vissza a főoldalra

 2015.04.17. 

Kelet után dél felé nyitunk

A kormány a déli nyitással az üzleti kapcsolatok megkötésének feltételeit teremti meg

Ázsia mellett az afrikai és latin-amerikai piacokon is van helye Magyarországnak – hirdette meg a Külgazdasági és Külügyminisztérium. Dr. Balogh Csaba, Keleti Nyitásért felelős helyettes államtitkár érdeklődésünkre közölte, hogy az afrikai gazdasági növekedés fejlődő piacot jelent, ami együtt jár olyan piaci résekkel, amit a magyar cégek is kihasználhatnak.

 Eredményesnek tekinthető a Keleti Nyitás politikája?

 – Kormányzati szempontból mindenképpen sikeres volt a Keleti Nyitás politikája. Magyarországot korábban rendkívüli módon lekötötte az európai integrációs folyamat, s azt követően az EU-s piacok keresése. Így nagymértékben meglazultak a kapcsolati hálóink azokkal az országokkal, amelyekkel régebben gazdasági szempontból együttműködtünk. Főleg FÁK-térség államaira és az ázsiai partnerekre gondolunk. A velük való kapcsolatok helyreállítása volt a Keleti Nyitás politikájának elsődleges célja. A külképviseleti hálózat és a politikai kapcsolatok megerősítése terén nagy sikert értünk el. A külgazdasági stratégiát értékelők számára felvetődik a kérdés, hogy ezek az eredmények mennyire mutathatók ki a statisztikákban. Mint Szijjártó Péter miniszter úr több alkalommal rámutatott, bár a Keleti Nyitással kapcsolatos számokban visszaesés látszik, ez nem a politika hiányosságaira vezethető vissza, sőt… A visszaesés két-három tényezőre vezethető vissza: a magyar–ukrán és a magyar–orosz kereskedelmi forgalom csökkenésére. S ezeknek fő okai: az ukrajnai gazdasági és társadalmi helyzet negatív változása, és az Oroszország ellen bevezetett EU-s szankciók, s az azokra adott válaszlépések. Nem szabad figyelmen kívül hagynunk a Nokia-gyár bezárásának hatását sem, ami egy globális vállalati döntésre vezethető vissza. Más területeken viszont növekedés mutatható ki.

 Ez a magyarázata annak, hogy egymilliárd dollárral csökkent a kelet felé irányuló kivitel?

 – A „rajtunk kívül álló tényezők miatti” kiesés a keleti országokba irányuló export értékét 1,6 milliárd dollárral csökkentette, de azt a régió más országaiba történt kivitel növekedése 600 millió dollárral részben ellensúlyozta. Az embargó miatt 15 százalékkal visszaesett az oroszországi export, ami 510 millió dollár mínusz. Ukrajnában 10 százalékkal esett vissza a gazdaság teljesítménye, így oda 12 százalékkal, 310 millió dollárral csökkent a magyar export. Eközben Komáromban tavaly bezárták a Nokiát, amivel az arab relációban 820 millió dollárral visszaesett a híradástechnikai export. Viszont félmilliárd dolláros növekedést is elkönyvelhetünk, mert külkereskedelmünk megerősödött Dél-Koreával, Kínával, Vietnámmal, és más piacokat is feltártunk. Kiemelendő, hogy a Keleti Nyitás politikájának elsődleges feladata a „kapuk kinyitása”. Ez megtörtént, és a kormány létrehozta azt az eszközrendszert, mellyel az állam támogatja azokat a cégeket, akik a keleti relációban kívánnak megjelenni.

 A magyar exportnak körülbelül hány százaléka irányul az Európai Unión kívüli országokba?

 – Öt évvel ezelőtt az Európai Unió tagállamaival folyattuk le a külkereskedelmi forgalmunk körülbelül 80%-át. Mára ez az arány 75%-ra csökkent úgy, hogy a magyar külkereskedelem volumene folyamatosan növekedett. Kiemelendő, hogy az EU-n kívüli országokkal folytatott kereskedelmünket úgy sikerült 5%-kal növelnünk, hogy közben az uniós tagállamokkal is megerősödött a gazdasági együttműködésünk. Ez mindenképpen külgazdasági stratégiánk megalapozottságát bizonyítja.

 Keletről térjünk át délre. Mely kontinenseket célozza meg a kormány a Déli Nyitás politikájával?

