vissza a főoldalra

 

 

 2015.04.10. 

A térség gazdasági központja lettünk

Hatezer új munkahely Kecskeméten

A felsőoktatás és a gazdaság, a munkaerőpiac még szorosabb összekapcsolása szükséges – jelentette ki az emberi erőforrások minisztere a Duális Képzési Tanács alakuló ülésén. Melyen részt vett Szemereyné Pataki Klaudia, Kecskemét polgármester asszonya is, aki a Duális Képzési Tanács tagja.

 Kecskemét a hazai duális képzés elindításának zászlóshajója volt. Mennyire vált be a duális képzés Bács-Kiskun megye székhelyén?

 – A duális képzés rendszere bevált, ezt világosan le lehet mérni azon, hogy az elmúlt években Kecskeméten hatezer új munkahelyet hoztak létre a cégek. Nem véletlen, hogy elsőként vezettük be ezt a modellt, elsőként álltunk ki annak az oktatási rendszerbe történő bevezetése mellett, és most is ott vagyunk az élbolyban, már ami az alakítását jelenti. Nem egy statikus, évekig változatlan képzési rendszert kell elképzelni. A duális képzés lényege, hogy a vállalkozásokkal közösen oktatjuk, képezzük a jövő szakembereit, mérnökeit. Márpedig a gazdaság és a vállalkozások világa folyamatos mozgásban, fejlődésben van. Ezért mindig alakítani, fejleszteni kell.

 A Kecskeméti Főiskola Gépipari és Automatizálási Műszaki Főiskolai Kara (GAMF) esetében eddig mennyi cég vett részt a duális felsőfokú képzésben?

 – Duális képzési rendszerünk három lábon áll. Az egyik a város, ami a biztos és biztonságos politikai és gazdasági környezetet biztosítja. A másik erős láb az oktatási intézményeink, főleg a Kecskeméti Főiskola, amelyik az elméleti oktatás tere. A harmadik láb pedig természetesen a vállalkozások, ahol a fiatalok nemcsak megtanulják a szakmájuk gyakorlati csínját-bínját, hanem ahol beléphetnek a munka világába, ahol karriert csinálhatnak. Ez egy erős szövetség, amelyhez mára már a GAMF Kar esetében huszonnyolc, míg a főiskola Kertészeti Kara tekintetében hét cég csatlakozott. Azon vagyunk, hogy ezt a szövetséget tovább bővítsük.

 Abból, hogy Gaál József, a megyei iparkamara elnöke Kecskemét alpolgármestere lett, arra következtethetünk, hogy a város a megyei gazdasági központ szerepére tör?

 – Kecskemét a megye közigazgatási központja, az elmúlt években pedig a térség gazdasági centruma is lettünk. Ez pedig nagyon komoly felelősség. Kecskemét hatása és befolyása nem áll meg a várostáblánál, sokkal messzebbre nyúlik, ha csak azt nézzük is, hogy a minket körülvevő térségből – vagy nevezhetjük vonzáskörzetnek is – napi szinten több ezer ember jár be városunkba dolgozni. Ez azt jelenti, hogy nem túlzok, ha azt mondom, körülbelül tízezer család megélhetése is városunktól, a gazdasági teljesítőképességünktől függ. Nem mondhatjuk tehát azt, hogy nem vállalunk felelősséget a megyénkért. Városunk ezért is szeretné a következő időszakban elmélyíteni a kapcsolatát a megye gazdaságával. Ez különösen azért fontos, mert egy jelentős, és egyben talán az utolsó, uniós forrásból véghezvihető gazdaságfejlesztési időszak küszöbén állunk. Ebből az időszakból Bács-Kiskun megyének – középpontjában Kecskeméttel – megerősödve kell kikerülnie. Ebben a munkában – ahogy eddig is – most is számítunk a vállalkozásokat tömörítő kamarára.  

A megye településeinek polgármestereivel milyen feladatokban tartja szükségesnek az összefogást?

 – Minden olyan ügyben, amelyben közösek az érdekeink, amelyben közösen tehetünk azért, hogy a megyében élők jobban és biztonságosabban élhessenek. A legégetőbb kérdések egyike az infrastruktúra közös fejlesztése. Mindenekelőtt neki kell állnunk közösen megtervezni közlekedési infrastruktúránk modernizálását. A XXI. század másik égető kérdése az energiaellátás bebiztosítása, valamint a vízkészleteinkkel való okos gazdálkodás megteremtése, az emberek egészséges ivóvízzel való ellátása. Ebben is közös gondolkodásra, tervezésre invitálom a polgármestereket. Van tehát jó néhány stratégiai kérdés, melyet a következő időszakban közösen kell megoldanunk. De ismerve polgármestertársaimat, biztos vagyok abban, hogy ezeken a területeken is látványos előrelépést fogunk tenni.

 Kecskemét és térsége jelenleg milyen arányban vesz részt a hazai GDP növelésében?

