet a Szemlőhegyi út 42. alatti zsidó tulajdonra. Beköltöztek, az eredeti tulajdonos nem számított. A minden ember egyenlő, csak mi kicsit egyenlőbbek vagyunk kezdetű tökéletesen demokratikus eszmét hirdető különös vágású emberek természetesen cselédet tartottak. Nem is egyet. Takarítónő, szobalány, szakácsnő szoptató és dajka, valamint sofőr és kormányőr is dolgozott a háznál. A konfiskálás után az épület 1992-ben a II. kerületi Önkormányzat tulajdonába ment át, 1995-ben, az SZDSZ–MSZP hatalomra kerülésekor eladták korábbi bérlőiknek, az Apró-család tagjainak természetesen áron alul a rózsadombi villát. A könnyes bús történetet feldolgozó, nagyon kritikus történész tollából származó „eredetmonda”soha nem mulasztja el hangsúlyozni, hogy az áron aluli ingatlan vásárlási lehetőség a kor szokásának megfelelően mindenki számára nyitva volt, csak az a bibi, hogy nem mindegy, hogy a káder dűlőn pártfinanszírozott, állami pénzen felújított, tanács által karbantartott, rózsadombi villát szerezhetett meg a vevő áron alul, vagy egy romos ferencvárosi bérlakást. Itt átadnám a szót a kutatónak. „A kevesebb mint 9 millió forintért vett 159 négyzetméteres lakás tulajdonjogát nem sokkal később a Fittelina Kft. szerezte meg kétszer annyiért. Nem elhanyagolható különbség továbbá, hogy az első vételár esetében csupán 10%-ot kellett készpénzben fizetni, a maradék összeget pedig 25 év alatt törleszthette a vevő. A Fittelina Kft. 58 millió forintért átépítette az ingatlant: ekkor fejeződött be a tetőtér átépítése, épült meg az uszoda, szolárium, szauna valamint az utcafront terméskő fala, valamint az épület belső liftje.”

Egységesebb irányítás szükséges az erdőgazdálkodások területén

A Bajnai-kormány idején történő jogszabály-módosítások nagy zűrzavart okoztak (4.oldal)

A jövőben még szélesebbre tárjuk az állami erdőgazdálkodások kapuit a magyar lovas, kerékpáros és gyalogos turisták valamint a magyar vadászok előtt. Sok fejlesztést kell végrehajtanunk ahhoz, hogy a turizmust ilyen módon tudjuk támogatni, erősíteni. Ezért sokkal egységesebb irányítás szüksége – mondta lapunknak Bitay Márton, a Földművelésügyi Minisztérium állami földekért felelős államtitkára.

Visszanyerte eredeti pompáját a diósgyőri vár

Arra törekszünk, hogy a jövőben még több élményekben gazdag eseményt rendezzenek városunkban (4.oldal)

Augusztus 30-án, gazdag programok kíséretében átadták a megújult diósgyőri várat. A rekonstrukció során a vár nemcsak megújult, de az építkezés során néhány korabeli részlet vissza is épült – tehát eredeti formájában élvezhetjük a középkori építészeti környezet sajátos hangulatát. A diósgyőri vár fejlesztésével Miskolc és az ország olyan turisztikai látványossággal gazdagodott, amely Közép-Európában is egyedülálló. Kiss Gábor, Miskolc megyei jogú város kultúráért felelős alpolgármestere: A vár szomszédságában kap helyet a Lovagi tornák tere, melynek szerepe a hagyományőrzés, a közösségi tér megteremtése. Olyan nyitott színpadról van szó, amelyen nagyon sokféle rendezvény tartható.

Peremkerületből élhető, vonzó városrész

Felszámolta a balliberálisok által hátrahagyott 12 milliárdos adósságot és megvalósította a kerület teljes csatornázottságát Pestszentlőrinc-Pestszentimre jobboldali városvezetése (5.oldal)

2010-ben Pestszentlőrinc-Pestszentimrén fordult a kocka: Ughy Attila személyében a városrész lakossága jobboldali vezetőt választott. Az új vezetés a homályos, többnyire megfoghatatlan hátterű off-shore cégekkel kötött szerződéseket felülvizsgálta, illetve felmondta, így csökkentette a balliberálisok által a kerületre hagyományozott tetemes adósságot. Ughy Attilával, Pestszentlőrinc- Pestszentimre polgármesterével beszélgetünk a megkezdett munka folytatásáról, az elmúlt négy év eredményeiről, a Simon-ügy aktualitásairól, valamint a kerület előtt álló feladatokról.

Az európai uniós pénzeket nem ajándékként kapjuk

Hathatósabban kell támogatni a családokkal foglalkozó, illetve a gyógyító tevékenységeket segítő civil szervezeteket (6.oldal)

A mindennapi gyógyszeres kezelés mellett fontos a lelki oldal is, ami évtizedekig háttérbe szorult Magyarországon, de egyre többen észreveszik, hogy akár a hit, a vallásosság, akár a civil szervezetek ereje mennyire sokat segíthet a gyógyulásban. Soltész Miklós, egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkár: az értékteremtő és közösségépítő civil szervezeteket támogatjuk.

