vissza a főoldalra

 2014.09.19. 

Példaértékű a magyar rezsicsökkentés

Elértük, hogy a magyar családok fizessék az Európa Unió egyik legalacsonyabb villamosenergia-díját

A kormány 2012 decemberében határozta el a rezsicsökkentést, a mostani lépés ennek már a harmadik szakasza, ezúttal 5,7 százalékkal lesz olcsóbb az áram. Németh Szilárd, országgyűlési képviselő, a Fidesz rezsicsökkentésért felelős politikusa: holdingba szervezzük majd a villamosenergia-, a földgáz- és a távhő közszolgáltatásokat.

 Szeptemberben és októberben újabb rezsicsökkentés realizálódik. Mindez mit jelent a lakossági fogyasztók számára?

 –Ősszel értünk a rezsicsökkentés harmadik szakaszába. A gáz árát legutóbb április 1-jén csökkentettük 6,5 százalékkal, így a korábbi 152 forint helyett a lakosság csupán 113 forintot fizet köbméterenként. Utoljára 2007 elején fizettek ennyit érte a lakossági fogyasztók. Szeptember 1-jétől pedig 5,7%-kal a villamos energia ára. Ez azt jelenti, hogy a 2012. decemberi árakhoz képest, amikor elhatároztuk a rezsicsökkentést, a korábbi, közel 50 Ft/kWh egységár 38 forint alattira mérséklődött, azaz negyedével csökkent az áram ára. A számok jól mutatják, hogy példátlan Európában, amit a rezsicsökkentés terén az elmúlt másfél évben végigvittünk, de példaértékű is. Ugyanis az EU-ban egyre többen rájönnek arra, hogy őket is megsarcolták. Ezeket az intézkedéseket tetőzi be még az idén, hogy október elsejétől ismét csökkentjük a távhő árát is, 3,3 %-kal. A rezsicsökkentés eredetileg szociális intézkedésnek indult, mert azt láthattuk, tapasztalhattuk, hogy a Gyurcsány-Bajnai –kormányok „áldásos” tevékenysége miatt 2002 és 2010 között tizenöt alkalommal emelték a rezsiárakat. S ehhez a balliberális kormányok hozzájárultak. A gáz ára háromszorosára, s a villamos energiáé kétszeresére nőtt. Ezt az emelést azért tették meg, mert a szolgáltatók a szabadpiacon elveszítették a hasznot, s ezért a kormánytól azt kérték, hogy emeljék a díjakat, amire a szocialisták rábólintottak. Emiatt nagyon sokan eladósodtak, nem bírták kifizetni a számlákat. A rezsicsökkentést megelőzően a 27 európai uniós tagállam közül Magyarországon fizettük a legtöbbet a gázért, a villanyért pedig a második legmagasabb árat. Ez indokolta a kormányzati beavatkozást. Így a szociális intézkedés a teljes szektor számára új szemléletű energiapolitikát hozott. A szociális intézkedés sikeres lett, mert sokkal nagyobb biztonságban élnek az emberek, a 4 millió hazai háztartás, mint korábban. S még további rezsicsökkentést helyeztünk kilátásba, mert a legolcsóbb szolgáltatást akarjuk adni a lakosságnak. Már a mostani, szeptemberi rezsicsökkentés előtt is vásárlóerő-paritáson a magyar lakosság fizeti a negyedik legalacsonyabb díjat a villamos energiáért az EU-ban, a gáz pedig csak Romániában kerül kevesebbe.

 Hogyan lehet elérni a rezsicsökkentés fenntarthatóságát?

 –A tulajdonosi szerkezet megváltoztatásával lehet elérni a fenntarthatóságot. Két kormányrendelet kimondja, hogy a magyar állam tulajdonába kerül a földgáz, az elektromos áram és a távhőszolgáltatás. Egy olyan holdingot kell létrehozni, melyben érvényesül a non-profit gazdálkodás és a szolidaritás elve. Ezzel lehet elérni azt, hogy a rezsicsökkentés fenntartható és továbbfejleszthető legyen; hiszen azt a célt tűztük ki magunk elé, hogy nem csak a családok biztonságát kívánjuk szolgálni, hanem a magyar és a hazánkba érkező vállalkozások számára versenyelőnyt kívánunk biztosítani. Tehát náluk is érvényesíteni fogjuk a rezsicsökkentést. Kiemelendő, hogy azért lényeges az állami tulajdonlás, mert a piacon olyan szereplő jelenik meg, amelyik nem a profitra törekszik. Így a piacon töri le az árat.

