vissza a főoldalra

 2014.09.19. 

Isten nevében és a haza üdvére

1914. október 1-jén a Magyar Királyi Tudományegyetem az ország harmadik egyetemeként három karral kezdte meg működését: Az új felsőfokú intézmény kezdetben a Református Kollégium falai között fogadta hallgatóit, és a Református Nagytemplomban tartotta  első évnyitóját. A centenárium alkalmából idén újra a patinás épület adott otthont a jubileumi tanévnyitó ünnepségnek, amelyet a közös múlt iránti tiszteletből együtt rendezett meg a Debreceni Egyetem és a Debreceni Református Hittudományi Egyetem. Csakúgy, mint 100 évvel ezelőtt az első tanévnyitót Kiss Ferenc teológiaprofesszor,  az akkori rektor, most Szilvássy Zoltán  rektor is a következő szavakkal nyitotta meg: „Isten nevében és a haza üdvére.”  Az évnyitó istentisztelettel kezdődött, az impozánsan felújított Nagytemplomban.

 Bölcskei Gusztáv a Tiszántúli Református Egyházkerület püspöke hirdetett igét. „A Szentírás szerint a világ néha dzsungelre hasonlít, de fel lehet fedezni a rendezett kert kontúrját és ha az ember ezt felfedezi, akkor el tudja magát helyezni benne. Minden egyetemnek ezt a látásmódot kell közvetítenie” – hangsúlyozta. a zsinat lelkészi elnöke.

Fekete Károly, a Hittudományi Egyetem rektora az állami egyetem megalapításának előzményeivel kapcsolatban elmondta, hogy az egyházkerület felajánlotta a Református Kollégium épületét az egyetem-indítás céljaira. „Így lett a Debreceni Tudományegyetem bölcsője a Református Kollégium, és ezért emlékeztet bennünket ez a centenárium arra, hogy száz éve lett egyetemi rangú a teológiai oktatás Debrecenben, ami együtt járt a teológiai tudomány fejlődését serkentő doktoráltatási joggal is”, majd megnyitotta a Debreceni Református Hittudományi Egyetem tanévét.

A Debrecenben 1912-ben megalapított állami egyetem (ma: Debreceni Egyetem) a Református Kollégium akadémiai tagozataiból szerveződött, s 1932-ig, központi épülete megépítéséig helyileg is a kollégiumban működött. A Teológiai Akadémia az állami egyetem karává alakult, és ezzel egy időben az egyházkerület a kollégiumon belül lelkészképző-intézetet szervezett, amely a lelkészjelöltek gyakorlati felkészítését végezte, valamint egyházi szocializációjukat segítette. 1949-ben a Teológiai Kar a kommunista államhatalom nyomására visszaköltözött a Református Kollégiumba, majd 1950-ben kivált a Debreceni Egyetemből, és Debreceni Református Theologiai Akadémia néven ismét önálló, egyházi fenntartású intézménnyé vált. 1993 óta mint államilag elismert és akkreditált, egyházi fenntartású egyetem, Debreceni Református Hittudományi Egyetem (DRHE) név alatt működik tovább.

„Orando et laborando. Olvasható az egyetem homlokzatán. Ez a jelmondat indította el az egyetemet és ez hatotta át a diákságot” – mondta tanévnyitó beszédében Szilvássy Zoltán, a Debreceni Egyetem rektora. Kiemelte: „a debreceniek és a Tiszántúli Református Egyházkerület érdeme az, hogy most itt egyetem van!” A rektor szerint az egyetem létrejötte Tisza István miniszterelnöknek, egyben dunántúli református főgondnoknak köszönhető, aki jó kapcsolatot ápolt a császárral és így megszülethetett az egyetemet megalapító császári dekrétum. A csaknem ezerhétszáz állami egyetemista eskütétele után

Kósa Lajos polgármester, elmondta, hogy a város polgárai két elképesztő döntést hoztak. Az egyiket 1536-ban, amikor megalapították a Református Kollégiumot, a másikat pedig 1912-ben, amikor kiharcolták, hogy egyetemet nyithassanak Debrecenben. Ezért Debrecen a világ közepe, azoknak biztosan, akik itt tanulnak. „Ha gyarapodni, és előre menni akarunk, akkor elsőnek, a legjobbnak kell lennünk. Mindezt imádkozva és dolgozva kell elérnünk. Ha a szívünkben ez eldől, akkor azok is lehetünk” – fejezte be Kósa, majd a jubileumi tanévnyitó díszvendége Orbán Viktor kormányfő szólt. Beszéde elején kiemelte, hogy Debrecenben tudják a választ arra a kérdésre, hogy hogyan lehet megmaradni, kultúrát és nyelvet átadni, társra találni, gyermeket nevelni, szépen élni, mert itt a cívisvárosban együtt tud működni a város, az egyház és az iskola.  Hangsúlyozta, hogy a kiművelt emberfő Magyarország legfontosabb aranytartaléka, amelyet folyamatosan növelni kell, ezért az elvárás egyértelmű: az egyetemeknek meg kell sokszorozniuk „a családoktól kapott talentumok” értékét, méghozzá használható tudással és értékes diplomával. Hangsúlyozta még a felelősséget, amellyel az egyetemek tartoznak a családoknak és az egész nemzetnek, kiemelte, hogy a kormány pedig osztozik ebben a felelősségben Orbán Viktor szerint a bizonytalan időszakok a cinizmus melegágyai, hiszen olyanokat hallani, hogy „csak az dolgozik, aki balek”, „a becsület és a tisztesség smafu”, „a gyerek kolonc”, „a nemzet meg csak egy vicc”. A kormányfő ezért azt kérte az egyetemi hallgatóktól, ne engedjenek a cinizmusnak, mert abból soha nem épül semmi, az csak rombol. Zárásképpen pedig kiemelte: „Ahol most vagyunk, nem valaminek a végét, a betetőzését jelenti, hanem valaminek a kezdetét. Mi, a rendszerváltó nemzedék megtisztítottuk a terepet a bozóttól, de a tisztást otthonossá tenni már az önök dolga”.