Függetlenség

2014.09.26.

A közösségi érdekek útján

Bízom benne, hogy az acél-magyarok a folytatás mellett döntenek, s nem adják át öt évre a teret a bizniszbanditáknak

Nagykőrösön leküzdötték a város infrastrukturális elmaradottságát, újraéledt a Kőrös-ér, visszatért az élet a városközpontba is, hiszen nemcsak szép lett, nemcsak a templomok újultak meg, hanem a Deák tér rendezvénytérré alakítása nyomán olyan eseményeket tarthatnak ott, melyek alkalmat adnak a közös együttlétre. Dr. Czira Szabolcs, Nagykőrös polgármestere, a kormánypártok polgármesterjelöltje: Az alaptalan vádaskodásokat, a személyeskedéseket már valamennyi kampány során átéltük. Az ellenzéki oldalon értékválság alakult ki, ahol egymásra talált az egykori SZDSZ-es országgyűlési képviselő érdekköréhez tartozó, magukat civil szervezetként beállítók köre és a Jobbik egykori helyi elnöke is.

2002-től Nagykőrös polgármestere. 12 évvel ezelőtt milyen állapotok uralkodtak a városban?

–Amikor 2002-ben átvettem a város vezetését, azzal szembesültem, hogy elődöm szinte semmilyen fejlesztési tervet nem fogalmazott meg. Ezért az első feladatunk a 2007-2013-as EU-s fejlesztési ciklusra való fölkészülés volt. Olyan terveket készítettünk el, amiket későbbiekben sikerült is véghezvinni, a megvalósításhoz pedig a lakosság tehermentesítése érdekében uniós pályázati forrásokat használtunk fel. Itt meg kell jegyeznem, hogy a város központi régióban való elhelyezkedése, érzésünk szerint, nem könnyítette a sikert, de nem adtuk fel. Leküzdöttük a város infrastrukturális elmaradottságát. Az új szennyvízrendszer fölépítésével – aminek összköltsége 6. 7 milliárd forint volt – a város csatornázottsága a korábbi 30 százalék helyett gyakorlatilag 100%-os lett. Kiépítettük 1 milliárd forintos összegből a csapadékvíz-elvezető rendszert. Pályáztunk a városközpont-rehabilitációra, nyertük, építettünk, így visszatért az élet a városközpontba is. Megújult a katolikus és református templom, s az úgynevezett Tímárház, melyet vendéglátó-és kiállítóhellyé alakítottunk át. Sikerült megszépíteni a városközponti „térfüzért”. Virágos, képzőművészeti alkotásokkal, szökőkutakkal díszített téregyüttes jött létre, ahol a Deák teret rendezvénytérré alakítottuk át, így olyan eseményeknek adhat otthont, melyek alkalmat adnak a közös együttlétre. Szinte mindenki, aki meglátogatja városunkat, csodálja a megszépült városközpontot. Bizonyára azt gondolják a kedves olvasók, hogy elfogult vagyok; valóban, mint tősgyökeres nagykőrösi büszke vagyok erre a városra, ahogy arra is: az utóbbi 10 év munkájának köszönhetően Nagykörös városa kiérdemelte a Hild János-díjat, amely a tudatos településfejlesztést elismerő szakmai díj. Elismert szakemberek grémiuma, a Magyar Urbanisztikai Társaság idén a kettőezer és harmincezer közötti lakosságszámú települések – az úgynevezett középvárosok – közül Nagykőrösnek ítélte oda ezt a díjat. Ez számunkra azért is fontos, mert a minősítésben azt írták, hogy mi elől járunk, és fejlődésben példát mutatunk a középvárosoknak, és az érték értéket vonz –elv alapján felépített fejlesztési stratégia nyomán széles társadalmi egyeztetésekkel valósultak meg az elmúlt évtizedben a legfontosabb gazdaságösztönző, zöldterület-gazdálkodási, műszaki, infrastrukturális, és köztéri rehabilitációs beavatkozások. Tehát, az első ciklusban „üresek voltak a fiókok”, nem igazán találtunk pályázatokat - s akkor még nem EU-s forrásból az egészséges ivóvíz-hálózatot építettük ki teljes mértékben, ami addig csak 50%-os kiépítettségű volt. S ha már a fejlesztésekről van szó, meg kell említeni, hogy uniós forrásokból kerékpárutak épültek, megújult a vasútállomás előtti tér, s jelenleg is folyik egy közút-megújítási program. Szintén EU-s forrásból felújítottuk – mezővárosi adottságaink miatt – a nagykőrösi piac őstermelői részét, és a Cifrakert melletti csónakázó tavunkat is 50-50 millió forintból. Mindezek mellett jelentős összegből hőszigeteltünk egy panelelemekből épült iskolát, és bölcsődét is. Mi, nagykőrösiek azt mondjuk településünkről: „zöldváros vagyunk az ország szívében”. Egyrészt azért, mert sok a zöldterületünk, és környezetünk 30%-át erdő teszi ki. Itt található a homoki, a pusztai tölgyes, amely megmaradt a népvándorlás kori állapotában, s ezért hungarikumnak számít. A 400 hektáron összefüggő tölgyerdő fennmaradását az EU is támogatta, hogy a jövő nemzedéke is gyönyörködhessen benne.

