|
 2015.04.17.
Az élelmiszer-hamisítás ellen
A NAV és a NÉBIH együttműködésével jelentősen javult az élelmiszer-biztonság
Magyarországon
A Földművelésügyi
Minisztérium évek óta hatékonyan fellép az élelmiszer-hamisítás
és az élelmiszer-ágazatban tapasztalható, a feketegazdasághoz
köthető tevékenységekkel szemben. Ezért is hozták létre a
Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalon (NÉBIH) belül a
Kiemelt Ügyek Igazgatóságát. Dr. Helik Ferencet, a Nemzeti
Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal Kiemelt Ügyek Igazgatóságának
vezetőjét arról kérdeztük, milyen lépéseket tesznek az
élelmiszerpiac fehérítése érdekében.
Mi a NÉBIH-en belül a Kiemelt Ügyek Igazgatóságának
fő feladatköre?
– 2012 őszén azért hozták létre a Kiemelt Ügyek
Igazgatóságát, hogy elsőfokú szervezeti egységként az ország
teljes területén, egy időben akár több helyszínen is a
lakosság széles körét érintő illegális élelmiszerlánc-cselekményekben
0–24 órás hivatali időben eljárjon. A feladat megvalósítása
érdekében jelentős gyakorlati tapasztalattal rendelkező kollégák
kerültek az igazgatósághoz: élelmiszer-biztonsági
szakemberek, állatorvosok, agrármérnökök, kertészmérnökök,
a Nemzeti Adó és Vámhivatal hajdani dolgozói, revizorok, bűnügyi
nyomozók, illetve jogászok, informatikusok. Mindez nem a közszféra
létszámának emelésével járt. Fő feladatunk az illegális
tevékenységek felderítése, tehát például szaktanácsadással,
engedélyezéssel nem foglalkozunk.
A nagy ünnepek és vásárok idején fokozottan történnek
az ellenőrzések?
– Ezeket a célellenőrzéseket nem a Kiemelt Ügyek
Igazgatóságának munkatársai végzik, hanem részben a NÉBIH
koordinálásával a megyei és a járási hivatalok. Igazgatóságunk
egész évben előzetes adatgyűjtés, információk, társhatósági
megkeresések alapján tervezi és végzi az ellenőrzéseket. Tehát
nem a szezonális ellenőrzésekben veszünk részt. Természetesen,
ha rendelkezünk olyan információkkal, hogy valaki Húsvét előtt
nagyobb mennyiségben hoz be engedély nélkül tojást az országba,
és a termékeket átpecsételi, vagy illegálisan állít elő készítményeket,
akkor ezekben az ügyekben eljárjunk.
Honnan szerzik be az információkat?
– Amint említettem, saját informatikusaink elkészítették
az adatbázisunkat. S ezek tartalmaznak vágási-, szállítási
információkat. Már működik az EKÁR-rendszer is, amelynek célja
az ÁFA megfizetésével összefüggő visszaélések visszaszorítása
és az élelmiszer-biztonság növelése. Figyelemmel kísérjük
a HUGO elektronikus útdíjrendszer adatait is. Kollégáink pedig
a piacokon, különböző kereskedelmi egységekben úgy végeznek
ellenőrzéseket, hogy nem fedik fel magukat, és tapasztalataik
alapján kockázatbecslést készítünk. Nagyon sok információt
kapunk a NAV-tól, és természetesen a lakossági bejelentéseket
is kivizsgáljuk.
Mit tudnak tenni, amikor egy árusnál hamis élelmiszert
találnak?
– Amennyiben az ellenőrzés során a termékről megállapítható,
hogy hamisított, vagy az áru eredetét nem tudják igazolni,
akkor azt lefoglaljuk, megsemmisítjük, és kiszabjuk a jogszerűen
megállapított bírságot. Ha ÁFA- és adóelkerülés gyanúja
is felvetődik, akkor értesítjük a NAV-ot. Amennyiben rossz minőségű
termék forgalomba hozatalát tapasztaljuk, feljelentjük az árust
a rendőrségnél.
Az élelmiszerszektoron belül főleg mely ágazatoknál
jellemző a hamisítás?
– Nemcsak hamisításról, hanem az illegális tevékenységről
is beszélni kell. Nagymértékben szennyezett a hússzektor, a
tojásokkal is rengeteg visszaélés történik – főleg a Húsvét
előtti időszakban. Sajnos az elmúlt két év tapasztalata azt
mutatja, hogy bármilyen nagymértékben keresett, bevezetett márkát
hamisítanak; így kakaóport, gesztenyemasszát, ásványvizet.
Tehát nem csupán egy-két terméket hamisítanak.
Nyilvántartják az élelmiszerhamisításon tetten ért
vállalkozókat? A vevők tudják, hogy kik azok, akiktől rizikós
terméket vásárolni?
– Akik ellen azonnali végrehajtó eljárást foganatosítunk,
felkerülnek a Földművelésügyi Minisztérium jogszabálysértési
listájára. Ezen a listán két éven át szerepelnek azoknak az
árusoknak, forgalmazóknak a nevei, akik hamisítottak, és bárminemű
élelmiszerrel kapcsolatos visszaélést követtek el.
A Magyarországon naponta mintegy tízmillió kilogramm
elfogyasztott élelmiszernek hány százalékával lehetnek problémák?
– Becslésünk szerint hazánkban egy lakos naponta egy
kilogramm élelmiszert fogyaszt el, s ebbe még nem is számoltuk
bele az ásványvizeket és az üdítőitalokat. Az elmúlt két
évben a Kiemelt Ügyek Igazgatósa 5500 tonna élelmiszert vizsgált
meg, s ebből 2000 tonnát kellett lefoglalni. Az arányok azt
mutatják, hogy Magyarországon 98-99%-ban biztonságosak az élelmiszerek.
A globális kereskedelmi lánc miatt akár 24 óra alatt
eljuthatnak a fertőzött élelmiszerek a világon bárhova. Együttműködnek
más államok hasonló szervezeteivel?
– Az Európai Unión belül működik a gyors riasztási
rendszer, melyet minden tagállam figyel, illetve a birtokába
jutott információkat meg is osztja a különböző országok hatóságaival.
Emellett minden állam elkészíti az éves mikrobiológiai és
GMO monitoring tervet, a tervhez kapcsolódó útmutatót, értékeli
a terv alapján megvalósult vizsgálatok eredményét, és az
adatokat továbbítja az Európai Élelmiszerbiztonsági Hivatal részére.
Medveczky Attila
|
