vissza a főoldalra

 2014.09.19. 

Frakcióközi csoport a horgászatért

A horgászturizmus helyzetét, annak vidékfejlesztési hatásait vizsgálja meg az EU

A Német Horgász Szövetség és a horgászatban érdekelt európai szervezetek kezdeményezik, hogy az Európai Parlamenten belül frakcióközi munkacsoport jöjjön létre a horgászatért.

 Miért tartják lényegesnek, hogy az Európai Parlamenten belül frakcióközi csoport jöjjön létre a horgászatért? Hiszen a horgászatra sokan úgy tekintenek, mint rekreációs tevékenységre. – kérdezem Fűrész Györgytől, a Magyar Országos Horgász Szövetség ügyvezető elnökétől.

 –Frakcióközi munkacsoport létrehozását feltehetően minden ország horgász szövetsége támogatja, közte mi is. Az Európai Parlamentben körülbelül 100 bizottság dolgozik különböző területeken, témákban. S ezekbe a bizottságokba delegálják a frakciók a tagjaikat. A horgászatra ma már nem úgy kell tekinteni, mint hobbira, hanem mint komoly gazdasági tevékenységre. A gazdasági tevékenység sok mindenben nyilvánul meg. Elsősorban abban, hogy a horgászszervezetek aktívan figyelik a vizek állapotát. Hiszen a vizek adják a horgászat alaplehetőségét. Arról is lehet olvasni különböző tanulmányokban, hogy a horgász-érdeklődés hiányában az európai vizek halban szegények lennének, de mivel nagy a horgász-igény, ezért növekszik a haltelepítési, halgazdálkodási igény is. Éppen ezért komoly feladat a vízi környezetvédelem, ahogy az is, hogy a vizekbe olyan halakat telepítsenek, melyek a horgászok számára lényegesek, hiszen nem mindegyik halfaj „horgász-halfaj”. Emellett a horgászok a halak védelmére is fokozott figyelmet fordítnak, közte a nem fogható védett halakra, és azok életterére is odafigyelnek. A fejlett világban k becslések szerint megközelítőleg 220 millió ember horgászik. A horgászatra fordított becsült éves összeg 190 milliárd dollár. Európában legalább huszonöt millióra tehető a horgászok száma. Az általuk generált gazdasági érték évente több mint 25 milliárd euró. Ebben az összegben benne van a horgászok teljes tevékenysége, ahogy az is, hogy szálláshelyeket vesznek igénybe, csónakkikötőket tartanak fenn, és infrastruktúrát fejlesztenek, gazdálkodnak a szervezeteik, vagy az őket kiszolgáló ágazatok. Egy ekkora mértékű ágazat nem elhanyagolható az EU-ban. Ezért körülbelül egy évtizede próbálnak a horgászok olyan értelemben politizálni, hogy bizonyos témákban megnyerjék az európai parlamenti képviselőket annak érdekében, hogy olyan európai szintű jogszabályok jöjjenek létre, melyek segítik a tevékenységüket.

A EP frakció közi munkacsoport megalakulása ezért lehet nagy előrelépés. Milyen témákat javasolnak az Európai horgászszervezetek?

 –Például több országban sok kis vízierőmű található.  S a horgászok ezeket az erőműveket a vízi élet károsítóinak tartják. Hiszen minél több ilyen erőművet létesítenek, annál inkább átjárhatatlanná válnak a folyók, a halak nem képesek vándorolni, feljutni az ívóhelyekre. Ezért döntött úgy az EU a Víz Keretirányelvek meghatározásával, hogy a legtöbb ilyen erőműnél építsenek ki hallépcsőket, megkerülő csatornákat. Egy másik téma, egész Európát sújtja a „kormorán-átok”. A kormorán 20 évvel ezelőtt még veszélyeztetett faj volt, mára másfélmilliós populációról beszélhetünk, ami jelentős mértékben károsítja a halállományt. S ha a horgásztársadalom halakat helyez ki, vagy finanszíroz több százmilliós értékben, akkor azt nem a kormoránok eledeléül teszi. Ezt is egy közös fellépéssel lehet csak megszüntetni. Azt is tudni kell, hogy míg a tengeri halászatra és a belvízi haltermelésre nagyon komolyan odafigyel az EU, és támogatja is, ami által gyarapszik hazánkban is a halastavi haltermelés és az akvakultúra, addig a horgászat fejlesztésére jelenleg nincsenek uniós források. Azért is lényeges, hogy a horgászturizmus helyzetét, annak vidékfejlesztési hatásait vizsgálja meg az EU, és ezeket a kérdéseket támogassa, mert nagy szerepe van Európában a horgászatnak. Főleg a gazdaságilag elmaradott térségekben a turizmuson keresztül komoly generáló hatással bír. A megalakulóban lévő frakcióközi munkacsoport több pontban határozta meg célkitűzéseit: javítani és fejleszteni kell a kapcsolatot és a párbeszédet az európai parlamenti képviselők és az európai horgászszövetségek között, vitafórum keretében rendszeresen, közösen át kell gondolni a halállományra vonatkozó intézkedések körét, a sporthorgászat szerepét, a környezetvédelmi kérdéseket, a horgászturizmus helyzetét, s annak vidékfejlesztési hatásait.