 – Úgy jellemezném Kecskemétet, mint a magyar gazdaság egyik legerősebb, legnyomatékosabb motorját. Például a város és a gazdasági szereplők az elmúlt években több mint 110 milliárd forint uniós és hazai forrást nyertek el fejlesztésekre, több ezer új munkahelyet hoztak ide. Ilyen teljesítményre kevés város volt képes, főleg ha azt nézzük, hogy közben egy gazdasági válság is megtépázta Magyarországot. A gazdaságunkban rejlő tartalékokat „csalogatjuk elő” a következő öt évben az új gazdaságfejlesztési koncepcióval. Az irányokat már letisztáztuk, most a részleteken dolgozunk. Két nagyon konkrét eszközt már ki is tudok emelni. Az egyik a kutatás-fejlesztés. Minden adott nálunk ahhoz, hogy kutatás-fejlesztési központ is legyünk. A másik a beszállító-fejlesztési program, pontosabban annak felgyorsítása. Kecskemétnek az a feladata, hogy megteremtse azt a teret, ahol a magyar vállalkozások fel tudják magukat fejleszteni, és ahol a nagyvállalatokkal egymásra találhatnak.

 A helyi nagy cégek komoly exporttevékenységet is folytatnak?

 – A Kecskeméten termelő vállalatok jellemzően exportra termelnek. Ez igaz a külföldi, és büszkén mondom, a magyar tulajdonú cégekre egyaránt. Egy akkora ország vagy ha úgy tetszik piac esetében, mint Magyarország ebben nincs semmi különös. Nekünk az az érdekünk – és ez egybevág az ország érdekeivel is – hogy az exportra termelő vállalatok között egyre több legyen a magyar. A már említett gazdaságfejlesztési programban ezért helyezzük a hangsúlyt a helyi vállalkozások fejlesztésére.

 Miként tudják, a kormányzati törekvésekkel összhangban, a városban a kkv-szektort is felzárkóztatni?

 – Támogatjuk az erős, a saját lábán megállni képes, fejlesztésben gondolkodó vállalkozásokat. Mi itt, Kecskeméten 2010 óta ezen dolgozunk. 2020-ra pedig lesznek is ilyen cégeink.

 Számíthatnak-e a kecskeméti kis- és közepes vállalkozások adócsökkentésre?

 – A magyar vállalkozások legfőbb problémája a tőke, illetve annak a hiánya. 2006-ban, amikor belekezdtünk a gazdaságunk újjáépítésébe, akkor a városnak nem volt pénze, ezért úgy okoskodtunk, hogy inkább hagyjunk pénzt a vállalkozásoknál. Ezért, a megyei jogú városok közül elsőként, a helyi iparűzési adó fokozatos csökkentésébe kezdtünk. 2011-re 1,6 százalékra vittük le az IPA-t. A koncepció nem várt gyorsasággal hozta és hozza még ma is az eredményeket. Ma már más időket élünk, mint 2006-ban. Jobbak a lehetőségeink, és jobb kondícióban van a város is. Ezért nem egy csodafegyverben gondolkodunk, hanem egyszerre több eszközt is vizsgálunk. Köztük vannak az EU-s források, amelyeket végre a gazdaságunk fejlesztésére fordíthatunk. De számolhatunk az adóbevételeinkkel is, amelyekből aktívabban tudjuk alakítani gazdaságunkat a vállalkozásokkal közösen. A stratégiaalkotás egyik feladata, hogy a számunkra és a vállalkozások számára legmegfelelőbb eszközöket kiválasszuk.

 S ha már ennél a témánál tartunk: számíthatnak-e a kecskemétiek új helyi adóra?

 – A gazdaság mellett most már a városra, a város szolgáltatásaira is erőteljesen koncentrálnunk kell. Nem az adó az egyedüli eszköz, amin keresztül érezhetően jobbá, könnyebbé, olcsóbbá lehet tenni az életet városunkban. Főleg azért nem, mert nagyon kevés adót vetünk ki az itt élőkre. Én abban hiszek, hogy a modern városnak olyan szolgáltatásokat kell nyújtania, melyeken keresztül az emberek életét sokkal jobbá teszi. A Térségi Operatív Program keretében városunk 23 milliárd forinthoz jut, melyből pont olyan fejlesztéseket, és építkezéseket vihetünk végbe, amelyek révén városunk valóban az itt élők otthonává válik.

 Miért lényeges, hogy a stabil alapokon nyugvó vállalati környezet megmaradhasson Kecskeméten?

 – A válasz kézenfekvő: hogy a 2014–2020 közötti EU-s fejlesztési ciklusban minél több pénzt hozzunk a városba. Erre most minden esélyünk megvan, az új prioritások kedveznek Kecskemétnek és az itt működő vállalkozásoknak. Már most azon dolgozom, hogy a városban megerősítsük azt a vállalkozásokkal kötött szövetséget, amellyel a lehető legtöbb pályázaton sikerrel járhatunk. A szövetségünkhöz a kormányzatot is meg fogjuk nyerni, már idén tavasszal megújítjuk azt a szövetséget, amit 2010-ben kötöttünk. Szóval, ha egy fogalommal kell válaszolnom arra a kérdésre, hogy mi kell a stabil piaci környezethez, akkor azt mondom, a közös munka.

 

Medveczky Attila