A közösségi érdekek útján

Bízom benne, hogy az acél-magyarok a folytatás mellett döntenek, s nem adják át öt évre a teret a bizniszbanditáknak (7.oldal)

Nagykőrösön leküzdötték a város infrastrukturális elmaradottságát, újraéledt a Kőrös-ér, visszatért az élet a városközpontba is, hiszen nemcsak szép lett, nemcsak a templomok újultak meg, hanem a Deák tér rendezvénytérré alakítása nyomán olyan eseményeket tarthatnak ott, melyek alkalmat adnak a közös együttlétre. Dr. Czira Szabolcs, Nagykőrös polgármestere, a kormánypártok polgármesterjelöltje: Az alaptalan vádaskodásokat, a személyeskedéseket már valamennyi kampány során átéltük. Az ellenzéki oldalon értékválság alakult ki, ahol egymásra talált az egykori SZDSZ-es országgyűlési képviselő érdekköréhez tartozó, magukat civil szervezetként beállítók köre és a Jobbik egykori helyi elnöke is.

A MAGYAR DRÁMA NAPJA TISZTELETÉRE –4 OLDALAS MELLÉKLET

Vidnyánszky Attila, a Nemzeti Színház igazgatója: Ma, a színházhoz elméleti síkon közelíteni majdnem ugyanaz, mint a közéletet gyakorlati síkon színháziasítani, legalábbis Magyarországon, és vele együtt a magyarlakta Kárpát-medencében. Értékrendek vagy annak látszó erőterek egymásnak feszülései, itt-ott átfedései határozzák meg azt a jelenséget, amit kortárs drámának, kortárs színháznak nevezünk. Tudjuk, ez minden korban így volt, a kultúrtörténet már régóta használ fel ellentétes erőkből eredő pozitív energiákat. A kortárs magyar drámával sem történik ez másként, ám a felmerülő értékrendbeli különbségek olyannyira profanizálódtak, hogy – miközben az árkok egyre inkább mélyülnek – a tiszta esztétikum által hordozott hullámvölgyek és hullámhegyek némely esetben veszélyes szakadékoknak, illetve kopár, terméketlen hegycsúcsoknak tűnnek a politikai hovatartozás talmi fényének tükrében. Pedig az egységes világot jelentő deszkák úgy testesítik meg a „valóságot”, vagy az éppen attól elrugaszkodónak tűnő fantáziát, mint az utóbbi kétszáz esztendőben mindig is. A színház a maga valóságát, ugyanakkor valódi igazságát játssza, sőt éli, hisz minden létezik ami elképzelhető, minden, amit reális környezetünk visszateremtéseként élünk meg a teátrumban.

Blaskó Balázs, az egri Gárdonyi Géza Színház igazgatója: A Magyar Dráma Napja kettős ünnep, a magyar drámaírás és a magyar színházművészet közös ünnepe. A színházművészet testében véráramként lüktet a drámairodalom. Ezzel párhuzamosan a drámai műfaj kizárólag színpadhoz jutva teljesül ki, kel életre. A két művészeti ág, a dráma mint irodalmi műfaj és a színházművészet, mely életre kelti, értelmet ad a drámai műfaj létének, és természetesen az együttes érték, az egymásba kapaszkodás értelme, öröme és gyönyöre a közönség előtt manifesztálódik esténként a színházak nézőterén. A mindenkori magyar kultúrpolitika tervezőinek, vezetőinek és a színházirányítók, -igazgatók közös felelőssége a magyar dráma elevenen tartása, folyamatos ápolása, megszólaltatása.

Nemcsák Károly a József Attila Színház igazgatója: A József Attila Színházban főleg hagyományos, klasszikusnak mondható műveket mutatunk be, s ez a műsorpolitika nagyon kevéssé tér el a színház korábbi profiljától. Mint igazgatónak, a gazdasági szempontokat is figyelembe kell vennem, s ezért nagyon nehéz feladat a kísérletezés a színházunkban, de azt gondolom, idővel megtaláljuk azokat a formákat, amelyek által leküzdhetők ezek a nehézségek. Ha valaki felelősségteljesen kezd el foglalkozni drámaírással, és a modern drámák bemutatásával, azt a szempontot is figyelembe kell vennie, hogy az adott mű a színházban hogyan tud megszólalni, és ott milyen hatást képes kiváltani.

Létkérdés a színház és az eredeti dráma együttélése

Csakis a szerző-rendező párosok tudják beemelni a kortárs drámákat a színház világába

Létezik-e külön erdélyi magyar drámairodalom? Milyen kérdések foglalkoztatják a kortárs erdélyi magyar szerzőket? Az erdélyi magyar színházaknak kell-e a sajátos helyi kultúrát ápolniuk? Ezek azok főbb kérdések, amelyek egyaránt foglalkoztatják a hazai és az erdélyi drámaírókat, színházvezetőket. Kötő József kolozsvári dramaturg, színháztörténész, író szerint az egységes magyar irodalmon belül létezik az erdélyi sajátosság. 1989 után a magyar drámaírók nyitottak azon korszerű dramaturgiai eszközök irányába, amelyeket addig nem alkalmazhatott az erdélyi magyar kultúra.

