vissza a főoldalra

 

 

 2014.09.19. 

Még tart a részleges mozgósítás Kárpátalján is

Behívják szolgálatra a katona-köteles állampolgárokat, és emellett folytatódik a térségünkben állomásozó katonai egységek felöltése

Az orosz-ukrán válság mostanra háborúvá vált. A szakadár orosz fegyveresek fejlett orosz haditechnikával és orosz zsoldosokkal együtt harcolnak az ukrán hadsereg ellen. Elemzők szerint az ukrán és az orosz elnök csúcstalálkozója csak tovább rontotta az így is egyre rosszabb helyzetet.

 Elnök úr, Ukrajnáról szinte minden egyes napszakban lehet hallani híreket, főként a Putyin-Porosenko -találkozó óta. Milyen jelenleg a kárpátaljai magyarok által lakott településeken a közhangulat? – kérdezem Brenzovics Lászlót, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnökét.

 –Az események súlypontja Kelet-Ukrajnában van, és Kijevben is elég feszült a hangulat. S természetesen a kárpátaljai magyarság sem érzi magát biztonságban, mert a háború következményei hozzánk is elérnek. A mindennapi életben béke honol, de a háborús hírek, a menekültek megjelenése, az elszabaduló infláció mind-mind negatívan befolyásolja a közhangulatot.

 Zajlanak-e még a behívások, a részleges mozgósítás Kárpátalján, s ha igen, akkor ez miként érinti a magyarságot?

 –A részleges mozgósítás Kárpátalját sem kerülte el; tömegesen kapnak a férfiak behívókat. Kárpátalján behívják katonai szolgálatra a katona-köteles állampolgárokat, és emellett folytatódik a térségünkben állomásozó katonai egységek felöltése. A behívott férfiakat kiképzik, fegyverrel fölszerelik, s utána döntenek arról, hogy az ország mely pontjába helyezik őket. Kérdés, hogy itt maradnak, vagy velük lecserélik azokat az egységeket, melyek már tavasz óta Kelet-Ukrajnában vannak.

 Vannak olyan honfitársaik is, akiket behívnak, és kiképzésük után azonnal Kelet-Ukrajnába küldenek?

 –Most is szolgálnak Kelet-Ukrajnában honfitársaink, őket még márciusba vezényelték abba a térségbe. Emellett határőröket, rendőröket is vittek el tőlünk a háborús övezetbe. Sajnálatos módon a harcoknak már magyar áldozata is van; két kárpátaljai hivatásos magyar katonát lelőttek Kelet-Ukrajnában.

 El lehet azt mondani, hogy a magyar származású katonákat olyan háborúba való részvételbe kényszerítik bele, amihez vérségileg semmi közük sincs?

 –Azok a magyar származású hivatalos katonák, határőrök, aki a háborús zónában szolgálnak mind ukrán állampolgárok, akiket kötelez az esküjük. Nyilvánvaló, hogy a keleti országrészben zajló konfliktus abszurd és véres dolog, s mindenki abban reménykedik, hogy minél hamarabb befejeződik.

 Arról is hallani, hogy egyes helyeken elkergetik a behívó parancsokat kézbesítőket. Ez megfelel a valóságnak?

 –Néhány helyen valóban úgynevezett asszonylázadásra került sor, melyek során útlezárásokat vittek véghez és összetépték a behívókat. Mindez nem nemzetiség függő, hanem ezek az esetek mind az ukrán, mind a magyar falvakban előfordultak.

 Elnök úr említette az inflációt. Ez azt jelenti, hogy fokozatosan elértéktelenedik az ukrajnai fizetőeszköz?

 –Így van; míg a konfliktus előtt 8 hrivnyáért lehetett egy dollárt vásárolni, most már 13 hrivnyáért. Tehát körülbelül 40%-os infláció történt a háború kitörése óta.

 Hozzá lehet még jutni az alapvető élelmiszerekhez?

 –Élelmiszerhiány még nincs Kárpátalján, viszont a nyugdíjasok és a kiskeresetű polgárok számára nagyon komoly nehézséget okoz a mindennapi bevető megvásárlása. Hamarosan beköszönt a hideg évszak, és fűtési szezonban jelentősen megnő a gázhasználat díja.  

Mennyire erősítette föl Kárpátalján a szélsőséges ukrán nacionalizmust az orosz-ukrán konfliktus?

 –Csak nagyon kis mértékben beszélhetünk erről, mert Kárpátalja lakosságának többsége toleráns, és a szélsőségesek száma igencsak marginális. S eddig nem tapaszaltunk jelentős atrocitásokat.

 A közelmúltban jelent meg egy hír, miszerint egymillióan kényszerültek otthonaik elhagyására Ukrajnában a háború miatt. Kárpátaljáról is menekülnek magyarok a nyugati államokba?

 –Nagyon csekély azoknak a kárpátaljai magyaroknak a száma, akik a behívás elől Nyugatra menekülnének. A kárpátaljai születésű férfiak közül – nemzetiségtől függetlenül – nagyon sokan dolgoznak külföldön. Erről pontos adataim nincsenek, de egyes híradások szerint a kárpátaljai munkaképes lakosság fele külhonban vállalt munkát. Tehát főleg Kelet-Ukrajnából menekülnek el a lakosok a háború miatt, a nyugati területekre ez nem jellemző.

 Mit várnak a kárpátaljai magyarok az új ukrán kormánytól és a nyugati hatalmaktól?

 –Mindenki a békés rendezést várja, hiszen mégis csak abszurdum, hogy 100 évvel az I. világháború, és 75 évvel a II. világháború kitörése után Európában újra háború dúl. Ezért minél hamarabb szükséges a helyzet konszolidálása.

  „Tekintettel a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség kérelmére, Valerij Luncsenko, a Kárpátaljai Megyei Állami Adminisztráció elnöke folyamodványt juttatott el Ukrajna elnökéhez és a Központi Választási Bizottsághoz, hogy választói jogaik érvényesítése tekintetében vegyék figyelembe Kárpátalja nemzeti kisebbségeinek érdekeit, köztük a magyarokét, akik egy tömbben élnek Kárpátalja megye Beregszászi és Nagyszőlősi járásaiban” – áll egyebek mellett a megyei állami adminisztráció hivatalos honlapján megjelent közleményben. Mit jelent mindez a kárpátaljai magyarság szempontjából?

 –Az ukrán elnök október 26-ára írta ki az előre hozott parlamenti választásokat, és mi magyar választókörzetek létrehozását szeretnénk elérni. A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség határozottan elítéli a Központi Választási Bizottság azon döntését, amellyel megfosztja a 150 ezres kárpátaljai magyarságot a parlamenti képviselet megszerzésének lehetőségétől. A bizottság döntése a tömbmagyarságot három választókerületbe szakítja szét, amelyek egyikében sem számottevő a jelenléte, nem haladja meg arányban a 30%-ot, amivel ellehetetleníti a magyarság képviselőjének a legfelső tanácsba történő bejutását. A kárpátaljai magyarság egy tömbben él, és ki lehet alakítani olyan választókörzetet, ahol a választópolgárok többsége magyar nemzetiségű, s ezáltal lehetővé válna az, hogy az itt élő magyarok képviselőt jutassanak be a törvényhozásba. Sajnálatos módon mindez nem történt meg. Luncsenko kormányzó úr kérése is összhangban van a miénkkel; nem igazán reménykedhetünk a választókerületek megváltoztatásában. Ettől függetlenül minden lehetséges fórumon tiltakozunk a kisebbségi jogok durva megértése miatt.

 

Medveczky Attila