Ha már a jövő nemzedékéről esett szó, az ősök emlékét is ápolják?

–Természetesen, hiszen eleink számára is állítottunk emlékművet; azok számára, akiket kuláknak bélyegeztek meg, és az ’50-es években üldöztek. Nagykőröst a kommunista rendszer kulák-városnak titulálta. A Rákosi –éra adminisztrációja szerint Pest megyében 4000 kulák élt, s ebből Nagykőrösön 1000. Éppen ezért tavaly júniusban lepleztük le az 1950-es évek áldozatai és üldözöttei előtt tisztelgő emlékművet. Nagyon büszke vagyok erre az emlékműre, mert azért ilyen szép a városunk, mert elődeink tették azzá, s éppen őket üldözték a kommunisták. Az emlékművön ez olvasható: „ERŐNK EREJÜKBŐL FAKAD”. Az idei évben az avatás évfordulóján Nagykőrösön volt az ősbemutatója Kabay Barna és Petényi Katalin Kulák volt az apám című filmjének, melyben nagykőrösi üldözött családok túlélő tagjai beszélnek az átélt szörnyűségekről.

Milyen jelentőséget tulajdonít annak, hogy idén, március 15-én országzászlót avattak?

–Az országzászló jelképezi a város a polgárainak elkötelezettségét országa és Nagykőrös iránt, és megmutatja sorsközösségünket minden magyar emberrel, éljen akár idehaza, vagy a határon túl. Az országzászló lábazatára a Himnusz és a Szózat első versszakait vésték rá, mellé az ország, a város címerét, s a Boldogasszony anyánk, és a 90. zsoltár sorait. Ugyanakkor az országzászló azt is jelképezi, hogy a szeretet és az összefogás legyőzi az öncélú haszonszerzést, a közösségrombolást és a mindenttagadást. 2002-ben útjára indítottuk a Polgárrá fogadás ünnepséget. Minden évben Szent István napján az újszülötteket a város polgárává fogadjuk. Ez is az összetartozást, és az elköteleződést erősíti a város és az ország iránt, mert úgy véljük, hogy csak a lokálpatriótákból lehetnek igazi patrióták. Lényegesnek tartjuk a hagyományok ápolását. A nagykőrösi vásárok 1697-re vezethetők vissza, s mi ezeket a mai napig megrendezzük.

Polgármester úr említette a Hild-díjat, de tudtommal más elismeréseket is kapott a város.

–Így van; Arany Rózsa-díjjal jutalmazták városunk virágosítását. Megkaptuk a kerékpáros-barát város, az idősbarát önkormányzati, a családbarát önkormányzati és a Pest megye biztonságos települése címet is. Emellett köztéri megújítási nívódíjat és kulturált települési díjat kaptunk, s amire még büszkék vagyunk, az a rehabilitációs szakkórházunkra, amely 2006-ban és 2010-ben is elnyerte az Év kórháza címet. Ezek a díjak azért lényegesek, mert szakmai grémiumok ítélték oda, s azt bizonyítják, helyes úton járunk, mégpedig a közösségi érdekek útján.

Polgármester úr augusztus 20-ai beszédéből idézek: „Nagykőrösön – Nyirő József szavaival élve – acél -magyarok élnek.” Mi jellemzi ezeket az acél-magyarokat?

–Az acél-magyarok nem csupán kívánják a boldog jövőt, hanem tesznek is a közösség, a haza érdekében. Mi így cselekedtünk akkor is, mikor az országot balliberális kormányai vezették a szakadékba. 2002-ben a helyi acél-magyarok megválasztottak polgármesterüknek. A nagykőrösiek már akkor sem dőltek be az azóta már országszerte megbukott balliberális szólamoknak. A nagykőrösi polgári többség stabil, tiszta értékrendjét nem sikerült megingatni. Ez az értékrend segíti azóta is a város fejlesztését.

2010-től hozzávetőlegesen mennyi új munkahelyet tudtak teremteni a városban, s mennyivel csökkent a munkanélküliség?