AZ „ÖREG HÖLGY” EMLÉKÉRE

Máig nem készült el a Szabadkai Népszínház épülete

„A színház az egyedüli hely, ahol az erényes és a gonosz ember könnyei összefolynak.” (Denis Diderot) (13.oldal)

Rencsényi Hajnal Elvira, a délvidéki Hét Nap újságíró-szerkesztője: Azon a bizonyos májusi reggelen erőgépek zajától visszhangzott Szabadka központja. Vészjósló robaj volt ez, melynek nyomában az oly nagyon megszeretett színházépület falai fájó dübörgéssel, a megbántott lélek morajával omlottak le tehetetlenül. A sárgára meszelt, itt-ott omladozó falak, amelyek tövében oly sok szerelem született és hunyt ki, amelyek rozsdás ereszei alatt száz meg száz gerle költötte ki fiókáit hosszú évtizedeken át, amelyek nemzedékek felcseperedésének voltak szemtanúi – sorra rogytak le a pusztító rombolás hatására. Az egykori színházépület olyan volt, mint egy gigantikus vár. Akár a karjait ölelésre táró édesanya, amikor gyermekét hazavárja. Öreg volt, bölcs és tiszteletet parancsoló. 2007 májusa. Azon a reggelen haláltusáját vívta ez a monumentális épület. Az utána maradó porfelhő még órákig lebegett a városközpont felett. Megpihenni rátelepedett a Városi Könyvtár épületére, a Városháza homlokzatára, a szomszédos épületek tetejére. Most már tudom: egy másfél évszázados épület lelke búcsúzott akkor, azon a májusi napon a helytől, amely bölcsője és sírhelye is.

Keresse a Magyar Fórumot csütörtöktől az újságárusoknál! De már szeptember 17-én 9.30. és 13 óra között megvásárolhatja kiadóhivatalunkban. Kiadóhivatal: 1092 Budapest, Ráday u. 32. , I. em. 3. Levélcím: 1464 Budapest, Pf. 1575

info@magyarforum.hu

A Magyar Fórum korábbi cikkeit is elolvashatja a www.eredetimiep.hu honlapon!

A CSURKA ISTVÁN EMLÉKBIZOTTSÁG FELHÍVÁSA

Kedves Honfitársam!

Bizalommal teli szívvel és abban a reményben keresem fel, hogy sorskérdéseinkben egyetértünk. Végzetes volna tovább halogatni, ezért ki kell mondanunk: tartozunk megőrizni annak az embernek az emlékét, akinek ma ilyen nagy hitele van a magyarság legjobbjai között. A dolog szellemi voltából következik, hogy az őrzés megszervezése egy értelmiségi csoport feladata. Erre vállalkozott a Csurka István Emlékbizottság, amely elnökévé választott.

Négy-öt magyar összehajol – Csurka István emlékére, ez a jelmondatunk. A mintegy 4000 honfitársunktól kapott támogatásának köszönhetően, ígéretünknek megfelelően, 2012. Karácsonyra kiadtuk a Csurka István Emlékkönyvet. 2013 nyarán pedig felavattuk síremlékét, melyen valóságos láng lobog, soha ki nem alvó. Jelképezve őt, a lámpást, aki világított szerte Magyarországon. Idén tavasszal, Csurka István 80. születésnapján bemutattuk Pató Róza Csurka Istvánt ábrázoló bronzplakettjét, valamint Boros Péter szobortervét.

Szeretnénk felhívni figyelmüket, következő nagy célunkra: a Csurka István tiszteletére emelendő köztéri szoborra. Mindamellett országjáró körutat szervezünk, hogy Csurka István a nemzeti emlékezetben is méltó helyre kerüljön. A fiatalságot is bevonnánk a programokba: a középiskolások számára novellapályázatot hirdetünk. Bár elég erőt érzünk magunkban, a feladat azonban olyan nagy és jelentős pénzeszközöket igényel, hogy saját erőből nem győzzük.

Mint karmesternek engedjék meg, hogy Liszt Ferenc Les preludes című művének mondanivalójával búcsúzzam: az ember élete nem egyéb, mint egy csodálatos előjáték a halhatatlansághoz.

Budapesten, 2014. őszén

Barátsággal: Medveczky Ádám a Magyar Állami Operaház Kossuth-díjas karmestere

***

Szíves adományaikat várjuk A Művelt, Tájékozott Emberért Alapítvány számlaszámára:

11712004-20341426

Kérjük, a megjegyzés rovatban tüntessék fel, hogy „Csurka István Emlékére”.

A Csurka István Emlékbizottság adománygyűjtése A Művelt, Tájékozott Emberért Alapítvány céljaival összhangban történik.

Az alapítvány adatai: Nyilvántartási szám: 1026;

Székhely: 2081 Klotildliget, Vörösmarty u. 16.; Célja: A hazai népi-nemzeti, konzervatív irányultságú kultúra és sajtó támogatása. Az Alapítvány képviselőjének neve, elérhetősége: Medveczky Attila; 1092. Budapest, Ráday u. 32.