vissza a főoldalra

 2015.04.10. 

Közutaink megújulnak

A szocialista kormányok nem törődtek az úthálózat állapotának megőrzésével, javításával

A közlekedésfejlesztést a gazdaságélénkítés és munkahelyteremtés szolgálatába kell állítani – mondja Tasó László közlekedéspolitikáért felelős államtitkár.

 Tavaly szeptemberben jelent meg az Országos Közúti Adatbank felmérése, mely szerint a burkolat állapota csak az országos közutak 8,2 százalékán, 2553 kilométeren nevezhető jónak, megfelelőnek 6,5 százalék, vagyis 2009 kilométer , míg tűrhetőnek 20,8 százalék, 6433 kilométer minősül, a fennmaradó 64 százalék, majdnem húszezer kilométer minőségéről jobb inkább nem beszélni. Valóban ennyire katasztrofális állapotban van a magyar utak fele?

 – Kétségkívül jelentős karbantartási lemaradásban vagyunk, amely persze nem négy év alatt halmozódott fel, hanem a megelőző évtizedben gyűlt össze. A szocialista kormányok az erőltetett ütemű autópálya-fejlesztések mellett alig törődtek a meglévő hálózat állapotának megőrzésével, javításával. Ráadásul évtizedekre megkötötték a mindenkori adminisztráció kezét: a PPP-konstrukcióban megvalósított beruházások még akár 30 éven át évi több mint százmilliárd forintos terhet jelentenek a költségvetésnek. A második Orbán-kormány ennek ellenére is sokat tett a folyamatos állapotromlás megfékezéséért.

 Az elmúlt években hány kilométeren javultak tartósan az útállapotok?

 – Csak a Magyar Közút beruházásaiban 1100 kilométeren történt útfelújítás összesen 91 milliárd forintból. Több megyében az elmúlt évek legnagyobb keretösszegéből tettek rendbe hosszabb-rövidebb szakaszokat. A közútkezelő arról is gondoskodik, hogy a felújított szakaszok az igénybevételhez mérten tartósan jó minőségűek legyenek.

 Idén mely utakon és mekkora összegből indulnak meg a felújítási munkák?

 – Az 1-2-3 számjegyű utakon 50 milliárd forintból indulnak beavatkozások a következő hónapokban. E keretösszeg mintegy 430 kilométernyi útszakasz felújítására lesz elegendő. További 18 milliárd forintból javul egyes 4-5 számjegyű utak állapota hozzávetőleg 150 kilométeren. Az összesen tehát 68 milliárd forint értékű beruházások az ország minden részén legkésőbb az idei év végéig befejeződnek.

 Mi alapján határozzák meg, hogy mely szakaszokon szükségesek a fejlesztések?

 – A legsürgetőbb munkálatokra a Magyar Közút tett javaslatot, a végleges projektlistát az egyéni országgyűlési képviselők bevonásával alakítottuk ki. Így a szakmai szükségleteknek és társadalmi elvárásoknak egyformán megfelelő fejlesztéseket hajthatunk végre idén is.

 Ezeket a beruházásokat EU-s forrásokból végzik el?

 – Részben. Az uniós támogatások – például a Regionális Operatív Programokban megmaradt források – mellett azért a hazai költségvetés is finanszírozza az útfelújításokat.

 A közutak fejlesztésével elérhető, hogy minél több beruházó érkezzen egy adott térségbe?

 – A tapasztalat azt mutatja, hogy igen. Nem véletlenül mondja ki a tavaly elfogadott Nemzeti Közlekedési Infrastruktúra-fejlesztési Stratégia is, hogy a közlekedésfejlesztést a gazdaságélénkítés és munkahelyteremtés szolgálatába kell állítani. A kormány a rendszerváltás óta a legnagyobb összeget, 750 milliárd forintot fordít a megyeszékhelyek, kiemelt gazdasági térségek magas szintű bekötésére. A tervezett útfejlesztéseknek köszönhetően jelentősen javul egyebek között Békéscsaba, Esztergom, Ózd és Szolnok megközelíthetősége és ezzel versenyképessége is.