– A Keleti Nyitás több szempontból is kapcsolódik a Déli Nyitás politikájának meghirdetéséhez. A Keleti Nyitással járó politikai munkát befejezettnek, eredményesnek tekintjük, mert olyan politikai kapcsolatok jöttek létre, melyek megalapozzák a konkrét gazdasági kontaktusokat. Mindez nem jelenti azt, hogy most már kevesebb energiát fektetünk kapcsolataink keleti dimenziójába. Mielőtt a Keleti Nyitás politikáját meghirdettük volna, megvizsgáltuk a globális gazdaság más szegmenseit is, és láttuk, hogy az ázsiai országokon kívül majd az afrikai és latin-amerikai államokkal való gazdasági együttműködést is meg kell erősíteni. Mindezt egy példával támasztom alá: régebben a szubszaharai térségben Magyarországnak tizenegy külképviselete volt, s 2013-ra ez a szám kettőre csökkent. Nigériában újra megnyitottuk a magyar nagykövetséget, s a térségben tervezzük újabb három külképviselet nyitását. Hasonló volt a trend Latin-Amerikában is, miközben ezek a relációk a világ azon térségei közé tartoznak, melyek gazdaságilag fokozatosan fejlődnek. Azért szeretnénk ezekben a térségekben jelen lenni, hogy az ottani gazdasági növekedésből, s az abból keletkező jövedelemből részesülhessünk. Tehát az afrikai gazdasági növekedés fejlődő piacot jelent, ami együtt jár olyan piaci résekkel, melyeket a magyar cégek is kihasználhatnak.

 Milyen termékeket vihetünk ki a déli piacokra, s milyen beruházásokban vehetünk részt?

 – Altusz Kristóf európai és amerikai kapcsolatokért felelős helyettes államtitkár kompetenciájába tartozik a Latin-Amerikával kapcsolatos kérdés, én az Afrikára vonatkozó gazdasági kilátásainkat közölhetem. Jelenleg az afrikai térségekre és egyes országokra vonatkozó lehetőségeket vizsgáljuk, de azt már most tudjuk, hogy mely ágazatokat preferáljuk. Elsődlegesen a mezőgazdaságot, s az azzal kapcsolatos technológiákat, a biotechnológiát és környezetvédelmi beruházásokat. Termékexport is lehetséges, de főleg a technológia-exportra, a tudástranszfer és a különböző készségek átadására és fejlesztésére koncentrálunk. Számos fejlődésben lévő országban, így az afrikaiakban is létfontosságú kérdéssé vált a vízgazdálkodás. Ezen a területen Magyarország olyan tapasztalatokkal rendelkezik, melyet a világon mindenütt elismernek. Fekete-Afrika egyik legnagyobb problémája továbbra is a fejlett infrastruktúra hiánya, ezért befektetőket várnak kikötő- és útépítés, illetve a kommunikációs hálózatok, erőművek fejlesztése területén. Nyilvánvaló, hogy a magyar vállalatok nincsenek olyan helyzetben, hogy ezeket a nagymértékű projekteket önállóan megfinanszírozzák és megvalósítsák, de ezekben a programokban komoly részesedéssel vehetnek részt, ahogyan az úgynevezett kapcsolódó beruházásoknál is. Például a vasútvonalak esetén a biztosítóberendezések gyártását, vagy a városi közlekedés terén a busz- és villamos gyártásban való részvételt magyar cégek is meg tudják oldani. Még olyan lehetőség is felvetődött legutóbbi algériai megbeszélésünkön, amely az édesvízi haltenyésztés beruházására vonatozik.

 Az EU-ban nem csak Magyarország kereskedik keleti államokkal. Ez vonatkozik a déliekre is?

 – Az Európai Unió országaihoz képest nem vagyunk igazán elmaradva az afrikai kereskedelmi kapcsolatok terén. Ez alól természetesen egykori gyarmattartóként Portugália, Spanyolország és Belgium kivételt jelent. Nekik nagyságrendekkel nagyobb a kereskedelmi forgalmuk. Minden egyes tárgyalásunkon azt tapasztaljuk, hogy az egész világ érdeklődése rendkívüli módon megnőtt Afrika és Latin-Amerika iránt. Főleg az EU, Kína, Törökország és India versenyez egymással az afrikai piacokért.

 Néhány gazdasági szekértő úgy véli, hogy a déli nyitás a nyugati reláció kárára történik. Mennyiben megalapozottak ezek a kijelentések?

 – Ezek a kijelentések minden alapot nélkülöznek. A Keleti és a Déli Nyitás nem jelent nyugati zárást. Csak akkor tudunk sikeresek lenni, ha Európa is sikeres, hiszen európai ország vagyunk, minden intézményi keret és lehetőség az Európai Unióhoz köt minket. A Nyugat, a nyugati integráció részesei vagyunk, ebbe az irányba nem is kell, és nem is értelmezhető nyitásról és/vagy zárásról beszélni. A Keleti és Déli nyitás politikájának lényege, hogy felkutassa azokat a pótlólagos forrásokat, kapacitásokat, piacokat, melyek segítik, hogy Magyarország egyre jobban megközelítse életszínvonalában, jövedelem-színvonalában, gazdasági fejlődésében a nyugati-európai államokat.

Medveczky Attila