|
 2015.04.03.
Pozitívak az üzenetek
Jó a gazdasági teljesítmény, kisebb a hiány
Dr. Kovács Árpádot
a Költségvetési Tanács elnökét faggatjuk két témában.
Elsőként a 2016. évi költségvetési törvényjavaslatról, másodsorban
idén megjelent könyvéről, melyből megtudhatjuk, hogy az angol
pénzhamisítás elleni küzdelem vezéralakja, Newton hogyan
vesztette el vagyonát.
Szokatlanul korán állapítja meg a költségvetés főbb
számait a parlament. Ez történt 2012-ben is. Elnök úr, van
ennek jelentősége?
– Hogyne, egy ilyen lépésnek mindenképpen pozitív az
üzenete. Azt igyekszik bizonyítani, hogy egy kormány hosszabb távon
gondolkodik. Biztosítottnak látja a növekedést, a stabilitást,
az alacsony államháztartási hiányt, az államadósság csökkenő
pályán tartását. Minden bizonnyal a magyar kormány is e szándék
jegyében terjeszti be már az év első felében a 2016-os év költségvetésének
fő számait. Említette a 2012-es esztendőt. Hangsúlyozom, hogy
2015-ben a magyar gazdaság és a költségvetés stabilitási pozíciója
jobb, mint három évvel ezelőtt. Akkor a Költségvetési Tanács
(KT) a kormány kora nyári javaslatától eltérő, konzervatívabb
megközelítésű makrogazdasági pályára tett javaslatot. Bár
először a pénzügyi kormányzat nem osztotta a KT véleményét,
de végül is elhalasztották a zárószavazást, és az év végén
a Tanács által jelzett kockázatokat is jobban kezelő, reálisabb
kiindulású, a kora nyári változatnál megalapozottabb költségvetés
született. Előretekintve 2015 további háromnegyed évére és
2016-ra: a hazai elemzők többsége szerint az államháztartás
GDP-arányos hiánycélja várhatóan kedvezően alakul, a növekedés
idén kedvező feltételek esetén elérheti a 3%-ot, s ez adja a
bázist. Az, hogy a megszokottnál korábbi időpont mellett döntöttek,
növeli a kiszámíthatóságot, hiszen például a 2016-tól érvényes
adótörvények és a támogatások is nagy előretartással
ismerhetők meg. Ki-ki számolhatja, hogy milyen terhei, illetve
lehetőségei lesznek, és mire juthat. Persze a jövőre vonatkozó
kivetítéseknek, modellszámításoknak mindig van kockázatuk.
Ezzel érvelnek a kritikusok is, hiszen ha úgyis csak 2015 végére
derül ki, hogy miként alakultak a beruházások, hogy a forint
megőrzi-e a mostani stabil árfolyamát, mire a nagy sietség. Még
egy dolgot ki kell emelnem: az eljárási garanciák ugyanúgy érvényesülnek,
mint eddig. Április 16-án megkapja a Költségvetési Tanács a
kormánytól a költségvetés tervezetét, amit tíz nap alatt véleményez.
A Tanács munkáját segítő apparátusok, szakértők már most
dolgoznak. Előrehoztuk a külső tanácsadók megbízását:
elindult a megalapozó tanulmányok készítése. Véleményezésünket
követően a kormány április végén benyújtja a költségvetési
javaslatot a parlamentnek, s még a zárószavazást megelőzően,
június első felében visszakerül a Költségvetési Tanácshoz
a dokumentum. Ekkor az államadósság tervezett alakulását
vizsgálva nyilatkoznunk kell arról, hogy hozzájárulunk-e a
parlamenti zárószavazáshoz.
2014 volt az első év, mikor abból éltünk meg,
amit év közben megtermeltünk. Folytatódhat ez a tendencia?
– 2014-ben 3,6%-os volt a növekedés, több százmilliárd
forintnyi terven felüli adóbevétel folyt be az államkasszába,
s mindemellett a költségvetés finanszírozása is olcsóbbá vált.
Bár még mindig igen magas, 76,9%-os az arány, de ha szerény mértékben
is, csökkent az államadósság GDP-hez viszonyított mértéke.
Természetszerűen, még nem lehetnek ismertek az idei első félév
adatai, de az első negyedévé biztatóak. Kockázatot jelent az
európai forrásfelhasználás korábbi ütemének tartása, ami a
második félévben az építőipar teljesítményére is
visszahathat, s mindemellett nem látjuk előre az az orosz–ukrán
krízis alakulását, a mezőgazdasági év lefutását. A kérdés
a mérték. Az, hogy mindezektől mennyire kell tartani. Erről az
ÁSZ és az MNB segítő elemzései és a külső szakértők előrejelzései
alapján április végén lehet majd valamivel pontosabbat
mondani.
Lehet-e indokolni a büdzsé megalkotásának előrehozását
azzal, hogy hazánk a konvergenciaprogramot áprilisban nyújtja
be az Európai Bizottságnak?
– Természetesen, hiszen a konvergenciaprogram jóval túlmutat
a 2016-os éven, kitekintést nyújt a további pénzügyi-tervezési
időszakra is.
Elnök úr izgalmas vállalkozásba fogott: könyvet írt.
A címe Vázlatos betekintés a közpénzügyi döntéshozatal
alapjaiba. A szakmának szánta a kötetet, vagy esetleg tankönyvnek?
– A Szegedi Tudományegyetemen diákjaim tankönyvként
használják. Belátom, a háromszáz oldal nem könnyű nyári
olvasmány, de bízom benne, hogy az egyetemi-főiskolai hallgatók
mellett a társadalmi-gazdasági kérdések és a közelmúlt
magyar gazdaságtörténete iránt érdeklődők is forgatják könyvemet.
A kötet a közpénzügyi menedzsment kérdései mellett olyan témákkal
is foglalkozik, mint például a közjó fogalma vagy a versenyképesség
vagy akár a jó kormányzás versus jó kormány értelmezése.
Aki pedig a lábjegyzeteket is olvassa, jobban elmélyülhet a részletekben.
Például abban, hogy Newton, aki az angol pénzhamisítás elleni
küzdelem vezéralakja is volt, miként viszonyult a közpénzügyekhez.
Aki azért vesztette el a vagyonát, mert mechanikus várakozással,
az emberi viselkedést rosszul kiszámítóan fektetett be.
Mintegy mottóul, itt is emlékeztetek a nagyszerű fizikus, pénzügyi
ember mondatára: az égitestek mozgását ki tudom számítani,
de az emberi viselkedést nem… De folytatom a munkát. Remélem
lesz erőm, hogy – többek között – írjak még a vagyongazdálkodás
és a költségvetés kapcsolatairól, a közpénzügyek és a
korrupció összefüggéseiről.
Hol kapható a könyve?
– Az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet gondozásában
megjelent kötetet a zuglói Pedellus Tankönyvboltban vásárolhatják
meg.
Medveczky Attila
|
