|
 2015.04.17.
Új lehetőségek az agrárszakképzésben
A tangazdaságokat is fejleszteni kell, hogy a fiatalok már
gyakorlati ismeretekkel álljanak munkába
Román Istvánt,
a Földművelésügyi Minisztérium (FM) agrárszakképzésért
felelős helyettes államtitkárát a szakképzési rendszer
átalakításáról, a gyakorlati képzés további megerősítéséről
és az erdészeti szakképzés presztízséről kérdeztük.
„Ma már egy jó szakma többet ér, mint akárcsak öt-tíz
évvel ezelőtt” – jelentette ki helyettes államtitkár úr a
legrégebbi magyar erdészeti szakiskola – Bedő Albert Erdészeti
Szakképző Iskola és Kollégium – névadójának jubileumi ünnepségén.
Hogyan alakította át a kormány a szakképzés rendszerét?
– A 2010-es kormányváltást követően döntöttek a
szakképzés átalakításáról, s a folyamat lényeges elemeként
2012-ben módosították a szakképzésről szóló törvényt,
amelynek legfontosabb része, hogy a közismereti jellegű helyett
a gyakorlati képzés került előtérbe. Ez azt jelenti, hogy a
szakképzésben részt vevő diákok tanulmányainak kétharmad része
a leendő szakmájuknak megfelelő gyakorlati vagy elméleti képzéséhez,
oktatásához kapcsolódik. Emellett felülvizsgálták az Országos
Képzési Jegyzéket, hogy a diákok a speciális tudás helyett jól
konvertálható ismereteket kapjanak. Tehát az alapszakmák
biztosítják, hogy a fiatalok minél több munkakörben el
tudjanak helyezkedni. Az agrárium területéről példaként a
gazdaképzést emelem ki. Aki gazdaképzésre jelentkezik,
megtanulja öt állatfajta gondozását, ezenkívül növénytermesztési
és agrárgépészeti ismeretekre is szert tesz. Mindez összhangban
áll a kormány családi gazdaságokat támogató intézkedésével.
Az a fiatal, aki gazdaképzési oklevelet szerez, szüleinek segít
a családi gazdaságban, később átveheti a vállalkozás irányítását
is.
Tehát megkezdődött a magyar agrárképzés
teljes átalakítása. Mindez miként vonatkozik az erdészek képzésére?
– A 2013-as törvénymódosítás értelmében az agrárszakképzés
felügyelete és irányítása, valamint az agrár-intézményhálózat
fenntartói joga a Földművelésügyi Minisztériumhoz került
ezzel is erősítve azt a kormányzati szándékot, hogy az agrár-
és élelmiszer-gazdasági szakképzés színvonala emelkedjen,
versenyképes bizonyítványt adjon a jövő nemzedékének,
visszaállítva az agrárium becsületét és tiszteletét. Így
az erdészképzés is a minisztérium által irányított intézményekben
történik. 2014 nyarán pedig az állami erdőgazdaságok is az
FM fenntartásába kerültek át. Ezáltal „házon belül”
adott a lehetőség, hogy a korábbiaknál is szorosabb együttműködés
alakuljon ki elsősorban a gyakorlati képzés területén. Ezért
kezdeményezzük az OKJ finomhangolását; a Nemzeti Agrárgazdasági
Kamara és az Országos Erdészeti Egyesület javaslatára
technikusi szinten szétválna az erdészeti és a vadgazdálkodási
képzés.
Mi a tervük a minisztérium fenntartásában álló –
tangazdaságokat is működtető – szakképző intézményekkel?
– A szakképzés átalakításának egyik célja a duális
képzés bevezetése volt; tehát a gyakorlati tudást a fiatalok
valós munkakörnyezetben szerzik meg. Célunk, hogy minél több
gyereket vigyünk ki cégekhez, vállalkozókhoz, gazdálkodókhoz.
Viszont vannak olyan képzési területek, amelyekhez szinte
lehetetlen külső gyakorlóhelyet találni, ezért a meglévő
tanüzemeket, tangazdaságokat használjuk. A tangazdaságok nagy
részének infrastruktúrája elavult, s ezért a jövőben ezeket
korszerűsítenünk kell.
Mennyire vonzó ma az erdészeti képzés? Hiszen Trianon
után az erdőterület mintegy 1,1 millió hektárra csökkent.
–Magyarország erődterülete a trianoni békediktátum értelmében
85%-kal csökkent. A minisztériumban több helyen is látható az
a térkép, amely a Trianon előtti Magyarország erdőségeit ábrázolja,
s amelyet a magyar erdészképzés megalapítója, Bedő Albert és
kollégái készítettek. Főként a céltudatos erdőgazdálkodás
eredményeként, az ország erdeinek területe egyre jobban növekszik.
A felvételi adatok pedig jelentős túljelentkezést mutatnak az
erdészszakmára vonatkozóan. A jó hírű iskolák erdészgenerációkat
neveltek ki, s tapasztalatunk szerint a legfiatalabb nemzedék
tagjai szívesen választják azt az intézményt, ahol szülei,
nagyszülei tanultak.
Medveczky Attila
|