 Korábban a rezsicsökkentést többen azért bírálták, mert attól tartottak, hogy a szolgáltatók a kevesebb bevételből nem tudnak költeni rendszerkarbantartásra, és elhagyják az országot. Mennyire volt valós ez a félelem?

 –Amiről beszél, az nem volt más, mint a lakosság megtévesztése és riogatás. A rezsicsökkentés bejelentésekor a szolgáltatók szinte el sem hitték, hogy nekik le kell vinniük az árakat. S ezután beszélhetünk már rezsiharcról is. 2013 januárjában a szolgáltatók egy része nem hajtotta végre a rezsicsökkentést. Ezért egymást követték a lakossági panaszok, s az én általam vezetett munkacsoportnak kellett ellenőriznie a folyamatot. Maga a rezsiharc odáig fajult, hogy a magyar bíróság a külföldi tulajdonú profitorientált cégeknek adott igazat. Ezért kellett annak idején a rezsicsökkentésről törvényt alkotnunk, ezért ruháztuk föl rendeletalkotási joggal a Magyar Energetikai és Közműszabályozási Hivatalt. Ha ezt nem tettük volna meg, akkor a lakosoknak vissza kellett volna fizetniük a különbözetet. Ezért indítottuk el a „Magyarország nem hagyja magát” szlogenű aláírásgyűjtést is; 2,5 millió ember támogatta aláírásával a rezsicsökkentést. Szintén a rezsicsökkentés mellett állt ki a békemenet is. Az országgyűlési és az európai parlamenti választásoknak is az volt a tétje, hogy megmarad-e, folytatódik-e a közműszolgáltatások díjainak csökkentése. A választási eredmények azt mutatják: a magyar lakosság jelentős többsége támogatja a rezsicsökkentést. Hiába ágálnak a cégek; a törvény szellemében végre kell hajtaniuk a csökkentést, és érdekes módon egy sem vonult ki a magyar piacról, egyik sem ment tönkre. Hiszen mi a végfogyasztó árakat csökkentettük, de ezen belül a rendszerhasználati díjak nem csökkentek. Ezeket a díjakat vissza kell fordítani a rendszer karbantartására és innovációra is.

 Azt szokás mondani ellenzéki oldalról, hogy a rezsicsökkentés nem más, mint a kormánypártok kampányfogása. Mi erről a véleménye?

 –Ez egyszerűen hazugság. Két éve döntöttünk a rezsicsökkentésről, és 2012 –ben még nem kampányoltunk. Az más kérdés, hogy a választás egyik - ha nem a legfőbb tétje volt - hogy az a pártszövetség marad-e kormányzati pozícióban, aki elkötelezett a rezsicsökkentés mellett.

 Június 1-jétől Budapesten már két rezsipont is működik. Mi tette ezt szükségessé?

 –A rezsipontokat azért hoztuk létre, hogy a lakosok minden egyes számlázási panaszaikkal közvetlenül is tudjanak a lakosok hatósághoz fordulni. Egyre többen keresik fel a kormányhivatalokban kialakított rezsipontokat: január óta már több mint 4500-an fordultak a kirendeltségekhez. Ezen kirendeltségeket azért is hoztuk létre, mert engem is elárasztottak a panaszos levelek, s nincs közvetlen intézkedési hatásköröm, ezért az illetékes hatósághoz juttattam el a lakossági észrevételeket. Ezért döntöttünk arról, hogy a rezsipontok működését jogszabályban rögzítjük. A fővárosban, a Blaha Lujza téren, a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság épületében nyílt meg a második rezsipont, amire azért volt szükség, mert a budapesti kormányhivatal kirendeltsége nagyon leterhelt volt.

Medveczky Attila