vissza a főoldalra

 2014.09.26. 

Egységesebb irányítás szükséges az erdőgazdálkodások területén

A Bajnai-kormány idején történő jogszabály-módosítások nagy zűrzavart okoztak

A jövőben még szélesebbre tárjuk az állami erdőgazdálkodások kapuit a magyar lovas, kerékpáros és gyalogos turisták valamint a magyar vadászok előtt. Sok fejlesztést kell végrehajtanunk ahhoz, hogy a turizmust ilyen módon tudjuk támogatni, erősíteni. Ezért sokkal egységesebb irányítás szüksége – mondta lapunknak Bitay Márton, a Földművelésügyi Minisztérium állami földekért felelős államtitkára.

 Mi indokolja, hogy egységes jogszabályba foglalják a természetvédelemről, a vadgazdálkodásról és az erdőről, s annak védelméről szóló törvényt?

 – Nem szeretnék ennyire előre szaladni, nincs véglegesen eldöntve ez a kérdés. Nekem azonban úgy tűnik, nagyon sok logikus oka lenne egy ilyen kódexszerű törvénynek. Az összhang azonban nem is olyan nagy újdonság, 1996-ban is egymást követve fogadta el az Országgyűlés ezeket a törvényeket. 2009-ben az erdőtörvény úgy lett módosítva, hogy nem módosították közben sem a természetvédelmi, sem a vadgazdálkodásról szóló jogszabályt. S ez elég nagy zavart okozott a rendszerben. Szakmai egyetértés van abban, hogy ezek a törvények egymással összhangban készüljenek el. Azt nem állítom, hogy a kódex az egyedüli üdvözítő megoldás, de az vitán felül áll, hogy e törvényeknek egymásra kell épülniük. Emellett a gyakorlati élet is sok kérdésben túlhaladta az említett törvényeket. Többször is módosították ezeket, ezért eljött az idő, hogy a mai kor kihívásainak megfelelő, új jogszabályok szülessenek. Ez nem megy máról holnapra: terveink szerint idén elkészül a törvények alapját jelentő koncepció, 2015-ben pedig megfogalmazhatjuk a normaszöveget, 2016 őszén pedig megszülethet az országgyűlés által elfogadott új jogszabály.

 Ha csak a vadgazdálkodást vesszük figyelembe, az új törvény megalapozhatja-e, erősítheti-e a vadhús hazai és külföldi keresettségét?

 – Természetesen. A törvényalkotás megkezdésénél világosan látni kell az elérni kívánt célt. A vadászati törvény kapcsán számos fontos kérdést szükséges mérlegelnünk: a gazdák és a vadászok szempontjait, a vadállomány állapotát, védelmét, s a vadhús kereskedelem szempontjait. Mindezek nemzetgazdasági, természetvédelmi, turisztikai aspektusból igen csak lényeges kérdések. Először meg kell határozni azokat a területeket, melyekről mindenképpen beszélnünk kell, melyeken változtatni szükséges, és ezután tudunk dönteni a prioritásokról. A vadhús kiváló fölvetés, hiszen Nyugat-Európában a prémium kategóriás élelmiszerek közé sorolják a komoly hozzáadott értékkel előállított magyar vadhúst. Sajnos nálunk a hazai vadhúsnak nincs nagy keletje, s ezen megfelelő marketingmunkával változtatni kell. Természetesen mindennek az alapja egy olyan jogszabály, ami a vadhús fölhasználását és feldolgozását erősíti.

 Továbblépve: miért szükséges az állami erdészetek átalakítására?

 – Az állami erdőgazdaságok átalakítását elsősorban az a szemléletmód-váltás indokolja, aminek előzménye, hogy a Magyar Fejlesztési Banktól, egy profitorientált szervezettől a Földművelésügyi Minisztériumhoz, tehát szakmai irányítás alá kerültek az állami erdészetek. Így most a feltétlen fiskális szempontokat inkább a közjóléti, turisztikai és szakmai szempontok veszik át. A jövőben még szélesebbre tárjuk az állami erdőgazdálkodások kapuit a magyar lovas, kerékpáros és gyalogos turisták, valamint a magyar vadászok előtt. Sok fejlesztést kell végrehajtanunk ahhoz, hogy a turizmust ilyen módon tudjuk támogatni, erősíteni. Ezért sokkal egységesebb irányítás szükséges.

 Ezzel az átalakítással nőhet az ágazatban foglalkoztatottak száma?

 – Az állami erdőgazdálkodások átalakítása önmagában nem jár munkahelyteremtéssel. Abban reménykedünk: ha belföldi faipari aktivitásukat növelni tudjuk, és növelni tudjuk a mintaértékű fűrészüzemek, a feldolgozott faáru előállításával foglalkozó egységek számát, akkor a kis- és közepes faipari vállalkozások meg fognak erősödni. Ezáltal nőni fog a vidéki munkahelyek száma, több munkaerőt foglalkoztathatnak. Ezenkívül jelentős szerepe lehet vadhúsfeldolgozó kapacitásunk növelésének is, ami szintén helyben, a helyi embereknek jelenthet többlet munkalehetőséget. Az erdőgazdaságok komolyan kiveszik részüket a közmunkaprogramból is. Nagy öröm számunkra, hogy vannak már olyan közmunkások, akiket ezek az erdőgazdaságok képeztek ki és most már a szabad piacon találtak munkát.

 Igaz, hogy a tűzifa árában is rezsicsökkentést szeretne végrehajtani a kormányzat?

 – A magam részéről úgy látom, van olyan gazdasági ereje ezeknek az erdőgazdaságoknak, hogy akár egy ilyen elképzelést is tudnának támogatni. Nyáron a Veszprémi Erdőgazdaságnál már csökkentettük 10%-kal a lakossági tűzifa árát. Remélem, hamarosan megszülethet ez a döntés!

 Az eddig fölvázolt elképzeléseket hogyan fogadták az erdészeti társaságok?

 – Az erdészeti társaságok vezetői pozitívan reagáltak ezekre a változásokra, egyetértenek abban, hogy egységesebben kell az erdőgazdálkodásokat irányítani; örülnek annak, hogy a szakma ismét a szakminisztériumhoz került és hogy államtitkári képviselete lett.

 A különböző jogszabályi módosítások mikéntjéről konzultálnak az érintett szervezetekkel?

 –Először meg kell születnie a koncepciónak, s utána szükséges az érintett szervezetekkel a megvalósítás mikéntjéről tárgyalni. Minden fontos szakmai szervezettel felvettem már a kapcsolatot, folyamatos egyeztetésre készülök.