vissza a főoldalra

 2015.04.10. 

Nem kell elnézni a bűnt

Nem mintha bármi kivetni valót találnék úgy általában abban, hogy ellenzéki politikusok lankadatlanul járnak stúdióról stúdióra, valami rosszat mondani a kormányon lévő politikai ellenfelükről, mert őket azért fizetik. Az ellenzéknek ez a dolga. Azt is megértem, ha a sivár ellenzéki lét nem elégíti ki őket maradéktalanul, mindig a régi idők mozija fut lelki szemeik előtt, amikor derékig beállva az ország bukszájába, osztották maguknak és saját udvartartásuknak a közpénzt. Be szép is volt! Amikor több volt kettőnél, börtönbe dugták azt, akit a legkisebbnek leghülyébbnek gondoltak, aki mögött nem áll senki. Ez volt a Zuschlag ügy. Aki osztotta az észt és a pénzt, az „untouchable”, vagyis érinthetetlen. Ezért a tolvaj tempóért elnézést soha nem kértek, sőt végül Gyurcsány őszödi beszédével, amely mind tartalmában, mind trágár stílusában elfogadhatatlan volt, koronázták meg gyalázatos kormányzásukat. Hatalmi tobzódásuk utolsó négy éve morális válságba sodorta az országot. Abban az erkölcstelenségben és hazugságban nem létezhetett tovább az ország. Túl az erkölcs világán, minden egyes magyar állampolgár potenciális jövedelmét évente több százezer forinttal apasztották. Magyarán mondva: évente akár 300 ezer forinttal több jövedelmünk lehetett volna, ha nem Gyurcsányék kormányoznak.

A Gyurcsány–Bajnai vezette kormány gazdasági teljesítményének legnagyobb vesztesei az Állami Foglalkoztatási Szolgálat nyilvántartási adatai szerint a munkájukból elbocsátottak voltak, számuk évente 150 ezerrel nőtt. 2008-ban 600 ezres munkanélküli tömeggel kellett számolni, mindenfajta kozmetikázás ellenére. Hatalmasat veszített értékéből a háztartások vagyona, egyetlen év alatt mintegy ezermilliárd forintot. A forint csaknem bedőlt, és a tőzsdei árak a mélypontig zuhantak. Az ingatlanárak esése a devizában való eladósodottság növekedése mellett, a forint vészes gyengülése rémisztő jövőt jósolt. Csökkenő jövedelmek, zsugorodó vagyonok, leértékelődő megtakarítások, növekvő hitelek, befagyasztott szociális támogatások: ezt köszönhettük Gyurcsányéknak. Akkor még a saját prognózisaik is arról szóltak, hogy a magyar gazdaság teljesítménye az ő rossz gazdasági tevékenységük során, több mint fél évtizedet csúszott vissza, és jó, ha 2014-re éri el az MSZP– SZDSZ-kormány hatalomra kerülése kori szintet – átlagosan. Azt is elismerték: ez az átlag a szokásosnál súlyosabb jövedelmi átrendeződések mellett áll majd be. Magyarán a szegények még szegényebbek lesznek!

Ezek a tények azok, amelyek miatt alkalmatlannak tartom az ország vezetésére a mostani ellenzéki politikusokat és megvetem sajtóbéli futtatóikat. Tehát alkalmatlanság és erkölcstelenség teszi őket méltatlanná a hatalomba való visszatérésre.

Nem kell elnézni a bűnt, írja Platón korai párbeszédeinek egyikében, akárki követte azt el. Egyetértek. De azért azt mégiscsak túlzásnak tartom, hogy hétpróbás kapcabetyárok, másokat rágalmazva, magukat Keresztelő Szent Jánosnak beállítva, a templom megtisztítóiként óbégassanak. Miközben elvtelenül dörgölődznek idegen hatalmak vélt vagy valós ügynökeihez, lelkesen keltik rossz hírünket a világban, s azután ami hazugság Magyarországról bárhol a világon megjelenik, azt boldogan szajkózzák idehaza. Elhallgatva azt a tényt, hogy a rossz, hamis hírek forrásai legtöbbször ők maguk.

Ezek után Gyurcsány, Tóbiás, Szigetvári és Vona pártemberei a fennálló „kurzusnak” ádáz ellenfeleiként felügyelősködnek a főváros vállalatainál havi 120-250 ezer forint díjazás fejében, miközben óránként „leplezik le” a fennálló „kurzust”. Szidják a főpolgármestert, aki fb-tagsági kinevezésüket a közgyűlés elé terjesztette, a közgyűlést, amely megszavazta kinevezésüket, és ezt az egész rendszert, amelyben semmittevők hada kap kizárólag politikai okokból jól fizető kamuállásokat nulla munkáért. Ilyen a liberális rendszer, ezt kellene megváltoztatni illiberálisra. De nem lehet, mert emiatt háborog ellenünk a fél világ sajtója. Akik tüntetnek, fölvonulnak, és ígérnek szebb és igazságosabb világot, semmiféle változtatásban nem érdekeltek. Éppen ellenkezőleg.

czyla