|
 2015.04.10.
Nem támogattam az ukrán haderő bővítéséről
szóló törvényt
A harcok egyre súlyosabb gazdasági válságba sodorják az országot
és az egész régiót
Brenzovics László,
a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke, a
kijevi parlament képviselője érdeklődésünkre elmondta,
hogy az ukrán válságnak nincs katonai megoldása, s minden jó
szándékú embernek meg kell tennie mindent az ukrajnai béke
mielőbbi helyreállítása érdekében.
Március elején fogadta el az ukrán képviselőház a
haderő bővítéséről szóló törvényt. Mit mond ki konkrétan
ez a jogszabály, és mely pártok támogatták?
– A törvény a hadsereg létszámát 250 ezer főre
emelte, s a javaslatot a kormánypártok támogatták. Így 270-nél
több szavazatot kapott a törvény. Az ellenzéki képviselők
nemmel szavaztak, vagy nem vettek részt a voksoláson.
Ön miért szavazott nemmel?
– A kelet-ukrajnai konfliktusnak nincs katonai megoldása,
hiszen a két fél harci ereje nagymértékben különbözik. Azt
is tudni kell, hogy az ország gazdasági helyzete annyira gyenge,
hogy még a jelenlegi hadsereg ellátása és felszerelése is
rendkívül hiányos.
Bár nemmel szavazott az ukrán parlament
honlapján mégis az volt olvasható, hogy támogatta az előterjesztést.
Csupán tévedésről lehet szó?
– A szándékosság kizárható. Korábban közleményben
jeleztem, hogy nem támogattam a javaslatot, és kérvénnyel
fordultam Volodimir Grojszmanhoz, a Legfelsőbb Tanács elnökéhez,
melyben kértem, hogy helyesbítsék az ukrán parlament honlapján
feltüntetett téves információt. Az Ukrán Legfelsőbb Tanács
hivatalos weboldalán ki is javította az ukrán haderő bővítéséről
szóló törvény szavazási eredményét.
Az ukrajnai politikusok között vannak, akik a békés
megegyezés hívei?
– Azt látom, hogy lassan, de mégis erősödik a békepártiak
tábora. Ezt bizonyítja az a március 17-én elfogadott
parlamenti határozat, amely a békefenntartó erők igényléséről
szól, és a különleges státus megszavazása. Kétségtelen,
hogy ezekben a kérdésekben rendkívül feszült a hangulat a
parlamentben. Parlamentünk olyan, amilyen egy válság sújtotta
ország törvényhozása egyáltalán lehet, azaz munkájára rányomják
bélyegüket azok a problémák, amelyeket valamennyien érzékelünk
a mindennapokban. Természetesen a KMKSZ-ben vannak elképzeléseink
arról, hogy mit kívánunk elérni a kárpátaljai magyarság számára,
de mindennek az alapja a béke megteremtése az országban. A háborús
viszonyok felszámolása nélkül elképzelhetetlen a stabilitás
és az építkezés a világnak ebben a szegletében. Szeretnénk,
ha mielőbb béke lenne, amihez a jelenlegi helyzetben egész Európa
összefogására szükség van. Úgy véljük, nem folytatható ez
a fegyveres konfliktus, amely csak szenvedést okoz a térségben
lakóknak. Ez nem egyszerű, különösen, mivel vannak radikális
erők Ukrajnában, amelyek a kardcsörtetést tartják előbbre
valónak, de szerintünk a konfliktus fegyveres megoldása nem reális,
a harc egyre súlyosabb humanitárius és gazdasági válságba
sodorja az országot és az egész régiót. A közép-kelet-európai
államok Ukrajna képében egy olyan országgal lettek határosak,
ahol de facto háború dúl. Azt sem feledhetjük, hogy Magyarország
helyzete e tekintetben eltér a szomszédokétól, hiszen Ukrajnában
150 ezer magyar él a határ mentén. A határon túli magyar
kisebbségek helyzete mindenkor befolyásolta a magyar politikát,
ami jelen helyzetben, Ukrajna tekintetében hatványozottan érvényes.
Ezt a hozzáállást, különös figyelmet a vajdasági magyarság
vonatkozásában is megtapasztalhattuk a jugoszláviai háború
idején. A kárpátaljai magyarság jogosan számított a magyar
kormányzat, a magyar társadalom támogatására, ami nem is
maradt el. Ezt jelezték a magas szintű látogatások, az irányunkban
napi szinten megnyilvánuló figyelem és törődés. Remélni
lehet, hogy kirajzolódik a válságból kivezető út, amely
elvisz az Ukrajnát az utóbbi évtizedekben jellemző strukturális,
ideológiai és geopolitikai problémák megoldásához. Természetesen
nem létezik könnyű megoldás gondjainkra, köztük például az
életszínvonal zuhanására, az általános szegénységre, a háború
okozta szenvedésekre, de nincs más választásunk, törekedni
kell arra, hogy Ukrajnából demokratikus európai állam váljék,
ahol a kárpátaljai magyarság is megtalálja a helyét.
Eddig mennyi kárpátaljai magyart soroztak be és vittek
ki harcterekre?
– Pontos számokat nem tudok mondani, mert nemzetiség
szerinti nyilvántartást ezen a téren nem vezetnek. Legutóbb
azt az információt kaptam, hogy négy magyart soroztak be.
Arról van tudomása, hogy mennyien hagyták el Kárpátalját
a magyarok a besorozástól való félelem miatt?
– Erről sincs pontos statisztika. Természetesen vannak,
akik azért települtek át Magyarországra, hogy ne sorozzák be
őket az ukrán hadseregbe. Maga az áttelepülés nem új keletű:
nagyon sokan dolgoznak és tanulnak Magyarországon. A válság
miatt valószínűleg még többen hagyták el szülőföldjüket.
A KMKSZ támogatja
a hadseregbe behívott kárpátaljai magyarok családjait?
– Szerveztünk gyűjtést a családok megsegítésére, és
külföldről, elsősorban Magyarországról érkeztek felajánlások.
Többször hallani, hogy a határon hosszasan várakoztatják
azokat, akik segélycsomagokat szeretnének átvinni a határon.
– A támogatókat mi is tájékoztattuk a behozatalra
vonatkozó jogszabályokról. Bizonyos élelmiszereket – például
lisztet, húskészítményeket – az ukrán vámszabályok alapján
nagyon bürokratikus módon engednek be az országba. A humanitárius
segélyek elbírálása is rendkívül bonyolult, hiszen a kormány
mellett kéthetente ülésező bizottsághoz kell leadni azt a
listát, amely tartalmazza, hogy kiknek szánják az adományokat.
A bizottság engedélyével lehet csak behozni a segélyszállítmányokat.
Ezért március 18-án levélben kértem a szociális minisztert a
szabályok egyszerűsítésére, s arra is, hogy tegyék lehetővé:
a különböző adományok humanitárius segéllyé nyilvánítása
Kárpátalján történjen meg.
Medveczky Attila
|