 Az útfejlesztések csökkentik a közutak üzemeltetési költségeit is?

 – A jó minőség fenntartása egészen bizonyosan olcsóbb, mint a leromlott állapotú utak kis túlzással napi szintű beavatkozást igénylő toldozgatása-foldozgatása.

 Elképzelhetőnek tartja, hogy ezek után többen veszik igénybe az autóbuszos közösségi közlekedést?

 – Igen, a rendbetett szakaszokon nemcsak a forgalombiztonság javul, hanem az utazási idők is csökkennek, a betarthatóbb menetrendekkel pedig emelkedik a helyközi közösségi közlekedés színvonala. A kedvező változás aztán akár az autóbuszos szolgáltatók utasainak számában is megmutatkozhat.

 Egyes elemzők szerint ezermilliárd forintra volna szükség a 31 ezer kilométeres országos közúthálózat állagromlásának megállításához. Egyetért ezzel a megállapítással?

 – Egy-egy útszakasznak 10-15 évente teljes felújításon kellene átesnie, a rengeteg restancia miatt nagyon sokat kell még dolgoznunk azért, hogy ezt az ideális állapotot elérjük. Nem vitatható el azonban, hogy forradalmi jelentőségű tettet hajtottunk végre a közúthálózat finanszírozásában az e-útdíj rendszer bevezetésével. A tehergépjárművek megtett úttal arányos úthasználati díjaiból a 2013. júliusi kezdetektől mostanáig közel 280 milliárd forint bevétel folyt be, ezzel valamelyest bővítve az igen szűkös költségvetési mozgásteret.

 A közútról térjünk rá a vasútra. 55 vasúti kocsi érkezett Kelet-Magyarországra. Miért pont ezt a térséget részesítették előnyben?

 – Az országos átlagnál magasabb utasforgalmat az országos átlagnál öregebb járművekkel szolgálta ki itt a MÁV-START. A vasút vonzerejét nemcsak járműcserével, hanem pályafelújítással is igyekszünk növelni a keleti országrészben. A tervek szerint ebben az uniós ciklusban megindul többek között a Rákos–Hatvan–Miskolc–Nyíregyháza vasútvonal átfogó fejlesztése is.

 Ezeket a kocsikat itthon gyártották, vagy pedig vásárolták?

 – A kocsikat az osztrák vasút használta, ők azonban egy szinttel feljebb lépnek, és már 200 km/órás sebességre alkalmas vonatokat szereztek be, így ezek a jó állapotú kocsik náluk feleslegessé váltak. Persze a vasúttársaságok közötti jó kapcsolat is kellett ahhoz, hogy a MÁV-csoport igen kedvező, 35 millió forintos egységáron hozzájuthasson ezekhez a járművekhez. Egy-egy kocsit további 14-17 millió forintért újíttattunk fel Szolnokon, hogy ezzel is segítsük a hazai járműgyártást.

 A vasúti kocsik állagmegóvása kinek a feladata?

 – A vasúttársaságé. A tapasztalat egyébként az, hogy a korszerű motorvonatok épségére az utasok is jobban vigyáznak, talán nemcsak a fedélzeti kamerarendszerek miatt. A MÁV-csoport a már lezárt vagy folyamatban lévő fejlesztésekben összesen 115 milliárd forintot fordított járműállománya megújítására. Ezt a tetemes summát a következő időszakban további legalább 150 milliárd forinttal fejeljük meg.

 Mi szükséges ahhoz, hogy versenyképessé váljon a magyar vasút?

 – Kettőzött erővel kell folytatnunk a már megkezdett munkát a vasúti pályák, vasútállomások és járművek felújításában, korszerűsítésében, az egységes jegyrendszer kialakításában, a vasúti és autóbuszos kínálat összehangolásában, a menetrend utazási igényekhez igazításában. Váltóállításra nincs szükség, a lassújeleket azonban nemcsak a valóságban, hanem képletesen is fel kell számolnunk. Őszintén hiszem, hogy a vasút belátható időn belül XXI. századi, utasbarát, az autópályás közlekedéssel is versenyképes szolgáltatást nyújt majd egyre több vonalon.