–A legnagyobb feladatot számunkra az új munkahelyek teremtése jelenti. Így a városban kevés a munkalehetőség, de a szomszédos Kecskemétre nagyon sokan járnak át dolgozni, hiszen Bács-Kiskun-megye székhelyén nem csak autógyár létesült, hanem az ottani többi cég is dinamikusan fejlődik. Tény: Nagykőrös Pest megyében, tehát a központi régióban helyezkedik el. S ebbe a régióba lényegesen kevesebb forrás hívható le munkahelyteremtésre. Telephely építésére, és vásárlására alig igényelhető forrás, nem úgy, mint a dél-alföldi régióban. Ezért is tartottunk 2013-ban népszavazást arról, hogy városunk Bács-Kiskun megyéhez tartozzon és ezzel régiót váltson. Más népszavazásokhoz viszonyítva jó részvételi adatokat könyvelhettünk el, de az érvényességhez szükséges határt nem léptük át, ugyanakkor az urnákhoz járulók 90%-a a megyeváltás mellett voksolt. Eddig még a parlament nem döntött ebben a megyeváltó kérdésben, amit a képviselőház elé az előző ciklusban Navracsics miniszter úr terjesztett be. Nekünk nem csak a gyökereink, hanem a lehetőségeink is a dél-alföldi régióban vannak. Amikor köztudomásúvá vált, hogy a Mercedes Kecskemétre települt, akkor több cég is jelezte, hogy városunkba érkezne, de az uniós források elosztása miatt ők máshol teremtettek munkahelyeket. Tehát mi még a munkahelyteremtés területén adósak vagyunk. Tudjuk, hogy a következő EU-s ciklusban elindulnak a nagyszabású útépítések, s bízom benne, hogy megvalósul az, amit Lázár miniszter úr jelzett; tehát elkezdődik a 8-as út építése, és a 44-es út Nagykőrösről indulhat el. Ezek a beruházások régiós hovatartozásától függetlenül, logisztikai szempontból erősítik Nagykőröst. A munkahelyteremtés területén a nonprofit szervezetek és cégek törekvéseit is segítjük. Jelenleg is vannak olyan együttműködéseink, melyek eredményeként több mint 100 új munkahely jöhet létre Nagykőrösön.

A polgármesteri székért önön kívül ketten is küzdenek, egy MSZP-s, és a Jobb Nagykőrös jelöltje. „Durva, személyeskedő, Nagykőröst is lejárató ellenzéki kampányfogásokra számít a városvezetés”- olvasható a Nagykőrös Önkormányzati Hírek című lapban. Mennyire igazolódott be ez a jóslat?

–Az alaptalan vádaskodásokat, a személyeskedéseket már valamennyi kampány során átéltük, megtapasztaltuk a baloldal részéről. Azt nem tudják mondani, hogy nem jók a fejlesztéseink, azt sem, hogy nem jól dolgozunk. Ellenfeleim nem tudnak a közösség számára hasznos eredményeket felmutatni, becsapják a lakosokat, ígérgetnek nekik, és valakik alattomos módon álhíreket terjesztenek, az embereket megrémítő események bekövetkezését sugallják.

A jobbikosok terjesztik ezt?

A hozzám érkező információk szerint ezek az alaptalan, aljas akciók nem a Jobbikhoz, hanem bizonyos, adott esetben akár a Jobbikban is megfordult politikai kalandorokhoz köthető. Az ellenzéki oldal Nagykőrösön értékválság van. Azt tapasztaljuk, hogy „civilnek” beállított szervezet verődött egybe, mely erősen köthető az egykori SZDSZ-es országgyűlési képviselő érdekköréhez. Ebbe leváltása után beállt a Jobbik egykori helyi elnöke is. Arról, hogy miért távozott a Jobbikból az egykori helyi elnök, több hír is kering városszerte, de láthatóan a helyi szervezetet megviselte, hogy újra kellett alakítani. Polgármester jelöltjük nincs és nyolc körzetből a jelenlegi adatok szerint hatban tudtak jelöltet állítani. A szocialisták 1994-től 2006-ig többségben voltak a helyi képviselő testületben, de azt tapasztaltam, nincs igazi koncepciójuk arról, milyen úton is kellene haladnia Nagykőrösnek. Meggyőződésem, hogy a városnak nem hasznos, hogy az ellenzéki oldal értékválsággal küzd, de ezt a problémát nem a jelenlegi vezetés tudja megoldani. Mi ennek elszenvedői vagyunk, hiszen stabil értékrend nélkül nincsenek sikereik, eredményeik, így pedig egy kampányeszközük marad a Fidesz lejáratása, mocskolása. Az acél-magyarok viszont nem kérnek belőlük, hanem a folytatás mellett döntenek, s nem adják át öt évre a teret a bizniszbanditáknak.

Medveczky Attila