vissza a főoldalra

 

 

 2015.04.03. 

Az első Rákóczi-emléknapra – A fejedelemhez méltó versengés Lakiteleken

Lezsák Sándor, Semjén Zsolt és Vejkey Imre kormánypárti politikusok kezdeményezésére első alkalommal, március 27-én tartják meg a Rákóczi-emléknapot, ugyanis pénteken lesz 339 éve, hogy megszületett Felsővadászi II. Rákóczi Ferenc vezérlő fejedelem. A határozati javaslat elfogadásával az Országgyűlés és az ezen a napon tartott rendezvények megemlékeznek a fejedelemről és azokról, akik a „Cum Deo pro patria et libertate” zászló alatt küzdöttek a magyar szabadság kivívásáért.

II. Rákóczi Ferenc az erdélyi fejedelmek családjába született 1676-ban, anyai ágon pedig örökölte a Zrínyiek nemzeti önállóságáért folytatott küzdelmét. Még csecsemő volt, amikor édesapját elveszítette, 12 éves korában pedig Munkács közel három éves védelme után elszakították édesanyjától és nővérétől. I. Lipót ekkor gondoskodott a császárhű nevelésről, a csehországi Neuhausban jezsuiták foglalkoztak a fiúval, később Prágában járt egyetemre, majd itáliai körutat tett. Utazásai végeztével a kölni dómban vette feleségül a császárné rokonát, Sarolta Amália hessen-wanfriedi hercegnőt. Kortársai szerint Rákóczi erre az időre egészen elnémetesedett. Az esküvő után egy-két évvel azonban hazaköltözött birtokaira, barátságot kötött Bercsényi Miklóssal és nem telt el sok idő, foglalkoztatni kezdték népének gondjai.

Származása miatt az ország legnagyobb birtokállományának lett az ura, római katolikus volt, mint a Habsburg-ház tagjai. Vígan eléldegélhetett volna vagyonából, mégis bántotta, hogy az Újszerzeményi Bizottság kiforgatja vagyonukból a hódoltsági birtokkal rendelkező nemeseket, az udvar üldözi a protestánsokat, a jobbágyokat pedig adók és a császári katonák rekvirálásai sújtják.

Rá akarta bírni az uralkodót, hogy tartsa tiszteletben a magyar törvényeket, ezért kezdett szervezkedésbe Bercsényi Miklóssal, a közelgő spanyol örökösödési háború pedig kedvező alkalomnak tűnt. Levelezést folytatott Habsburg Lipót vetélytársával, XIV. Lajossal, ám leveleiket egy francia–osztrák kettős ügynök kézbesítette, így esett fogságba. Rákóczit halálra ítélték, de megszökött a bécsújhelyi börtönből. Lengyelországban bujdosott Bercsényivel, s nem nyugodott annak ellenére, hogy Bécs vérdíjat tűzött ki a fejére.

Mikor 1703 tavaszán tarpai jobbágya, Esze Tamás felkereste Lengyelországban, és kérte, hogy álljon a kurucok felkelésének az élére, Rákóczi óriási dilemma előtt állt: nemzetközi segítségre egyelőre nem számíthatott a Habsburgok ellen, viszont a sanyargatott nép hatalmas lelkesedéssel várta itthon. Ami ekkor történt az példaértékű a mai napig: az ország egyik legelőkelőbbje, egy kiváltságos a kisemmizett nép élére állt.

Rákóczi várakozásait alulmúlta, hogy a határon mindössze 250 szedett-vedett, rongyos jobbágy várta. Még ekkor is visszafordulhatott volna, de nem tette. Az első győzelmek után felduzzadt a kurucsereg, mikor két-három évvel később pedig már béketárgyalások kezdődtek az udvarral, Rákóczinak amnesztiát ígértek és üres lapot adtak a kezébe: bármit kérhet az Erdélyi Fejedelemségen kívül. Csakhogy ő nem a saját gyarapodását tartotta szem előtt, nem is fogadta el a békeajánlatot.

II. Rákóczi Ferenc jóval megelőzte korát, az ország vezérlő fejedelmeként vallásszabadságot hirdetett, uralma alatt megadóztatta a nemességet (a közteherviselést csak 1848-ban szavazta meg aztán az országgyűlés!), főnemesként nem nézte le a jobbágyokat, sőt törődött velük. Ezért tiszteljük őt, hiszen kevesen áldozzák vagyonukat és szentelik életüket a magyar szabadságnak.

Az immár huszadik alkalommal megrendezett Kárpát-medencei történelem verseny is a nagyságos fejedelem előtt tisztelgett a múlt hét végén. Mint minden esztendőben, a vetélkedő döntőjére ezúttal is a Lakiteleki Népfőiskolán került sor.

Az Országgyűlés alelnöke, Lezsák Sándor és felesége által alapított népfőiskolát nem véletlenül tartják sokan az ország szellemi fővárosának. Több mint két évtizede ad helyet az intézmény rangos konferenciáknak, találkozóknak, népfőiskolai kollégiumoknak, szaktanfolyamoknak, speciális tartalmú képzéseknek és szabadegyetemi rendezvényeknek. A népfőiskola kapcsolatban áll a Magyar Tudományos Akadémiával, a gödöllői Szent István Egyetemmel és a kecskeméti Németh László Gimnáziummal. A nívós képzések egyike a Mindszenty Kollégium: katolikus, egyetemista és diplomás fiatalok uniós jogismeretet, alkotmányismeretet szerezhetnek, a kurzus része a parlamenti gyakorlat és egy egyhetes brüsszeli út. Hasonló tanfolyam indult Bethlen Gábor Kollégium néven a protestáns fiatalok részére.

A pezsgő szellemi központ a falu melletti békés vidéken található, a természetes környezetben sportolásra és kikapcsolódásra is nyílik lehetőség, a Népfőiskola parkját pedig XX. századi nagyjaink – mint Illyés Gyula, Németh László vagy Sinkovics Imre – mellszobrai ékesítik.

A felemelő környezet ezúttal is színvonalas versengéssel párosult, az esemény pedig nemcsak nevében volt Kárpát-medencei, a döntőben érsekújvári, kolozsvári, rimaszombati és temesvári csapatok is megmérettek. A vetélkedő főszervezője, Olajos István, a Lakiteleki Eötvös Iskola igazgatója ismét sokszínű és izgalmas feladatok elé állította a csapatokat, akik örömmel vették ezeket. Nem volt elegendő a kuruc kor eseményeinek és kronológiájának az ismerete, tisztában kellett lenni a témához fűződő emlékiratokkal, versekkel, dalokkal, festményekkel és filmekkel. A győztesek meg is kapják jutalmukat, a verseny fővédnöke, Lezsák Sándor az általános iskolai és a középiskolai verseny dobogósait nyáron Rákóczi zarándoklatra viszi a Felvidékre és Kárpátaljára.

Mint fentebb írtam, II. Rákóczi Ferenc valóban azok közé tartozik, akikre büszkék lehetünk, és fontos, hogy a fiatalok megismerjék példáját. Ezt segítette kiválóan a lakiteleki történelemverseny, és ezt szolgálja a jövőben a Rákóczi-emléknap. 280 évvel a halála után először tiszteleg az egész ország a fejedelem előtt, ahogy a szabadságharc zászlóira írták: Iustam causam Deus non derelinquet. – Az igaz ügyet Isten nem hagyja el!

 

Märle Tamás

latin-történelem szakos tanár