vissza a főoldalra

 2015.04.17. 

Siker csak gazdaságilag erős városban lehetséges

A Szigeterőd-koncepció a gyulai turizmus legjelentősebb fejlesztése

Dr. Görgényi Ernőt, Gyula város polgármesterét a munkahelyteremtő beruházásokról, a népességcsökkenés okairól, s a jövőre vonatkozó fejlesztésekről kérdeztük.  

A polgármesteri hivatal felhívást tett közzé Alakítsuk ki együtt Gyula új jövőképét! címmel. Mi okból és miért éppen most szükséges felülvizsgálni a város integrált településfejlesztési stratégiáját?

 – Felvetődött a kérdés, hogy mennyire aktuális egy tizenöt évvel ezelőtti fejlesztési koncepcióban megfogalmazott jövőkép. Az előző integrált városfejlesztési stratégiában leírt célkitűzések nagyrészt megvalósultak, ezért újat kell készíteni. Tehát a jövőre – s ezen belül operatív módon a következő öt évre – vonatkozó célkitűzéseket szükséges most megfogalmazni. Természetesen hosszú távú célokat is leírunk a dokumentumban, de a konkrét cselekvéseket, fejlesztési terveket öt évre szeretnénk meghatározni.

 Tehát a polgármester és munkatársai nem az íróasztal mellett döntik el azt, hogy milyen fejlesztések szükségesek?

 – Pontosan; a konzultációt – már a választási programunkban felvázoltuk ezt a jövőképet, s aki ránk szavazott, nyilván egyetértett vele –, annak érdekében hirdettük meg, hogy az általunk megvalósítani kívánt tervek széles körű társadalmi támogatottságot élvezzenek. Ráadásul mindig felvetődhetnek olyan szempontok és új javaslatok a lakosság részéről, melyek a közösség érdekét szolgálják.

 Egy város élete és lehetőségei folyamatosan változnak. A fejődéssel járó átalakulást véghez lehet-e vinni problémamentesen?

 – Azt tapasztaltam, ha egy beruházás kellőképpen megalapozott, jól előkészített, és valóban a város érdekét szolgálja, akkor sokkal ritkábban vetődnek föl problémák.

 Gyula városa jól prosperáló, sikeres településnek nevezhető?

 – Egyre többen úgy ítélik meg, hogy városunk fokozatosan fejlődik, és a statisztikai adatok is ezt támasztják alá. Kelet-Magyarországon sokkal nehezebb körülmények között élnek az emberek, mint az ország más régióiban, például Észak-Dunántúlon vagy a fővárosban. Békés megye meglehetősen sok gonddal küszködő térség, és a népességszám is csökken. Sajnos tíz év alatt 10%-kal esett vissza a lakosok száma. Büszkék vagyunk arra, hogy Békés megyében Gyulának a legnagyobb a lakosságmegtartó képessége, de van min javítani. Megyei szinten nálunk a legalacsonyabb, 4%-os a népességcsökkenés. A lakosságszám csökkenése két okra vezethető vissza: vannak, akik elvándorolnak a megyéből a kedvezőbb munkalehetőség reményében, és kevesebb gyermek születik. A kedvezőtlen folyamat megállítása érdekében rengeteg olyan fejlesztést vittünk véghez, mely által a város önfenntartó képességét növeltük, és számos munkahelyet teremtettünk. Ez is az oka annak, hogy a kisebb környékbeli településekből többen Gyulára költöznek, hiszen nálunk a munkanélküliség a legalacsonyabbak között van a megyében.

 Kolozsvári művészbarátaimtól hallom, hogy számukra felüdülést jelent, mikor Gyulán léphetnek föl, mert vendégszerető, szép és programokban gazdag városban tölthetnek el néhány napot. Szeretnék bővíteni a turisztikai létesítmények számát?

 – A Szigeterőd-koncepció a gyulai turizmus egyik legjelentősebb fejlesztése. A program neve arra vezethető vissza, hogy a Fehér-Körös árterének egyik szigetén épült a gyulai vár. A téglavár rekonstrukciója megtörtént, s már elindultak az Almásy-kastély – mely szintén az egykori szigeten áll – felújítási munkálatai. A harmadik szakaszban pedig a teljes várkert rekonstrukcióját végezzük el. A várkert a város történelmileg hiteles, élményközpontú, új kulturális tere lesz. A szigeterőd visszaállításával olyan különleges építészeti és turisztikai attrakciót hoznánk létre, melynek az egész Alföldön nem lenne párja, hiszen ebben a térségben alig van középkori emlék. Ha minden a tervek szerint alakul, megkezdődhet a Százéves cukrászda felújítása. Csokoládé-élményközpontot alakítanánk ki az épületben, de úgy, hogy a cukrászda funkciója megmaradjon. Mivel a turizmus kiemelt területe az egészségturizmus, a Gyulai Várfürdőben a gyógyászati fejlesztésekre helyezzük a hangsúlyt. Gyulán nagyon sokan élnek a turizmusból, ezért a munkahelyteremtő turisztikai fejlesztések kiemelt szerepet töltenek be a város életében.

 A munkahelyteremtés szempontjából a turizmuson kívül melyek a lényeges területek?

 – A termelési szektor sem marad ki a fejlesztések köréből. Jelentős a város bútoripara, fémipara és az élelmiszeripara. Ezek fejlesztése érdekében mindig partnerei vagyunk a gyulai vállalkozásoknak. Önkormányzatunk tulajdona Magyarország egyik meghatározó húsipari vállalata, a Gyulahús Kft., melynek üzemét szeretnénk korszerűsíteni. A kormány által kidolgozott sertésstratégiára alapozva pedig vágóhidat szeretnénk építeni.

 Mi jellemzi a 2015-ös büdzsét?

 – Az idei költségvetés stabil, konszolidált és fenntartható. Hiány és működési hitel nélkül gazdálkodunk, nincsenek lejárt számláink, nem tartozunk a szállítók felé, sőt jelentős megtakarítást értünk el. A költségvetés konszolidációját ráadásul adóemelés nélkül vittük véghez.

 A már elmondott fejlesztéseken kívül mire kívánnak pályázni a mostani EU-s fejlesztési ciklusban?

 – Jelentős stratégiai célkitűzésünk a városüzemeltetési – főleg a közüzemi – költségek csökkentése. Ezért minden beruházásunkat energetikai korszerűsítés figyelembevételével tervezzük meg. Már az előző években is több olyan energetikai korszerűsítést végeztünk, ami ezt a törekvést erősíti, alternatív energiára igyekszünk alapozni a fűtést, a világítást. Az Erkel Ferenc Emlékház és a kastély geotermikus fűtésű, az AquaPalota esetében a termálvíz hulladékhőjét hasznosítjuk. Tervezzük a napenergia felhasználását napelemek, napkollektorok segítségével.

Medveczky Attila