 Mennyire igaz az, hogy a horgász szövetségek ellenfelei a halászoknak?

 –Nem vagyunk a halászok ellenfelei, hanem arról van szó, hogy az európai belvizek tekintetében a vizek hasznosításáért folyt a harc. Hazánkban a 2013. évi CII. törvény foglalkozik a halgazdálkodásról és a hal védelméről. S még 2013. március 26-án az új halgazdálkodási törvény szabályozási irányai volt a téma azon a parlamenti nyílt napon, amelynek címe: „A horgászsport és a horgászturizmus fejlesztésének elősegítése az új halgazdálkodási szabályozással”. A hozzászólók 10 perces időkeretben mondhatták el az általuk megismert törvénytervezet szövegéről és tartalmáról a véleményüket. Felszólalásomban elmondtam, hogy a horgásztársadalom és szervezetei egyetértenek és támogatják a törvény általános céljait és törekvéseit, és a horgászszervezetek eddig is, és a jövőben is, szívesen részt vesznek észrevételeikkel, javaslataikkal, hogy úgy az állam, mint a horgásztársadalom számára jó és valóban hatékony törvényi szabályozás készüljön. Azt is közöltem, hogy 1 kiló halászattal megfogott halat átlagosan 800 forintért lehet eladni, míg ha ugyanazt az 1 kiló halat egy horgász fogja meg, az lehet, hogy számára 4-5 ezer forintba kerül, ha az útiköltséget, a szállásdíjat, a horgászfelszerelések árát vesszük figyelembe. Tehát a horgászok által megfogott hal az adott államnak legalább ötször annyi bevételt hoz, mint a halászat esetében. Az iparszerű halászatnak – ami erősen a szürke és feketegazdaság határán mozgott – véleményünk szerint nincs jövője. Elmondtam, hogy egy jól prosperáló, nonprofit módon, horgászattal hasznosított vízre látogató növekvő horgásztársadalomra szerveződő szolgáltatói és vállalkozási kör sokkal több vidékfejlesztési eredményt, gazdasági bevételt hoz az állam és az önkormányzatok számára, mint bármilyen állami, önkormányzati közvetlen vízhasznosítás. A már említett törvény 5. szakasza kimondja: „a halgazdálkodási vízterületek halgazdálkodási hasznosítása során a horgászat és a horgászturizmus fejlesztése elsőbbséget élvez más hasznosítási módokkal szemben. A halgazdálkodási jog a halgazdálkodási vízterületen elsősorban horgászati célú halgazdálkodásra jogosít. Halászat vagy haltermelés a horgászat mellett, vagy önállóan akkor végezhető, ha a horgászati célú halgazdálkodás megvalósítására nincs mód.” Ez azt jelenti, hogy hazánkban a természetes vízi halászat visszaszorul. Ez a folyamat már lezajlódott Európa más államaiban is, s ennek köszönhetően jelentősen gyarapodott a horgászok száma.

 A másik témánk: sikeres hétvégét zárt augusztus 8- 9-én a magyar horgász versenysport. Milyen jelentőséget tulajdonít annak, hogy a Rómában, a Tevere folyón rendezett Veterán és Mozgáskorlátozott Világbajnokságon három érmet szereztek a MOHOSZ által nevezett magyar válogatott versenyzői?  

–A versenyhorgászatot a horgászat „Forma I”-nek lehet tekinteni, s a lényege, hogy minél nagyobb felkészültséggel tudjon valaki egy adott időn belül, szinte ismeretlen vizeken, nagyon szigorú nemzetközi előírások, halvédelmi szabályok betartása mellett komoly eredményeket elérni. A MOHOSZ, mint sportági szakszövetség, pedig tizenhárom szakágban indít el magyar válogatott versenyzőket a különböző világbajnokságokon. A 16. Mozgáskorlátozott Horgászok Világbajnokságon 10 nemzet versenyhorgászai indultak. A versenyen először vett részt magyar válogatott. Az Ulrich György szövetségi kapitány vezette Galambos Sándor, Gurisatti Gyula, Samu Zsolt, Varga Tamás összetételű válogatott kiemelkedő sikert ért el. Csapatban világbajnok lett a magyar válogatott, míg egyéniben Gurisatti Gyula versenyzőnk aranyérmet szerezve lett világbajnok. Válogattunk 31 ponttal nyert a második helyezett 36 pontot gyűjtött Csehország és 37 pontos Horvátország előtt és olyan sikeres versenyhorgász nemzeteket előzött meg, mint Olaszország, Franciaország, Belgium, Anglia. Egyéni versenyben Gurisatti Gyula 4 helyezési ponttal utasította maga mögé a versenyzőket és szerezte a 2014. év mozgássérült horgász világbajnoki címét. És ne feledkezzünk meg a veteránokról sem;  Tevere folyón versenyzett 14 nemzet veterán horgászválogatottja a 7. Veterán Horgász Világbajnokságon. A magyar válogatott már a korábbi években is biztatóan szerepelt a világversenyen. Most a Pilán József, Temesváry Gyula, Varga György, id. Varga József, Várszegi József, szövetségi kapitány Dr. Nagy András összeállítású magyar veterán horgászválogatott eredményes versenyzést követően felállhatott a dobogó harmadik fokára, bronzérmes lett.

Medveczky Attila